Share on Facebook670Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

2017. január egészen más január volt, mint az előző 10 évben. Eddig messze január volt a legjobb hónap álláshirdetésre, mert egyrészről fele annyi álláshirdetés volt, mint csúcsidőben (júniusban), másrészről így Karácsony, Új Év, és az időszerű fogadalmak után eléggé magas a váltási hajlandóság is a munkavállalóknál. 

Így volt ez eddig, de most januárban már másként volt.

Semmivel nem volt több és jobb jelentkező az álláshirdetésekre, mint pl. a normál esetben sokkal rosszabb májusban, pedig a piacon lévő álláshirdetések száma most is a fele volt a csúcsidőszakhoz képest. És ez még csak a jéghegy csúcsa, mert emögött több komoly változás is van, olyan mélyreható tendenciák, amelyek néhány éven belül gyökeresen megváltoztatják az életünket, munkaadókét és munkavállalókét egyaránt…

1. Eljött az, amitől már régóta tartottam, amikor már az én álláshirdetéseim sem működnek!

Elsőre joggal gondolthatod, hogy akkor mi van? Hiszen a tiéid már rég nem működnek. Ez lehet, de én az elmúlt 15 évben 1.000 feletti álláshirdetést írtam, és 99%-ban mindig meg is találtam velük a megfelelő jelöltet. Még olyan esetekre is volt példa, amikor előttem fejvadász már direkt keresséssel sem boldogult. Nem szerénykedem, de az elmúlt 15 évben az álláshirdetés írást nagyon magas szintre fejlesztettem, mert rengeteg mindent kipróbáltam és teszteltem. Amit az elmúlt 10 évben online marketingben tanultam, annak jó részét kipróbáltam álláhirdetésekben is, és nagy részük működik a mai napig.

Eddig a gyakorlat azt mutatta, hogy ha az álláshirdetésemre nem jelentkezik megfelelő ember, akkor ott maga az álláshirdetés, mint módszer nem működik, vagyis más toborzási módszerrel kell tovább próbálkoznom. Ez csak nagyon ritka munkakörökben és főleg vidéken fordult elő eddig, de most már Budapesten is megtörtént értékesítő munkakörben!

2. A nemzetközi helyzet fokozódik a munkaerő piacon!

Meg kell csak nézni a számokat a Profession.hu-n! Mivel egyértelműen az egyeduralkodó állásportál Magyarországon, ezért a számok híven mutatják a hazai munkaerőpiac állapotát.

  • 2010-ben 4-5.000 volt a maximális hirdetésszám, ami júniusban tetőzött.
  • 2014. júniusában már átlépte a csúcs a 10.000-et.
  • 2016-ban már áprilisban volt 10.000 hirdetés.
  • 2017-ben már február első hetében 10.000 álláshirdetést volt a Profession.hu-n!

Még egy fontos adalék. Jól látható volt az elmúlt évek során, hogy amikor 10.000 fölé ért az álláshirdetések száma a Profession.hu-n, akkor az eredeményességük ezzel arányaosan drasztikusan lecsökkent.

Szóval, most így március végén van pár olyan munkakör, amire a leggondosabban megírt álláshirdetésemre sem jött megfelelő jelentkező, ezek mind értékesítői álláshirdetések voltak (volt egy könyvelői is, de az már vidéken). Meg kell csak nézni, most a Profession.hu-n 1.300 értékesítéssel kapcsolatos álláshirdetés van, vagyis ha feladsz egyet, akkor azt kell elérned, hogy a legjobb pályázók 1.300 közül pont a tiédre jelentkezzenek!

Belegondoltál-e már abba, hogy ki olvas végig 1.300 álláshirdetést?

És egyáltalán ki jelentkezik akárcsak a felére?

3. Eközben egyre kevesebb a levadászható fóka

Miközben a meghirdetett munkahelyek száma szépen nő, addig álláskeresőből nem lett több, sőt inkább kevesebb. Ha bárkit megkérdezek, akkor leggyakoribb okként a kivándorlást jelölik meg, de a legújabb statisztikák alapján egész Kelet-Európában csökkent a kivándorlás és a külföldi munkavállalás 2010 után.

Ráadásul köztudott, hogy a kivándorlás a legmagasabb 2009-ben és 2010-ben volt, miközben itthon nem volt olyan cég, akinek bármiféle nehézséget is kozott volna a munkaerő toborzás! Sőt, voltak olyan munkakörök, amelyekre már 2008 előtt is mission impossible volt embert találni (pl. szoftver értékesítő), de 2009-ben annyi álláskereső volt belőlük, hogy nem hittem el, amit láttam…

Mi változott meg akkor 2010-hez képest?

Egyértelműen a foglalkoztatottság változott meg drasztikusan az utóbbi években. Nem kell ehhez a KSH statisztikáit böngészni (csak az utóbbi 3 évben a 2013-as 56%-ról 2016-os 66%-ra nőtt, és 2017-ben még magasabbra), elég csak a Profession.hu-n és a többi álláshirdetési portálon a hirdetések számát követni. 2010-ben ~4.500-nál tetőzött júniusban, 2017-ben már február első hetében 10.000 felett volt!

Magyarul sokkal több az álláslehetőség, miközben munkavállalóból nem lett több!

Emellett van még demográfiai válság is, sajnos nem nő a magyar lakosság, így bizony a munkavállalók száma miért növekedne? 1991-hez képest 300.000-el kevesebb gyermek született Magyarországon 2016-ban, de 1975-höz képest 1991-ben már kb. 400.000-el kevesebb gyermek született, és ma ennyivel kevesebb a munkavállalók derékhada (pl. 2001 és 2011 között több, mint 1 millióval kevesebb magyar volt a népszámlálási adatok alapján).

Mit jelent mindez?

Azt, hogy százezrek tűnnek el a munkaerőpiacról egy évtized alatt a következő okok miatt:

  • legtöbben a demográfiai csökkenés miatt,
  • sokan a kivándorlás miatt is,
  • és most még többen a magasabb foglalkoztatottság miatt.

Összességében több jelenség összeadódása vezetett a mai helyzethez, nem lehet kizárólag egy dologra fogni, de az eredmény szempontjából mindegy is. Csak az utóbbi 5 évben százezrek tűntek el ilyen vagy olyan módon a munkaerőpiacról!

Még az Index is főoldalon közölt erről cikket, vagyis magánemberként hogyan érint a munkaerőhiány, pl. ha éppen lakást akarsz felújítani, vagy újépítésűt venni…

4. Eljött a toborzási szakma aranykora?

10 éve, amikor  – abból a felismerésből, hogy a munkaerő toborzás stratégiai jelentőségű bármilyen vállalkozás számára – elindítottam a képzéseimet, akkor még sokan nem vették komolyan ezt a témát. Sőt, még 2016-ban sem vették komolyan, viszont most, 2017-ben nem nagyon van olyan iparág, ahol már ne fájna a feje a felsővezetésnek a toborzási kihívásoktól…

FONTOS!

Amit eddig leírtam, nem azt jelenti, hogy “nincs ember a munkaerőpiacon”! Ez egy buta általánosítás, amit egyre többet hallok mostanában. Egyszerűen az van, hogy ma már sokkal komolyabban kell venni a munkaerő toborzást:

  • többet kell rá költeni,
  • több munkaórát kell beletenni,
  • és egyre több vállalatnál már a vállalati stratégia megalkotásakor számolni kell a toborzási nehézségekkel,

és stratégiai megoldásokat kell rá kidolgozni, mint pl.:

  • munkáltatói márkaépítés,
  • céges belső képzések,
  • stratégiai együttműködések szakképző intézményekkel,
  • külföldi munkavállalók alkalmazása,
  • és a meglévő munkavállalók jobb megbecsülése, hogy csökkentsék a fluktuációt,

hogy csak a leggyakoribbakat említsem.

Bizony, ahogy egy ismert szakértő megfogalmazta, ma már a legolcsóbb toborzási módszer a meglévő kollégák megbecsülése, és a fluktuáció minimalizálása. Lehet kifelé sok pénzért munkáltatói márkát építeni, de amikor az így a vállalathoz vonzott munkavállaló elkezdi a próbaidejét, akkor eljön az igazság pillanata, és ha nem azt tapasztalja, amiről a fényes reklámokban szó volt, akkor gyorsan elhagyja a hajót.

Van már olyan vállalat, ahol a vezetők fejlesztésén dolgozom amiatt, hogy minél jobb legyen velük dolgozni a beosztottaiknak, de ez ne menjen a fegyelem kárára, mert nagyon vékony a határvonal a szigorú, követelő, de mégis emberséges vezető, és a szigorú, követelő, de embertelen között. Eddig ezzel nagyon sok vállalatnál nem foglalkoztak, mert “sorban álltak az emberek a gyárkapunál”.

Ma már nem állnak sorba, sőt, gyakran a kocsmába kell utánuk menni és úgy toborozni őket, mint ahogy régen a katonai toborzók csinálták.

Összegfoglalva, a munkaerő toborzás most sem lehetetlen feladat, csak sokkal, de sokkal jobban kell csinálni, és sokkal munkaigényesebb és drágább, mint eddig bármikor!

5. Ipar 4.0, villamos és önvezető autók

Küszöbén állunk a következő ipari forradalomnak, amit mai terminológiával csak Ipar 4.0-nak nevez a szaksajtó.

Az ipar több okból is megindult a drasztikus automatizálás felé. Ma már olyan gyárakat is automatizálnak (pl. Mexikóban), ahol még olcsó a munkaerő és van is bőven. Ráadásul ennek az automatizálási hullámnak fontos része az önvezető autó technológia megjelenése, ami ma már azon a szinten van, hogy önmagában jól működik, inkább “az emberi sofőrök hülyeségeire” kell megtanítani.

Az önvezető autók először a teherfuvarozást (nagyon komoly hiány van pl. kamionsofőrökből) és a személyszállítást fogják forradalmasítani. Szóval készülhetnek a taxisok, meg a kamionsofőrök a következő nagy tüntetésre, de ennek már nem sok értelme lesz, mert az egész gazdaságot ennyire átható iparággal (szállítmányozás) nem tud szembemenni még a kormány sem.

5-10 éven belül ebből hatalmas felfordulás lesz.

Az ipar 4.0 enyhíteni fogja a mostani munkaerőhiányt, mert lesznek olyan gyárak (mint pl. az Adidas új, 100%-ig automatizált gyára), ahova nem kellenek betanított munkások, csak a gépek üzemeltetésére, karbantartására lesz szükség a gyártósorinál jóval magasabban kvalifikált technikusokra és mérnökökre. Igen, betanított munkásokból kevesebbre lesz szükség, viszont magasan képzett technikusokból és mérnökökből még több!

És akkor még nem beszéltem a fémnyomtatásról, szakszerű nevén addiktív technógiáról, amely révén pl. egy repülőgép hajtóművet a General Electric 240 helyett 25 alkatrészből készített el, és nem kellett hozzá egy darab beszállító sem, csak egy speciális fémnyomtató!

Igen, egyre több iparágban nem lesz szükség beszállítókra sem!!! Sőt, a logisztikai iparág is meg fogja ezt érezni, mert az autóipar szépen le fog szokni az alkatrészek szállításáról a szervizekbe, mert a szervizben helyben fogják kinyomtatni a szükséges alkatrészt!

Ez a folyamat az autóiparban és az elektronikai iparban a legnagyobb mérvű, így itt Magyarországon erősen éreztetni fogja a hatását. Nem is beszélve arról, hogy maga a villanyautó gyártás 40%-al kevesebb munkaerőt igényel!

A pozitív oldala ennek az lesz (és a következő nagy trend), hogy az ipar számára szükséges szakembereket egyre nagyobb arányban maguk a vállalatok fogják kiképezni, mert ezekkel a változásokkal az állami iskolarendszer egyre kevésbé bírja a lépést tartani. A pozitív abból a szempontból lesz, hogy akár 8 általánossal is lehet karriert befutni, mert ha tehetséges a fiatal, akkor cégen belül tanulhat és juthat előre, függetlenül a családi körülményeitől (pl. az Audi egyik reklámfilmjében van egy fiatalember, aki 15 év alatt betanított munkásból egy mérnök tervező csapat vezetőjévé nőtte ki magát).

Így olyanokból is lehet majd akár mérnök, akik anyagi adottságaik miatt még a középiskolát sem tudnák elvégezni, de képességeik és ambícióik miatt egy jó mérnök lehet belőlük.

És igen, a következő nagy trend az, hogy a vállalatokat egyre kevésbé fogja az állami végzettség érdekelni!

6. Bajban lesz a felsőoktatás?

Ennek első szele az informatikában érezhető a legjobban, ahol már a legnagyobb tech cégeket (pl. Google, Oracle, Epam System) sem érdekli a diploma, csak a tehetség és az ambíció! Magyarországon is van egyre több olyan informatikai vállalat, ahol akár régész diplomával is felveszik a munkavállalót, ha fantáziát látnak benne, és 6 hónapos intenzív, napi 8 órás oktatásnak vetik alá. Eközben fizetést kap, és megtanulja pl. a Java programozást úgy, hogy a 6 hónap után már éles projektben lesz képes helyt állni!

Mi lesz ennek a vége, ha már nem kell programozó matematikusi vagy informatikai mérnöki diploma az informatikai karrierhez?

Hát jó nagy sz…ban lesznek nemsokára azok a felsőoktatási intézmények, ahol őket képzik. Gondolj csak bele, ha egy vállalat 6 hónap alatt ki tud képezni egy teljesértékű szoftverfejlesztőt, aki utána azonnal éles bevetésben képes helyt állni, eközben “köztudott”, hogy az 5 évnyi felsőoktatásból frissen kikerülőket még jó ideig szocializálni és képezni kell!

Szerintem előbb-utóbb eléri ez a tendencia azt a kritikus tömeget, hogy bajban lesznek az informatikai karok, mert egyre kevesebb diák akar majd odamenni.

Ugyanez lesz a helyzet a szakmunkás és technikus képzésben. Egyrészről ezt az utóbbi évtizedekben szétverte maga az állam, másrészről olyan új szakmákra és olyan gyorsan változó kompetenciákra lesz szükség, aminek nem fog tudni megfelelni semmilyen állami képzés, de még az OKJ-s sem. Ugyanaz lesz, mint az online marketingben (ahol pl. a Facebook akár havonta változtat a rendszerén), hogy mire egy anyag bekerül a közoktatásba, már rég elavult.

A vállalati képzés viszont mindig lépést fog tudni tartani az igényekkel, és a fejlődéssel.

Szóval, nem politikai lózung, hogy történelmi időket élünk, mert a következő 10 évben tényleg sok minden fog gyökeresen megváltozni a munka világában. Gondolj csak bele, az okostelefon éppen 10 éves, előtte pedig a Nokia volt a világ legértékesebb vállalata, ma pedig nincs mobilüzletága!

Ki vette volna ezt komolyan 2007-ben?

Share on Facebook670Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone