Archívum: június, 2009
Megint egy magyar Oscar!
Meglepő, de már a KKV filmek is ugyanúgy versenyeznek a rangos díjakért, mint a Hollywood-i filmprodukciók. Két magyar rövidfilmet mutattak be idén májusban Brüsszelben az Európai Bizottság által rendezett “Európai Kis- és Középvállalkozók Hetén”, amelyek elvitték az arany és a bronzérmet.
Az első ízben került megrendezésre idén májusban az Európai Kis- és Középvállalkozások Hete Brüsszelben. Célja a vállalkozói létforma népszerűsítése Európa-szerte, valamint a vállalkozók tájékoztatása az európai, országos és helyi szinten rendelkezésre álló támogatásokkal kapcsolatban. Ennek keretében került sor a vállalkozói lét, életforma megértését és népszerűsítését prezentáló kisfilmek értékelésére is, amit idén magyar film nyert meg.
A győztes film művészi és kivitelezési színvonalát most nem fogom elemezni (profi munka egyébként), mert nem értek a filmkészítéshez, viszont
rendkívül jól szemléleti a vállalkozói és alkalmazotti mentalitás közötti különbséget. Nézzük is meg akkor a filmet: Tovább a teljes tartalomra »
A cégátvilágítások végzése során találkozom egy-két olyan megoldással, amelyekkel garantáltan az ellenkező hatást érheti el, mint amit valójában szeretne. A cégvezetők válság idején sokféle dologgal próbálkoznak, hogy mentsék a menthetőt, és mindig vannak visszatérő, "örökzöld" megoldások is. Most kettőt fogok ezekből megmutatni.
1. A munkatársak fizetésének csökkentése
Sok cégvezető úgy gondolja, hogy beosztottjai örüljenek annak, hogy egyáltalán megmarad az állásuk, ezért pl. 10-30%-al csökkenti a fizetésüket, hiszen a cég forgalma is ennyivel csökkent.
Az ő nézőpontjából ez jogosnak tűnik, hiszen az ország is elvileg az általános közteherviselés elve alapján működik.
“A tanácsadóknak bezzeg könnyű!”
Csak odamennek egy céghez, osztják az észt, majd felmarkolják a sok pénzt. Pedig sokan nem is gondolják milyen meglepően veszélyes szakma is ez! Odamegyek egy idegen cégbe, idegen embereket kell rávennem, hogy segítsenek nekem, és bizony időnként betámadnak, megpróbálnak bemószerolni a cégtulajdonosnál.
Érdekes azonban, hogy soha nem a magas teljesítményű munkatársak a támadók! Az évek során több ilyen inzultusnak voltam már kitéve, nemrég éppen a múlt héten. Végül is érthető a gondolkodásuk, jön ez a külsős “okostojás,” és a végén még észreveszi és jelenti a cégvezetőnek, hogy velük valamilyen gond van.
Milyen gond szokott lenni?
Most talán azt gondolja, hogy valószínűleg nem teljesítenek elég jól, és így védekeznek. Ezzel csak az a probléma, hogy egy átlagos cégben a munkatársak többsége nem teljesít elég jól, de ezért még nem támadnak meg senkit sem… Tovább a teljes tartalomra »
Megdöbbentő vezetői dilemma!
Minap beszélgettem egy ügyfelemmel, és megdöbbenéssel vettem tudomásul, micsoda dilemmák között hánykolódik éjszaka az ágyában. Van egy értékesítési vezetője, aki kb. 700e ft-ba kerül neki havonta, és még annyit sem teljesít, hogy megtermelje saját bérköltségeit, mégis a cégvezető hónapok óta azon dilemmázik, hogy mit csináljon ezzel az emberrel?
Kirúgni azért nem meri, mert válság van, és nem akarja, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben a munkatársa munkanélkülivé váljon!?
Abba persze nem gondol bele, hogy az értékesítési vezetője miatt cége a csődhelyzet szélén táncol, így veszélyezteti 25 másik ember és közvetve család egzisztenciáját. Jó kérdés, hogy mi a fontosabb, egy nem teljesítő ember lelkének megóvása tettei következményétől, vagy 25 másik jól teljesítő munkatárs és családjaik érdeke? Tovább a teljes tartalomra »