Címke: ‘csapatmunka’
“Hajrá Kovács néni!”
Még tavaly megkeresett egy vezető, hogy mondjak neki olyan jelmondatokat, amivel a munkatársait lelkesebb munkára tudja serkenteni. Mondtam neki, hogy a cége nem egy amerikai profi kosárlabdacsapat, ráadásul ott is csak a filmekben látszik úgy, hogy lelkesítő frázisoktól indul be a csapat, és a meccs vége előtt 5 perccel vert helyzetből nyernek.
Ez a hollywoodi filmek megszokott dramaturgiája, az élet viszont sokszor egészen más dramaturgiával rendelkezik, amit nagyon jól szemléltet egy morbid vicc.
Kovács néni elmegy az orvoshoz, aki megállapítja, hogy rákos, és már csak 3 hónapja van hátra. Erre Kovács néni megkéri az orvost, hogy ugyan mondjon már neki valami pozitívat, lelkesítőt, mire az orvos:
“- Hajrá Kovács néni!”
Na kábé ennyire abszurd szerintem egy cégben a lelkesítő jelszavak kántálása is. olvasd tovább…
A szívsebész és a munkaerő kiválasztás!
Lassan itt a Karácsony, és éppen benne vagyunk az évzáró céges bulik szezonjában. Vannak, akik az érvényesülési lehetőséget látják ezekben az eseményekben, és gőzerővel helyezkednek, kapcsolatokat építenek (magyarul s…et nyalnak), hogy a jövő évi kinevezéseknél jól feküdjenek.
Ennek oka, hogy főleg a nagyvállalatoknál a kinevezések gyakran nem a pályázók munkaképességei, szakmai alkalmassága alapján dőlnek el, hanem egyebek:
- mennyire jó társasági ember?
- mennyire jól illeszkedik a csapatba?
- mennyire jók a prezentációs képességei?
- mennyire tűnik megbízhatónak?
- mennyire jó válaszokat adott az interjún?
Mi a baj ezekkel a szempontokkal? olvasd tovább…
Nagy kérdés, hogy így válság idején, amikor sok cég számára a puszta túlélés a tét, mégis mivel lehet a munkatársakat motiválni? Mai blogbejegyzésemben ennek járok utána, és fellebbentem a fátylat egy meglepő megoldásról.
Munkatársai számára az egyik legfontosabb motivációs tényező a sikerélmény. Különösen a frontvonalon dolgozók (pl. üzletkötők) számára fontos ez, és akkor a legkönnyebb ügy, amikor a cég fejlődik, amikor a forgalma folyamatosan növekedik. A problémák éppen ezért itt kezdődnek, ugyanis mostanában kevés cég növekedik, sokan éppen 20-30-40%-ot csökkennek.
“Most légy okos Domonkos!” – mondhatná ezt bármelyik ilyen cég vezetője, pedig van megoldás, ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy rossz helyzetben lévő cég munkatársai ne legyenek motiváltak. olvasd tovább…
HR = piacvezetö cégek luxusa?
Tavaly év végén biztosan sokan számot vetettek arról, hogy mit sikerült elérniük, mit nem, van, aki pedig az okokat elemezte. Én is ezt tettem és közben megdöbbentő felfedezésre jutottam a humánerőforrás menedzsmenttel kapcsolatban.A történet 2 évvel ezelőtt kezdődött, amikor részt vettem egy szűk körű tanácsadói konferencián. Itt a beszélgetés hevében nagy lelkesen elsütöttem, hogy 10 ügyfelemből 9 piacvezető, de minimum dobogós. A többiek jót derültek ezen, gondolom nagyképű kijelentésnek tartották (akkor utána én is), de nem hagyott nyugodni a dolog és utánajártam.
Megvizsgálva addigi ügyfeleimet meglepődve tapasztaltam, hogy a kijelentésem teljesen igaznak bizonyult, majd izgatottan elkezdtem utánajárni a lehetséges okoknak. olvasd tovább…
Elsősorban a vezetőjük, mivel a ,,Fejétől bűzlik a hal” című mondás pozitív szempontból is igaz. Gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy cégvezetők panaszkodnak nekem a beosztottaikról. Van aki higgadtan, van aki komoly érzelmi kíséret (pl. düh, keserűség) mellett.
Ilyenkor elég lehangolóvá szoktam válni, mikor bejelentem nekik, hogy amikor egy vezető a beosztottairól beszél, akkor valójában saját magáról beszél! Tibetben van egy beavatási szertartás, ahol két tanoncnak egymást kell jellemeznie a mesterek előtt, amíg rá nem jönnek, hogy valójában saját magukról beszélnek.
Na ugyanígy működik ez egy vezetővel, szóval vigyázat mit mond a beosztottairól. Lassan közeledik az olimpia, és egyre többet szerepelnek a hírekben sportolók és az edzőik. Megfigyelhető, hogy egy jó edző kezei közül szinte futószalagon kerülnek ki az érmesek, a világklasszisok, míg az edzők többsége egész élete alatt egy nemzetközi szintű sportolót sem tud kinevelni. olvasd tovább…
Félelem és rettegés a munkahelyeken!
Manapság egyre többet cikkeznek a ,,munkahelyi pszichoterror” nevű jelenségről, amelyre hivatkozva egyre több ,,munkahelyi masszást”, ,,stresszkezelő” tréninget, ,,relaxációs technikát” adnak el, vagyis egyesek ebből is üzletet csinálnak. De mi van pontosan emögött és mi lehet a valóban működő megoldás?
Sőt, úgy látszik a “hatóság” is részt kér a pszichoterror bizniszből:
“Január óta a munkaügyi ellenőrök azt is vizsgálhatják, a munkaadó nem alkalmaz-e pszichoterrort a dolgozói ellen. A szakszervezetek szerint nagyon sok magyar munkahely súlyos stresszforrás, ennek kiváltója többek között a teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése vagy az, hogy a beteg ember nem mer elmenni táppénzre. olvasd tovább…
Vezetőnek lenni nehéz dolog, mert az összes beosztottja minden lépését figyeli. Már nem teheti meg következmények nélkül mindazt, amit korábban ugyanúgy, mint amikor gyermekből egyszer csak felnőtté vált.
Akárhány tréningen, felmérésen megkérdezem a munkatársakat, előbb-utóbb előjön a probléma, hogy nem tudnak felnézni a főnökükre vagy nem tudják őt emberileg elfogadni. Ha nem tudják őt elfogadni, akkor előbb-utóbb az utasításait sem fogják komolyan venni és végrehajtani, továbbá amit csak lehet megpróbálnak elszabotálni.
Az ilyen vezető élete rendkívül fáradságossá válik, mert sokkal gyakrabban kell ellenőriznie és noszogatnia az embereit. Persze fenyegetésekkel, kirúgásokkal, büntetések osztogatásával rá lehet venni őket valamennyi munkára, de az így elért teljesítmény meg sem közelíti egy motivált csapatét. olvasd tovább…