Egy blogban nem tanácsos politikai vagy vallási témákról írni (meg fociról sem), mert a téma komoly indulatokat gerjeszt. A közelgő hétvégi választást azonban mégsem tudom kihagyni, kizárólag szakmai szempontból, természetesen kizárólag szakmai szempontból.
Vezetőket fogunk ugyanis választani, országunk vezetőit! A tét nem kicsi, ehhez képest maga a kiválasztás szakmaisága bizony erősen megkérdőjelezhető. Belegondoltál-e már abba, hogy a választók többsége mi alapján fog választani:
- Párt alapján?
- A jelölt szimpatikussága alapján?
- A jelölt önéletrajza alapján?
- Hogy mit mond az interjúban?
- Hogy mit ígér?
- Netán a jelölt múltbeli teljesítménye alapján?
Ez utóbbi alapján kötve hiszem (kivéve talán, aki személyesen ismeri a jelölteket), és ez bizony elszomorít. Gondoltam, mint munkaerő kiválasztással foglalkozó ember, na majd én megpróbálok a jelöltek közül az eddigi eredményeik, szaktudásuk, motivációjuk és tehetségük alapján választani, de rá kellett jönnöm, hogy ez szinte lehetetlen!
Nem hívhatom el őket az irodámba vagy egy kávézóba, hogy személyesen elbeszélgessek velük, e nélkül pedig nehéz lesz megállapítani, hogy ki a legrátermettebb a megpályázott vezetői pozícióra (országgyűlési képviselő). Sőt, vannak, akik személyesen meg sem mérettetnek, hanem az úgynevezett pártlistán keresztül jutnak be a parlamentbe.
Még minimális kapaszkodó sincs
Végignéztem a főbb pártok weboldalait, és egyiken sem találtam semmi olyan információt, aminek köszönhetően okosabb lehetnék. Amelyiken egyáltalán önéletrajzok találhatók, azokban is kizárólag a végzettség, munkahelyek, társadalmi szerepvállalások szerepelnek (némelyikben zavarba ejtő mennyiségben), de egy árva szó sem esik a valódi teljesítményről, a felmutatható eredményekről.
Pedig nemcsak egy cégnek, az országnak is olyan vezetőkre van szüksége, akik eredményeket produkálnak, mérhető, megfogható eredményeket, különben nem tudom, hogyan kerülünk ki abból a lejtőből, amiben már legalább 20-30 éve benne vagyunk!
Ígéretekkel pedig nem sokra megyünk
Belegondoltam, hogy milyen lenne, mikor egy értékesítési vezetőt veszünk fel, akkor az alapján választanánk a jelöltek közül, hogy:
- ki ígér többet,
- kire szavaznak a leendő beosztottai,
- ki veri le a többit egy nyílt vitában,
- ki prezentálja jobban, meggyőzőbben magát.
Elég rossz belegondolni is, mert végül is mi a legfontosabb egy értékesítési vezetőnél?
Képes-e olyan értékesítési csapatot felépíteni és működtetni, akik képesek teljesíteni az értékesítési célokat!
Akkor most mit tegyünk?
Válasszuk ki országunk vezetőit iskolai végzettség, betöltött munkakörök, társadalmi pozíciók, doktori címek, horoszkópok, jósok, megérzések, netán a “jól bevált szimpátia” alapján?
Van még pár nap, ami alatt utána lehet nézni legalább a referenciáknak, olyan személyeknek, akiket ismersz, és ők meg ismerik némelyik jelöltet, és meg lehet legalább tőlük kérdezni, hogy az illető mit produkált eddig az életben, netán választott képviselőként, és le lehet vonni a konzekvenciákat.
Szépek, szépek az ígéretek, de többre megyünk, ha a jelölt eddigi teljesítményéből indulunk ki. Szerintem…
Tamás, az a rendszer rossz, amit képviseleti demokráciának neveznek. Ebben a képviseleti szó fosztóképzőként működik a demokrácia szó előtt, amely ógörögül népuralmat jelentett. Ma egész pártokat tudnak megvenni gazdag háttéremberek. Sőt, csak azok a pártok tudnak megmaradni a politika és sajtó cirkusz porondján, akiknek van pénzük megvenni maguknak a média jóindulatát, támogatását. Illetve ami még gyakoribb, azért venni meg a médiát, hogy a másik pártot áztassa el alaposan.
.
Ha meg a háttérből ugyanaz a pénzügyi csoport mindegyik pártot támogatja, akkor jön Arany János Fülemüléjének nagyszerű sora: “jobb felől üt, nekem fütyül, bal felől üt, nekem fütyül”.
.
Az imigyen bábokká zsugorodott politikusok életében azért még van némi szerepe a tisztességnek, becsületnek és teljesítménynek; meg az eladás mértéke is lehet változó, és eközben is képviselhetnek némi nemzeti ügyet, választói akaratot.
.
Amit Te hiányolsz, az arról egy kis információ, hogy mennyi szabadságuk maradt meg, mennyire adták el a lelküket az ördögnek, és mennyi tehetségük van arra, hogy a maradék lehetőségeikkel a mi javunkra éljenek. A képviseleti demokrácia (=rejtett diktatúra) egyik legszigorúbban őrzött titkát feszegeted, ne várj rá választ.
.
1990 óta eddig minden parlamentben ismertem személyesen 1-2 politikust. Jobb sorsra érdemes embereket, akiket felkapott a hírnév, és szép lassan beletörődtek abba, hogy a pártjuk bábjává váljanak. Elliot Aronson legújabb könyve (Történtek hibák, de nem én tehetek róluk) mesterien írja le, hogy miként válnak a politikusok a kis stiklik útján végül nagy gazemberekké. Akiknek volt ereje megállni a lejtőn, azok kiléptek és már nem politikusok.
.
Ha a Fidesz 2/3-ot kap, akkor megmutathatja, hogy akar-e ezen a rendszeren változtatni, vagy jó ez így neki. Végül is 8 évig nem volt hatalmon, talán a legnagyobb potyalesők éppen nincsenek jelen a pártban, talán most van egy kis esély. Persze semmit sem tudunk arról, milyen háttéralkuk kellettek ahhoz, hogy egyáltalán az esélyes pozícióig eljutottak…
.
Polló László
TAMÁS, A KIRÁLYFI VS VASORRÚ BÁBA VICC POÉNJA UGROTT ELŐ OLVASVÁN ELMÉNCKEDÉSEDET “HÁNY ÉVES VAGY? ….ÉS MÉG HISZEL A MESÉKBEN?” POLITIKUSOKRÓL SZÓL A TÖRTÉNET, NEM ÁLLAMFÉRFIAKRÓL! JA ÉS AMI MÉG NEM ELHANYAGOLHATÓ MAGYARORSZÁGON VAGYUNK, NEM UTÓPIÁBAN. HA VÁLASZTÁS-ELUTASÍTÁS DÖNTÉSI HELYZETBEN A KOMPETENCIA-INKOMPETENCIA KÖZT KELLENE ŐRLŐDNÜNK CSAK AZ SE LENNE PISKÓTA, DE GENETIKAILAG KÓDOLT ÉS NEM A RÁCIÓ TERÜLETÉN ZAJLÓ ESEMÉNY, (LSD MÉG JÉZUS VAGY BARRABÁS KÜLÖNÖSEN KARINTHY INTERPRETÁLÁSÁBAN, HOGY MAX WEBER ÉS MACCHIAVELLI IDE PASZOLÓ ÍRÁSAIT NE EMLÍTSEM)AMIRE UTALSZ INKÁBB KIVÁLASZTÁS LEHETNE, AKÁR JÓ IS DE NEM ERRE HALADUNK.MANIPULÁCIÓ PSZICHOPATÁK DE LEGALÁBB KARAKTERZAVAROS ÖNJELÖLTEK FELELŐSSÉG NÉLKÜL.A VÁLSZTÓK 80% 1ÉBKÉNT ABBAN INKOMPETENS H TUDJA MIT AKAR.VOLT AKI ÚGY KEZELTE A DOLGOT MINTHA AZ ORSZÁG RT LENNE A POLGÁROK PEDIG BIOROBOTOK!A SOKAK ÁLTAL NOSZTALGIÁVAL EMLEGETETT ÁLLAMKAPITALIZMUSKÉNT FUNGÁLÓ HAMIS IDEOLÓGIAI MANIPULÁCIOKKAL INFÚZIÓN TARTOTT COCIALIZMUS VÁLASZTÁSNAK ÁLCÁZOTT ÖSSZNÉPI POLITIKAI MASZTURBÁCIÓJÁRÓL NE IS BESZÉLJÜNK.A GLOBÁL-BRUTÁL-KOMPRÁDOR TŐKE MINDENÁRON VALÓ PROFITMAXIMALIZÉLÉSI LUFIPÉNZEN MEGVEHETŐ MANIPULÁCÓJÁHOZ EZ PASSZOL. MAJD HA A SAJÁT BAROMSÁGA MIATT BEKÖVETKEZIK OLY MÉRTÉKŰ TOTÁLIS KRACH, TALÁN LEHET KOMPETENCIA ALAPON VÁLASZTANI. ÜDV. FREEFIGHTER
kétszer olvastam el, vicces!:)
Kedves Tamás,
..háát, ha az eddigi kiválasztási módszereink jók lettek volna akkor nem olyan vezetőket választunk, akik idejuttatnak bennünket. De szerintem maga a választási és irányítási rendszerünk is alapvetően rossz 3 ok miatt:
1, lehetővé teszi, hogy az emberek 5%-ának támogatását élvező pártok 50 vagy nagyobb arányú befolyással legyenek a teljes parlamenti döntéshozatalra. (a mérleg nyelve mellett a mérleg zsebe elvet alkalmazva odaállnak, ahol többet kapnak)
2, szerintem nem elég a törvényhozásban reprezentálni a választási arányokat, hanem a végrehajtásban, minisztériumokban is akár “rotációs rendszerben”
3, visszahívhatóság: mindenkinek internetet és akkor akár hetente lehet olcsó választásokat kiírni és mondjuk 2 évente visszahívhatóvá tenni a vezetőinket. Az egyik legroszabb érzést az a tehetetlenség okozza, amit a polgárok éreznek egy nyilvánvalóan alkalmatlan vezető (vagy netán sima köztörvényes bűnöző) továbbregnálása és netán még közpénzből való végkielégítése után..
…szóval ha a “rendszer jó” szerintem csak akkor érdemes a személyekkel foglalkozni. A legkiválóbb is elhasal egy nyilvánvalóan rossz “szisztéma keretei között”
István
A demokrácia szar, de nincs jobb…
Nem olyan nehéz a helyzet, ha nem tulajdonítunk neki olyan nagy jelentőséget.
Svájcban például az emberek nem szokták tudni, hogy ki a miniszerelnök. Ami rendben van.
Egy kormány két dolgot tud tenni:
1. Csendben végzi a dolgát, és hagyja a cégeket, embereket dolgozni/élni.
2. Károkat.
Ez nem egy vezetőre, hanem egy takarítónőre hajazó feladatkör. Nem kell ide a legjobb miniszterelnök/kormány/parlament, elég egy “elég jó”.
Jónak nekünk, embereknek kell lennünk abban, amit csinálunk. És nem a kormánytól várni a csodát. Ilyen csoda nem lesz.
A történelem nem úgy működik, mint a teremtés, hanem inkább úgy, mint az evolúció: Kipróbálunk ezt is, azt is (mutálódunk), és az életképtelenebbek elpusztulnak. (szelekció) Nem a legjobb marad meg, hanem minden, ami nem életképtelen.
A megmaradtak populációja pedig úgy alakul, hogy az éppen az adott körülmények közt legjobban alkalmazkodó fajnak lesz a legnagyobb egyedszáma. Amíg a körülmények meg nem változnak.
A domináns faj alfahímje lesz a kormányfő is. A feudalizmus sem működött máshogy. Korábban a győztes had vezére lett a király…
Tamás, mint ahogy te sem, én sem hiszek a demokráciában.
Politikusnak lenni olyan mint értékesítőnek lenni! Minél többet eladni és nem törődni a részletekkel! Valahol azért nem szeretem az értékesítőket, mert a lényeg nekik nem számít. nem érdekli őket, hogyan áll a cég, csak az eladott volumen! Még a megítélésük és a juttatásaik is egészen máshogy számítódnak. Idegen részei a rendszernek. Ha értékesítőt teszek meg cégvezetőnek, az halál! pedig rendszeresen megtörténik! Képtelen a céget egyensúlyban tartani, mert azt sem tudja, mi zajlik ott, nincs tisztában az alapokkal.
A politikusok ráadásul saját politikai karrierjüket tekintik legfontosabbnak! Ennek alá is rendelnek mindent, még az ország sorsát is. Erre a legjobb példa maga Orbán Viktor, akinek ez olyan nagyban megy, mint a Bush családnak, saját pártja is van, amit vállalkozásként igazgat. Ebből él!
De a többi is!!! legfeljebb nem ilyen nagyban és nem tudják ilyen nagy mértékben manipulálni az embereket… nem elég profik.:)
A demokrácia a tömegek manipulálásáról szól! agyhalál, de így van! mindennel! jól felépített marketing kommunikáció és előre megtervezett hamis és fél igaz információk megfelelő ütemben történő adagolása…(értékesítés)
És közben kilopják a szemünket! meg mi is lopunk ahol tudunk…mindenki nézzen magába! Vezetőink nem azért ilyenek, mert politikusok, hanem mert emberek!
Én egyik hozzászólóval sem értek egyet! Én nem azért megyek el szavazni, mert esélyt akarok adni valamelyik pártnak! Semmi értelme! Én azért megyek el szavazni, mert esélyt akarok adni a gyerekeimnek, hogy ne egy milicista országban tisztelegjenek sipkában 10 évesen Für Lajos ünneplésén! Nem szeretnék csendőröket vagy munkásőröket puskával a hátukon baktatni látni….
Lehet, hogy minden hátránya ellenére mégis leginkább demokráciában szeretnék élni?
Tamás, minthogy sok évtized óta az irányító posztokon lévők legtöbbje a pénzhatalom és annak különböző ideológiái befolyása, szorítása alatt szinte csak uralom vágyú és pénz szerető bábokként tudnak működni, én MOST megelégednék azzal, ha olyanok kerülnének a parlamentbe, akikről ugyan nem ismerjük az általad felsorolt pontokban a múltbeli teljesítményüket, viszont tudjuk, hogy politikához nem volt közük, így becsületes termelésből kellett idáig élniük, tudjuk, hogy nem értenek egyet a jelenlegi vezetők szemléletével és működésével, az ország bajba sodrásával, és látható, hogy kiváló szervezéssel, saját pénzükből jutottak el oda, hogy 9 megyében képviselőt tudtak állítani. Ők talán valamennyi kontrollt gyakorolnának a politikusok felett, és talán ellenállnának a háttérhatalomnak is. Ők még lesik, mit szeretne a nép, mert a nép tagjainak érzik magukat. Ha most nem sikerülne, akkor legközelebb is, első lépcsőként, ilyen emberekre tenném a voksomat. Ebből a helyzetből ennél nem nagyon lehet többet kihozni, viszont ez jó irány lehetne a további lejtőn haladás helyett.
GGyuri
Uraim!
E blogbejegyzésben nem filozófiai elmélkedést akartam indítani a demokrácia intézményéről, egyszerűen csak elmélkedtem, hogy a meglévő rendszer keretei között hogyan tudnánk alkalmazni a teljesítményalapú munkaerő kiválasztás elvét.
Nem könnyű, az biztos.
Üdv, Tamás
Más a Hatalom és más az Üzlet. ( vagy talán mégsem ? ) Úgy tűnik a politikában nem alkalmazható az a kiválasztási rendszer , ami az üzleti életben. Ha üzleti kritériumok szerint mennének a dolgok a ma regnáló képviselőkből EGY SEM LEHETNE A HELYÉN, mert nyilvánvalóan alkalmatlan. Nézzünk meg egy középvezetői álláshirdetést a NET-en! A Magyar(nak mondott) képviselők túlnyomó többsége, már az iskolai végzettségeknél kiesne ( diploma, nyelv, gyakorlat, stb. ) a többi pedig nyilvánvalóan eredménytelen munkavégzése és személyisége miatt lenne alkalmatlan. Azért vannak a politikai porondon, mert az üzleti életben nem vehetnék fel a náluk sokkal felkészültebbekkel és eredményeket produkálókkal szemben a versenyt. Az erkölcsről meg még szót se ejtettünk ! Nincs olyan cég amely nem követelné meg alkalmazottaitól a loyalitást. A “mi” képviselőink csak a zsebükkel royálisak. Ez a következménye a “visszahívhatatlanságnak “. Először az ALKOTMÁNY-t; majd a teljes választói rendszert felül kellene vizsgálni és Ország érdekeinek megfelelően átalakítani. Az Országon mi a Magyar Népet értjük. ( Ők a saját bandájukat) Ennyi
Kedves Tamás és mindannyian, akik hozzá szoktatok szólni a blogbejegyzésekhez.
Tisztelettel feltenném a kérdést, hogy helyes-e a teljesítményorientált munkaerő kiválasztás elvét követni? Egyik olvasatban egy cég gyors profitot teljesítményorientált értékesítőkkel érhet el.
Másik olvasatban mi az ára a gyors profitorientált értékesítésnek, vagyis a cég hosszú távú kapcsolatok építésében érdekelt-e vagy azt az elvet követi, hogy sokan vagyunk vásárlók és ha el is vesztünk belőlük, majd jön helyettük másik.
Egy gyors példa: egyik barátom egy francia, villamossági alkatrészeket gyártó cég értékesítője. A cég egy francia család tulajdonában volt és közel 100 éves múltra tekinthet vissza. A család pár évvel ezelőtt eladta részvényeinek nagyobbik részét egy profitorientált befektetőcsoportnak.
A jelenlegi menedzsment azt mondja, hogy neki profit kell és évről évre olyan célteljesítményeket jelölnek meg az értékesítők számára, hogy ezzel lerontották a visszajáró vevők rendelési hajlandóságát, mivel már nem volt az értékesítőknek idejük az eddig visszajáró vevőkkel foglalkozni, pedig ezek biztosították a cég nagy és minőségi múltját.
Mindenki eldöntheti, hogy milyen értékestőre van szüksége annak megfelelően, hogy hosszútávban gondolkodik-e a cégét illetően, vagy profitorientáltan akar kivenni a cégből hirtelen sok pénzt. Aki a gyors profitorientáltságban gondolkodik, annak felelősség is van a vállán olyan értelemben, hogy az iparágába vetett hitet is meg tudja ingatni, ha túl mohó. (Lásd a Capital Partnes befektetési iroda nemrég történt esetét.)
Sajnos a mai világ a gyorsan, hirtelen azonnal elvét követi. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi a fenéről maradok le, ha nem lesz mondjuk egy második, vagy harmadik autóm, havi 10 milliós fizetésem és mondjuk a Maldiv Szigetek helyett Erdélybe vagy a Börzsönybe megyek nyaralni családommal. Ha egy cég ma csődbe megy emberek megélhetését teszi kockára, ezért úgy gondolom, hogy a cégvezetők egyik legfontosabb dolga, hogy ne csak a mában, hanem a jövőben is gondolkodjanak akkor is, ha ők már nem lesznek. Lehet, hogy ez demagóg szöveg, de ha megnézzük a mai, nagy múltú cégeket, hát ez a kép rajzolódik ki. (Gondolom, senki nem szurkol annak, hogy csődbe menjen a Coca-Cola, még akkor sem, ha nem szereti a termékeit.)
Ja és szerintem a politikában sem működik ez másként!
Kedves Oszkár!
Amilyen példákról írsz, az a teljesítményorientáltság rosszul kezelt változata, jellemzően a túl anyagias vezetők által. A gyakorlat azt mutatja ugyanis, hogy pl. az értékesítésben a hosszú távon gondolkodó, a visszajáró vevőkre koncentráló és a korrekt módon értékesítő stratégiával lehet igazán kimagasló eredményeket elérni, aminek ugyan kicsit lassabb a felfutása, de sokkal magasabbra fut fel és stabilabban is ott marad!
Amikor beüt a rövidtávú pénzügyi nyomás, akkor előbb-utóbb lőttek a kiemelkedő teljesítménynek is, sajnos nagyon sok példát láttam rá. Multiknál ez a nyomás leggyakrabban a tőzsde felől jön, mert a részvényeseket a max. néhány éves profitnál semmi sem érdekel jobban, és a tőzsde ezért egy hosszú távon fenntarthatatlan, ésszerűtlen növekedésre kényszeríti a vállalatokat.
Kis- és középvállalkozásoknál meg főleg a likviditási problémák okozzák ezt a pénzügyi nyomást, vagy egy pénzügyi befektető bevonása a cégbe.
Nemrég megjelent egy nagyon jó könyv, ami több, mint 1500 USA-beli tőzsdei cég vizsgálata után megállapította, hogy a 14 legjobb pont nem engedett a rövidtávú részvényesi nyomásnak, ezért váltak képessé arra, hogy min. 15 éven keresztül messze a tőzsdei átlag feletti eredményeket produkáljanak. A könyv, Jim Collins: Jóból kiváló
Az értékesítőknél maradva, már az interjúk alatt nagyon jól látszik, hogy ki a “rövidtávú ügyeskedő” és ki a hosszú távon gondolkodó, és kiemelkedő teljesítményt nyújtani képes jelölt, érdekes módon ez utóbbiak az igazi profik!
Üdv, Tamás
Tamás!
Sehogy.
Parlamentáris demokráciában a népképviselőket a főnökeik, a nép kell, hogy alkalmazza. A népnek nem áll rendelkezésére olyan információ amely alapján dönteni tud, ha rendelkezésére állna, akkor sem tudná megítélni, hogy ki lenne alkalmas.
És még egy csavar:
A nép azt várja, hogy alkalmazottként vezessék és nem ő akar vezetőket alkalmazni!
Nem hiszek a demokráciában!
Ez pont olyan, mint amikor a kubikosok kiválaszthatják, ki legyen a csopi…
nonszensz!
Kedves Tamas,
ugyes felvetes ! marketinges szempontbol is : hiszen kozel botranyszagu hirvivovel sikerult hullamokat csapni.
De terjunk vissza : az elso gondolatom az volt, hogy Magyaorszag zrt. uzemelteteserol kell gondoskodnunk ?
De meg is cafoltam magam… ( Jo? nem?)
Egesszen komolyra forditva :
- arra tobb jo peldat lattunk, hogy amikor egy kozosseg vezeteset, mas teruleten mar bizonyitott vezetore bizzuk, az jol is kisulhet !
Ez mar indokolja is a teljesitmenyelvu kivalasztast !
Tovabb fuzve, az jut eszembe: mi lenne, ha a csaladot is igy alapitanank ? ( szigoruan teljesitmenyalapu interjukra alapozva …)
Udvozlettel
Zold Gyorgy