Archívum: szeptember, 2010
Aki sokat markol avagy az igazi vállalkozó
Vállalkozók, cégvezetők leggyakoribb betegsége a delegálásra való képtelenség. E területen elég extrém példák is léteznek.
Megjelent: Üzlet&Siker, 2008. június
Mindezek közül a toplistát nálam egy olyan cégtulajdonos vezeti, aki dacára 1,5 milliárd Ft-os éves forgalmú kereskedelmi cégének, 10 fős raktári személyzetének, képes szombaton délután bemenni a munkahelyére és visszáru számlákat rögzíteni. Mikor megkérdeztem tőle miért csinálja, miért nem inkább 3 gyermekével tölti a hétvégét, nem tudott rá értelmes választ adni. Tovább a teljes tartalomra »
A szarka meg a farka…
Ismert jelenség, amikor valakin túlnő a munkaköre, de azt kevesen észlelik hogy ez az egyik leggyakoribb oka a vállalkozások megtorpanásának.
Megjelent: Üzlet&Siker, 2008. november
A tipikus példa egy nem kicsi (300 alkalmazottat foglalkoztató) magyar középvállalat esete. Megalakulásuktól kezdve 5 évig 30-40%-ot növekedtek minden évben, a 6. évtől azonban még az inflációval egyező mértékű növekedést sem tudtak produkálni. Tovább a teljes tartalomra »
Klónok számadása avagy a váltásról még egyszer
Manapság egyre hallani a családi vállalkozások időszerű bajairól: a generációváltással járó kihívásokról; legutóbbi számában az Üzlet & Siker is foglalkozott ezekkel.
Megjelent: Üzlet&Siker, 2008. szeptember
Átlagosan 10 cégtulajdonosból 9-nek esélye sincs átadni vállalkozása irányítását valamelyik gyermekének, mert vagy nem alkalmasak rá, vagy nem érdekli őket a családi üzlet átvétele. Jó példa erre egy közel 300 főt foglalkoztató kereskedelmi cég, amelynek 3 nyugdíjkorhatárt már bőven átlépett tulajdonosa is van, de egyikőjük családjában sincs olyan utód, aki alkalmas lenne a cég irányításának átvételére. Tovább a teljes tartalomra »
A jó vezető a csapatra összpontosít
Több vállalati vezetőnek tartott előadást a vezetői teljesítményről, a vezetői siker elérésének vágyáról, a szervezeti légkör fontosságáról Mary H. Fontaine, a Hay Group egyik alelnöke, a globális menedzsment tanácsadócég Talent and Leadership szolgáltatásainak igazgatója. A hazánkban vendégeskedő szakember a HR Portalnak is interjút adott…
Professzor asszony, mondjon néhány szót önmagáról és a munkájáról!
- Jelenleg a Hay Group egyik alelnöke, s a Global Talent and Leadership Services igazgatója vagyok. Nagyon régóta mozgom ezen a pályán, idestova 30 éve. A kezdeti években különböző gazdasági tárgyakat oktattam több amerikai egyetemen, majd néhány évig vállalati HR vonalon is kipróbáltam magam. 21 éve már a Hay Group-nál dolgozom. Nálunk a menedzsment tanácsadói munka családi vonás, mert a férjem szintén ezen a területen tevékenykedik. Tovább a teljes tartalomra »
A 3 legnagyobb téveszme a HR-ben
Gyakran még a nagyobb cégek vezetőnek is igen furcsa elképzeléseik vannak a személyzeti munkáról. Pedig ha belegondolnának, hogy mennyi pénzt engednek ki így az ablakon!
Megjelent: Üzlet&Siker 2008. február
1. A HR-menedzsment nem más, mint személyzetfelvétel
Száz fő feletti cégek vezetőitől is gyakran hallom, hogy: ,,a személyzetfelvételt elintézik a vezetők maguk, akkor meg minek ide HR-es?” Valószínűleg azért gondolkodnak így, mert még magáról a személyzetfelvételről is nagyon leegyszerűsítő a megközelítésük: ,,feladunk egy álláshirdetést, aztán jönnek a jobbnál jobb jelöltek, nem igaz?” Tovább a teljes tartalomra »
“Megbízható ember” avagy munkatárs kerestetik
Vállalkozóktól, cégvezetőktől legtöbbet hallott igény, hogy megbízható emberekre van szükségük. Érdekes módon ugyanerre vágynak a politikusok és a maffiózók is.
Megjelent: Üzlet&Siker, 2008. május
"Azt mondja meg, hogyan találjak megbízható embereket!" "Létezik-e olyan teszt, amivel ki lehet szűrni a megbízhatatlan embereket?" Érthető ez a nagy igény, de mit is jelent valójában a megbízható ember?
A megbízható munkatársnak több kategóriája is létezik. Az elsőbe azok tartoznak, akiknél biztonsági okokból ténylegesen fontos kritérium a megbízhatóság, pl. pénzzel, bizalmas információval dolgoznak. Tovább a teljes tartalomra »
“Szadista személyzeti tesztek”: különvélemény!
Az állásra pályázók között sok rémhír kering, hogy vannak olyan tesztek, amelyek "vizelési szokásaikat" firtatják, míg vannak olyanok, amelyek eredményét a tesztírók könnyen manipulálhatják. A vállalatok egyre gyakrabban alkalmaznak különböző teszteket a munkaerő toborzás, kiválasztás során, amelyekből több ezerféle is létezik.
Megpróbáltam utánajárni az igazságnak.
A különböző személyiség és képességvizsgálati teszteket döntően a kiválasztási kockázatok csökkentésére alkalmazzák a vállalatok. Ma már több ezer tesztből lehet válogatni, vagyis a bőség zavarával kell megküzdenie annak, aki teszteket szeretne alkalmazni valamilyen személyzeti feladatra. Tovább a teljes tartalomra »
Diploma: lenni vagy nem lenni?
Mindig parázs vitákat szül, hogy mennyire fontos egy adott munkakörhöz a diploma megléte. Általában két szélsőséges táborra szokott szakadni a vitázók köre, van, aki mániákusan ragaszkodik a diplomához, van aki pedig nem tartja fontosnak, sőt egyenesen a képen látható papírhoz hasonlítja a jelentőségét.
A diploma ellenesek szerencséjükre komoly vállalkozókat, cégvezetőket tudnak mintaként állítani, hogy lám lám diploma nélkül micsoda cégeket építettek fel, gondolok itt Bill Gatesre (Microsoft), Michael Dellre (Dell Computer) vagy Larry Ellisonra (Oracle), akik az informatika iparág nagyágyúi.
Sőt, maga Larry Ellison tartott is egy előadást a Harvard végzőseinek arról, hogy mivel itt végeznek, mennyire nincs esélyük arra, hogy igazán kreatív és sikeres vállalatvezetővé váljanak. Ehhez képest Magyarország szerintem a szélsőségek országa, vannak, akik a diplomás titkárnők országának tartják, miközben találkoztam nem kevés diploma nélküli gazdasági vezetővel… Tovább a teljes tartalomra »
Munkám során elég sokféle elvárással találkozom, hogy vezetők milyen munkatársakat szeretnének. Most azonban arról szólnék egy-két szót, hogy én kit, milyen embert tartok ideális munkatársnak?
Ha egy szóval kellene jellemezni, akkor a régi “iparos mentalitás” híve vagyok, vagyis az olyan embereket tartom kiváló munkaerőnek, akikben van belső késztetés, felelősségérzet, hogy kizárólag kiváló minőségű munkát adjanak ki a kezük közül. Nem azért, mert a főnökük ezt megköveteli, vagy mert több pénzt kapnak érte, hanem mert számukra ez a természetes, a dolgok rendje… Tovább a teljes tartalomra »
