A teljesítményalapú kiválasztás a sportban és a munkában I.

írta: vendégszerző | 2011. január 11.

A teljesítményalapú kiválasztás a sportban és a munkában I. tehetsegmenezsdment munkaero kivalasztas

Avagy hogyan választ tanítványt az edző, és munkatársat a vezető?

Sorozatunkban edzőket interjúvolunk meg, hogy a teljesítményalapú toborzás, kiválasztásról kapjunk képet. Miben hasonlít a jó versenyző kiválasztása a jó munkatárs kiválasztásához, avagy mi alapján dönt az edző, illetve a cégvezető, amikor tehetséget, illetve munkatársat választ?

Megjelent: Out of Office Magazin 2008. március (rendezői változat)

Tanulmánysorozatunk első részében egy triatlonistával Janota Zoltánnal beszélgetünk, aki nemcsak hatszoros ironman versenyző (3800 m úszás, 180 km kerékpározás, 42 km maratoni futás egymás után!), hanem edzőként gyerekekkel foglalkozik Nagyatádon, a hazai triatlon fellegvárában.

Kelkó Tamás toborzás, kiválasztás szakértő pedig reflektál a felvetésekre. Tamás tizenöt éve dolgozik ezen a területen, számos vállalatnak segített már személyzeti problémái megoldásában, munkatársai fejlesztésében.

Milyen tényezőkből áll össze a siker?

Janota Zoltán: Mindenkinél működő sikerrecept nincs, a siker többtényezős, fizikai, szellemi, racionális, és anyagi összetevőkből áll össze. Olyan nem létezik, hogy bedobom az automatába az összetevőket és kijön a sikeres versenyző. Ez minden esetben egyedi, és elengedhetetlen hozzá az elszántság és az akarat. A jó versenyző sok fogaskerékből, minőségi alkatrészekből áll össze. 
 
Kelkó Tamás: A munkahelyi siker alapja a megfelelő munkatárs kiválasztásával kezdődik, majd a folyamatos fejlesztésével és motiválásával folytatódik. Bárkiből nem lehet kiemelkedő teljesítményű kollégát nevelni, ezért fontos a jó alap. Fontos, hogy eleve kiemelkedő, tehetséges és fejlődőképes embereket válasszunk, akikből utána még többet ki tudunk hozni. A siker elképzelhetetlen motiváció nélkül

Hogyan motiválható a versenyző illetve a munkatárs?

Janota Zoltán: Hangozzék bármilyen furcsán, a legerősebb motivációs tényező az egymás közti rivalizálás. Az ellenfelek, ha egy csapatban dolgoznak, figyelik és látják hogyan dolgozik a másik, és egy igazán sikerorientált versenyzőt ez arra sarkall, hogy ő még többet és még precízebben dolgozzon. Az edző első és legfontosabb dolga, hogy nem rontja el a lelkesedést, nem demotivál.

Kelkó Tamás: Én is ennek a "fordított gondolkozásmódnak” vagyok a híve, azaz először minimálisra kell csökkenteni a munkatársak demotivációját. Csak ezután a jöhet a kihívást jelentő célok, feladatok felállítása, majd a versenyszellem felélesztése és magas szinten tartása. A legjobb versenyek azok, ahol nemcsak a legjobbat jutalmazzák, hanem egy bizonyos szint teljesítésével bárki nyertessé válhat. A minél több győztes elérését segíti továbbá, ha ligákra osztjuk a versenyt, mert ha van tíz kategóriánk, akkor lehet tíz győztesünk és tíz nagyon motivált, büszke munkatársunk.

Mi a legfontosabb ismérve a jó edzőnek, illetve a vezetőnek?

Janota Zoltán: A jó edző legfontosabb ismérve a magasfokú szakmai és emberismeret. Alapkövetelmény, hogy az edző ismerje azt a választott sportágat és még jobb ha űzte is. A kiváló edző szinte szimbiózisban él a tanítványával, és legalább öt- tíz év szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy jó munkakapcsolat. Az edzőnek meg kell ismernie a másik személyiségét, tudnia kell, hogy adott pillanatban éppen a keménységre vagy lágyságra van-e szüksége a versenyzőjének.

Kelkó Tamás: Nem abból a munkatársból lesz a legjobb vezető, aki az adott szakterületen a legjobb, mert vezetőnek lenni olyan képességeket kíván, amelyre beosztottként lehet, hogy nincs is szükség. Legfontosabbnak a nagyfokú emberismeretet tartom, továbbá a motivációs-, a pedagógiai készséget, és a következetességet. Egy jó vezető olyan, mint egy sikeres edző, kiváló érzékkel választja be a csapatába az embereket, majd sok-sok munkával, és motiválással kiemelkedő teljesítményre teszi képessé őket.

Hogyan "választódik" ki a tehetség?

Janota Zoltán: A triatlonban kevés embernél ismerik fel a tehetséget kisgyerekkorban és a természetes kiválasztódás ma már nem minden körülmények között működik. Szinte minden sporttal foglalkozó szakember egyetért azzal, hogy a tehetség öt százalék, a szorgalom kilencvenöt. A nagyon tehetségeseknél (pl. Egerszegi Krisztina, Mark Spitz) ez hat százalék is lehet, de ők annyival szorgalmasabbak is. Az edzőnek fel kell ismernie az arra utaló jeleket, hogy valaki évek múlva kiemelkedő eredményeket szállít majd.

Kelkó Tamás: A múltbeli teljesítmény lehet az irányadó. Én nem öt-hat százalékban tartom fontosnak a tehetséget, hanem akár ötven-hatvan százalékban. Jó teória, hogy izzadtsággal pótolni lehet a tehetséget, de akiknek ez sikerült, azoknak a kemény munkához, a szisztematikus fejlődéshez és a kitartáshoz van tehetségük. Nem láttam még olyan kiemelkedő embert, akinek semmihez sem volt tehetsége, és mindent kizárólag kemény munkával pótolni tudott. Az is igaz, hogy mindenkinek van valamihez átlag feletti érzéke, azaz tehetsége. Ezt kell megtalálni egy jó vezetőnek, és arra építve fejleszteni a munkatársát.

Melyek a sikeres versenyző legfontosabb tulajdonságai?

Janota Zoltán: Amikor a versenyző rajthoz áll vagy edz, szinte teljesen ki kell zárnia a külvilágot, mert maximális koncentrációra van szüksége. Rendkívül fontos, hogyan viszonyul bizonyos dolgokhoz, hogyan viselkedik különösen stresszes és versenyhelyzetekben. Létezik egy úgynevezett pókháló analízis, amely azt nézi, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző faktorok, amelyet a német úszó válogatottnál körülbelül tizenöt éve használnak. Sok esetben fizikális szinten már semmi különbség a versenyzők között, olyankor a pszichés állapot dönt, azaz fejben mi történik.

Kelkó Tamás: Egy kiváló munkatárs már alapból motivált, főnökének maximum értelmes és kihívást jelentő célokat, továbbá ezek eléréséhez szükséges támogatást kell megadnia. Nem a környezetének való túlzott megfelelés hajtja (pl. talpnyalás), hanem ahogy a sportolókat, a kitűzött cél elérése, szakmai csúcsok meghódítása. Fontos, hogy a munkája alap kompetenciáihoz tehetsége, azaz átlagon felüli képességei legyenek, és a szaktudása is profi legyen. Ez utóbbihoz tapasztalataim szerint kevés bármilyen oktatás, ugyanis minden profi autodidakta módon válik profivá a szakmájában! Ugyanúgy, ahogy a sikeres sportoló, nem elégszik meg azzal, amit az iskolában, a munkahelyén tanul, hanem szabadidejében is fejleszti a tudását és a képességeit.

Massányi Kinga

Amennyiben részletesebben érdekel, hogyan kell átlagon felüli képességű, teljesítményű munkatársakat találni, nézd meg a "Toborzás, kiválasztás gyakorlati fogásai " című, 21 napos ingyenes online tanfolyamot.

 


Nincsenek még hozzászólások

Egyetértesz, tiltakozol, írd meg a véleményed!

Megyjegyzés: XHTML megengedett. Az e-mail címed nem jelenik meg publikusan.

RSS a hozzászólásokhoz