Őket nem lájkolta a főnök…

Őket nem lájkolta a főnök…

Őket nem lájkolta a főnök… 1024 350 Vállalkozásfejlesztés blog

Mai korunk egyik nagy kérdése, hogy egy munkavállaló mit posztolhat a közösségi médiában és mit nem? Vannak ugyanis olyan esetek, amihez a munkáltatónak is köze van, sőt, nem egyszer kirúgás lehet a vége egy óvatlan posztolásnak! Az új munka törvénykönyve szerint ugyanis a munkavállaló nem sértheti munkáltatója üzleti érdekeit. Az új Munka Törvénykönyve ugyanakkor ezt már kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is, vagyis ez alapján az alkalmazott bizonyos korlátok között már munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére.

Nekem valaki már 2000-ben azt tanácsolta, hogy email-ben is csak olyat írjak, ami nem gond, ha másnap a Népszabadság címlapján jelenik meg. Jó, amerikai volt az illető, de a közösségi médiában minden posztolással azt vállalja egy munkavállaló, hogy bárki elolvashatja, és bárki olyan konzekvenciát vonhat le a megosztott információkból, amilyet csak akar. Ezt csak úgy lehet kontrollálni, ha kétszer meggondolod mit posztolsz, és amit posztolsz, azt bármikor később mered vállalni.

Majdnem minden munkahelyen elvárják a lojalitást, különösen amikor a cég veszély helyzetbe kerül, akkor érthető módon kontrolláni akarják a kiáramló információkat. Pl. egy ebéd házhoz szállító cégnél dolgozom, és viccből egy levesbe döglött patkányt képét posztolom, ami nem is nálunk történt, de könnyen rémhír és botrány lehet belőle. Ez által lőttem egy öngólt a munkahelyemnek, sőt akár magamnak is, mert ha ennek hatására a cég bevétele a felére esik, könnyen lehet, hogy nem lesz munkahelyem. Tudom, hogy az emberek nagy része nem így gondolkozik, vagyis nem gondol bele abba, hogy tetteinek milyen következményei lehetnek…

Közösségi média záradék

A legtöbb vállalat már eleve a munkaszerződésbe ír titoktartási záradékot, hogy a munkavállaló semmilyem módon nem oszthat meg üzleti titoknak számító információkat. Emellett egyes vállalatoknál erre szolgál még a Közösségi média vagy egyszerűen csak Facebook szabályzat, ugyanis a munkavállaló posztolásokkal nem sértheti munkaadója üzleti érdekeit, még munkaidőn kívül sem!

Jelentős kihívás lehet a munkáltatói oldal számára, hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó pedig az új Mt. alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

Azért eléggé csúszós talaj

Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalatokat, hiszen a munkavállalók által látogatott internetes oldalak nem ellenőrizhetőek korlátlanul (tehát például a baráti körrel megosztott vélemény a facebookon), egy rosszul sikerült ellenőrzés eredményeképpen adott esetben még a munkavállaló indíthat személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pert a munkáltató ellen.

Az osztrák köztelevízió 2013-ban tízpontos iránymutatást adott közre munkatársainak, hogyan használják a közösségi oldalakat. Ebben olyan ajánlások szerepelnek, minthogy mellőzzék a privát fotók megjelenítését, ne írjanak negatív véleményt a tévé műsorairól, de azt is javasolják az ORF újságíróinak, hogy ne csak egyetlen párthoz tartozó személyek legyenek az ismerőseik között. Az ehhez hasonló Facebook-szabályzatok itthon sem ismeretlenek, elsőként az Országos Mentőszolgálat vállalta nyíltan, hogy ily módon szabályozza a munkatársak internetes tevékenységét, miután egyes mentődolgozók magatehetetlen betegekről készített fotókat tettek fel a közösségi oldalukra.

Etikai kódex

Az OTP Banknál például nem tiltják a közösségi oldalakon történő megjelenést, de a dolgozóknak figyelemmel kell lenniük a pénzintézet Etikai Kódexének rendelkezéseire, vagyis a munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ugyanígy nem gyakorolhatja a munkavállaló a vélemény-nyilvánítási jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető módon.

Amennyiben a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a dolgozó megsértette a gazdasági érdekeit, jó hírnevét, szóbeli/írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, megszüntetheti a munkaviszonyát, de azonnali hatállyal is felmondhat neki. A gyakorlatban elég nehéz eldönteni, hogy a távozáshoz vezető ok ártatlan és magánjellegű volt, hiszen minden veszélyeztetheti a munkáltató érdekét, ami neki nem tetszik.

Jelenleg nincsenek a mércék rendesen felállítva, amelyekhez igazodni lehetne, mivel a dolgozó magánérdekének védelmét csak a munkavégzés közbeni ellenőrzésnél kötik ki a szabályok, a bírói gyakorlat is nehezen tudja kezelni a személyiségi jog és a munkavégzéshez kapcsolódó jogosítványok összefüggéseit, ebben hazánk nagyon le van maradva. Ha a munkavállaló nem ért egyet a munkáltató döntésével, bírósághoz fordulhat, de az ügy kimenetele finoman szólva is esetleges.

Van ésszerű kompromisszum?

Mindennek fényében érdemes inkább elkerülni a facebookos bejegyzések miatti felelősségre vonást. A LIGA Szakszervezet azt tanácsolja a dolgozóknak, hogy a közösségi oldalakon ne munkavállalók legyenek, hanem magánemberek, akik valóban a magánéletüket élik. Facebook profiljukon ne tüntessék fel munkahelyüket, ezáltal ne kössék egyértelműen véleményüket, hozzászólásaikat munkahelyükhöz, illetve ne nyilatkozzanak a munkahelyükről sem pozitív, sem negatív tartalommal.

Véleményem szerint ez egy ésszerű kompromisszum.

Mik azok a dolgok, amiket valóban nem illik kiposztolni?

Bármit, ami üzletileg hátrányos lehet a munkaadónak, bármilyen ottani személyes viszonyokkal kapcsolatos információt, amely a munkáltatót rossz fényben tünteti fel, nem is beszélve bármelyik kolléga személyiségi jogainak a megsértéséről. Pl. egy zúzós túlóra után (egy többszázmilliós tender anyagot készítettek) az irodában alszik pár kolléga, nem illik őket lefotózni és kiposztolni, arról meg ne is beszéljünk, hogy mi lesz annak a következménye, ha kiposztoljuk, hogy utáljuk a munkánkat és a főnökünket…

Ez utóbbinak olyan veszélyei is lehetnek, hogy felvételizünk valahova, és emiatt nem vesznek fel bennünket, mert az adott vállalat háerese megnézte a profilunkat…

Szintén kerülendő politikai véleményünk – különösen, ha szélsőséges – kiposztolása, faji előítéleteinkről nem is beszélve…

De ugyanígy nem biztos, hogy pont a főnökünk fogja lájkolni a “egy éjszaka alatt legtöbb vodkát elfogyasztott” vagy a “legtöbb nőt begyűjtött” okleveleket…

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
6 hozzászólás
  • Polló László 2015. szeptember 24. 11:40

    Pécsi Feri a LinkedIn-en írt éppen arról egy cikket, hogy mennyire fontos a cég dolgozói és a cég közötti jó kommunikáció, ha a LinkedIn B2B világában szeretne a cég közösségi kommunikációt szervezni. Ők nem a munka/magánélet szétválasztásával foglalkoznak, hanem ésszerű együttműködésre törekednek. Mint B2B céget vezető, ez nekem jobban tetszik. Akkor is, ha egy munkatársam később elhagy, akinek a reputációját közösen sikerült felépítenünk és fájni fog a hiánya. A cikk elérhetősége:
    https://www.linkedin.com/pulse/kiszervezhet%C5%91-e-linkedin-ferenc-p%C3%A9csi?

    • Kelkó Tamás 2015. szeptember 24. 20:47

      Szia Laci!

      A LinkedIn nagyon-nagyon más média, mint a Facebook vagy Instagram, itt pl. nem szoktak buli utáni képeket megosztani és egyéb olyan dolgokat, amik a munkáltó üzleti érdekeire hátrányosan hatnak. Persze a LinkedIn-en is lehet olyat megosztani, csak sokkal kifinomultabban. Egyenlőre ez még nem tömeges jelenség.

      Üdv, Tamás

  • graphite 2015. szeptember 24. 12:14

    Jó cikk. Mi a helyzet akkor, ha valaki jóhiszeműen oszt meg valamit a cégéről – pl. képeket állásbörzéről – és a hozzászólók írnak a cégről előnytelenül, mondjuk régebben elbocsájtott alkalmazottak? Ilyenkor le kell törölje a hozzászólásokat? És ki lesz ilyenkor a felelős? Aki jóhiszeműen megosztotta a céges állásbörzét? Hiszen végül a cég érdekei ellen sikerült tennie….

    • Kelkó Tamás 2015. szeptember 24. 20:36

      Én biztosan nem tenném felelőssé azt a kollégát, aki ilyet megoszt.

    • Jenei Zsolt 2015. október 2. 08:55

      Szia Tamás!

      Lehet, hogy te nem, de én ismerek olyat, aki igen! 😀

      Ez egy jó kérdés. Ha a cég kommunikációja teljesen kontrollált, akkor közlik a munkavállalókkal, hogy lehet osztani az eseményt…. vagy éppen azt, hogy ne osszátok, nem kell, más a stratégia. Ez talán eldönti a felelősség kérdését is….

      Érdekesség képpen, nézzétek meg az Auchan hívószóval a FB-on hány oldal jön ki. Pl. van volt Auchanos dolgozóknak zárt csoport is. Kész dzsungel, amiben már egy like is lehet vörös posztó a hiú vezetők számára…. 🙂

      z

    • Kelkó Tamás 2015. október 2. 08:57

      Hűha!

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!