Egyre több visszajelzést kapok vezetőktől, hogy elkezdik alkalmazni a múltbeli teljesítmény alapján történő munkatárs kiválasztást, azonban nem mindig hozza az elvárt eredményt. Megvizsgálva az eseteket, mindegyiknél ugyanazt a hibát találtam, összekeverték a múltbeli tapasztalatot a múltbeli teljesítménnyel, pedig a kettő között bizony szakadéknyi a különbség!
Sőt, nemcsak összekeverték, hanem még komoly feltételezésekbe is bocsátkoztak, majd a próbaidő alatt pontosan ezek a feltételezések nem jöttek be, mert kiderült, hogy a felvett ember ezt sem tudja, meg azt sem tudja. Új kollégák kiválasztása során pedig pont a feltételezés a legsúlyosabb hiba, olyan mint egy vakfolt, amely eltakarja a valóság jelentős részét…
Ez leggyakrabban úgy működik, hogy az interjúztató megkérdezi a pályázót:
- "Foglalkozott ön pályafutása során bevételezéssel?"
A pályázó válasza:
- "Igen."
Az interjúztató következtetése: akkor biztosan ért a bevételezéshez.
Az eset egy italnagykereskedelmi cégnél történt meg, ahol ráadásul a bevételezésnek van egy speciális része, a göngyölegkezelés, amely csak erre az iparágra jellemző. A pályázónk pedig egy régi munkahelyén bevételezett összesen 5 db szekrényt, de azt is úgy, hogy mellette ült egy beszerző és szinte diktálta neki mit is kell csinálnia, magyarul sok köze nem volt a bevételezéshez, a göngyölegkezelésről meg nem is hallott.
Ezt nem kellett volna
Az illető vezető azonban a határozott igen válaszból azt a következtetést vonta le, hogy ha a pályázó 3 évig dolgozott azon a munkahelyén, ahol bevételezett, akkor biztosan 3 év gyakorlata van benne, és akkor a göngyölegkezeléssel is valószínűleg elbánik.
Felvette a pályázót, majd 1 hét után döbbent rá, amikor óriási káosz tört ki az árréskimutatásokban, hogy valami nem stimmel új munkatársával. Történt ugyanis, hogy augusztusban egy 3 mrd Ft árbevételű cégnek már 4,2 mrd Ft volt az eladott áruk beszerzési értéke!
Mondanom sem kell, hogy betanítás sem volt, minek is, hiszen 3 évig bevételezett a pályázó, egy értelmes embernek pedig ez nem jelenthet gondot. Hát jelentett, nem egy rekesz sört bevételezett 450.000,- Ft-os, meg üveg vodkát 175.000,- Ft-os beszerzési áron!
Természetesen ez egy szélsőséges példa, de akármennyire is megdöbbentő, megtörtént eset!
Nemcsak új munkatársad kiválasztása során, hanem az élet minden területén nagyon könnyű feltételezésekbe bocsátkozni, pl. ilyen feltételezés az, amikor úgy akarunk másokat megérteni, hogy magunkból indulunk ki, de erről már ebben a blogbejegyzésemben írtam.
Kedves ! Ma nemcsak az örül aki dolgozhat hanem az is aki talál dolgozót ! A Te ismerőseid visszaigazolásai is azt a borzasztó helyzetet mutatják ,hogy ki maradt még itthon és mit is tud .Sajnos egyre hígulunk és a régi szakik már nem tudják kinek átadni a tapasztalatokat.A mai gyereknek csak a főiskola a jó hely ,állának meg minimum 400ezer bruttó .De hogy kiműveli meg a földjeinket ,ne talán kinevel jószágot ,hogy ne a silány minőségű kutyakajaként behozott húst együk ,az rejtély.mert nevetni fogsz de ez igaz ,megkérdeztem tegnap egy nagycsoportos óvodás kislányt melyik suliba fog járni a városunk 6 iskolájából ,rám nézett és azt mondta “én gimibe megyek!”,alig tudtuk meggyőzni ,hogy előbb még általánosba is járni kell.Ha ez a pöttöm lányka ezt mondja ,mit várjunk a felnőttektől .Bocsi ,de sajnos ez van :Üdvözlettel Fazekasné Mária
Tamás!
Időnként elámulok az abszurd példáidon, nem tudom elképzelni, hogy ezek valódiak. Ennyire azért nem lehetnek dilettánsok a felvételiztetők?
Üdv Géza
Szia Géza!
Nem te vagy az első, akitől ezt megkapom. Sajnos a példák az életben egy az egyben megtörtént események, igaz igyekszem eléggé látványosakkal szolgálni, miközben sokkal finomabbak is vannak. Ha közel 20 év alatt sok száz (esetleg ezer) felvételiztető vezetővel összehoz a sors, akkor van bőven miből meríteni.
Üdv, Tamás
Sajnos azt tapasztalom, hogy ma nagyon sokan múltbéli teljesítményüket, múltbéli elképzeléseiket próbálják a jelenre és a jövőre kivetíteni, miközben a körülöttük lévő világ erőteljesen változik.
Igen, ez a múltbeli teljesítményre alapozott kiválasztás kockázata, ami azért sokkal kisebb, mint amikor a pályázó személyiségéből feltételezzük a jövőbeli teljesítményt.
Nagyon jó írás Tamás, teljesen egyetértek! Tényeket használjunk döntéseinkben, nem feltételezéseket. Ha mégis feltételezésekre építve tudsz csak dönteni, akkor dokumentáld le az adott feltételezést minden részleteiben, arra az esetre, ha fél év múlva esetleg felül kell vizsgálnod a döntésed, tudd, hogy akkor milyen feltételezések alapján döntöttél!
A következő angol nyelvű idézet tökéletesen mindent kifejez:
“Assumption is the mother of all screw-ups”
Vagy
ASSUME = ASS of U and ME
Üdv.: Gábor
Hát igen Gábor, neked végképp a tények emberekének kell lenned, mert a referencia ellenőrzés végül is ezekről szól…