Címke: ‘diszkrimináció’
Tegnap reggel az RTL Klub 8:08 műsorában jártam, ahol a felvételi interjúkon előforduló diszkriminációról esett szó. Ennek kapcsán jobban utánajártam a témának, továbbá saját tapasztalataim is összeszedtem, amikkel nem árt tisztában lenned, mert egy "titkárnő" szó szerepeltetésért az álláshirdetésedben akár 700.000,- Ft bírságot fizethetsz!
Igen, a helyzet az, hogy nem kérdezhetsz akármit egy felvételi interjún, de már az álláshirdetésben sem írhatsz bármit. Ezekkel nem árt tisztában lenni, mert ugyan még nem tartunk ott, mint az USA-ban, ahol vannak "hivatásszerűen" diszkriminációs kártérítési perekből élők! Ők azok, akik elmennek egy állásinterjúra, majd ha nem őket veszik fel, akkor 2-5 millió dolláros kártérítési pereket indítanak diszkriminációért, és jó pár évig eléldegélnek ebből, majd amikor elfogyott a pénz, újra elmennek állásinterjúra. Na de nézzük meg, mi a helyzett itthon…
Mi zavarja legjobban az álláskeresőket?
Június elején egy rendhagyó toborzás-kiválasztási konferencián, a truBudapest-en vettem részt, ahol inkább munkacsoportok voltak, nem a hagyományos értelemben vett szekció ülések és prezentációk. Elsőként Csudutov Csudinka (informatikai fejvadász) "szeánszán" voltam, ami zömmel arról szólt, hogy Csudi az ott lévő toborzási szakemberektől, hr vezetőktől megkérdezte, hogy nekik mi volt a legrosszabb interjú élményük, mint álláskereső?
Igen, akasztották a hóhérokat, minden ott lévő (kb. 30-an voltunk) egyenként válaszolt a kérdésre, és meglepő eredmény kezdett kibontakozni a végére. Érdekes volt látni, hogy a hr szakemberek is álláskeresőként ugyanazokkal a problémákkal kell, hogy megküzdjenek és ugyanúgy zavarják őket dolgok, mint a többi álláskeresőt.
Szerinted mi zavarja legjobban őket? Tovább a teljes tartalomra »
Sógor, koma és barátok közt…
Ha egy dologra kellene kennem rengeteg vállalkozás, és bizony nem kevés nagyvállalat, multicég sikertelenségét, akkor én a családtagok, barátok és ismerősök ész nélküli felvételére kenném. Tapasztalataim szerint ez a cégek minimum 60%-át érinti, (de lehet, hogy tévedek, és többet) és köti gúzsba, nem is beszélve arról, hogy a korrupciónak is ez ad melegágyat.
Olyan sok jobb sorsra érdemes vállalkozás bukik meg emiatt vagy nem jut ötről a hatra, hogy rossz nézni. Nem szoktam dicsekedni szakmai kudarcaimmal, de nem is titkolom őket, mint a következő történetben. Egy olyan vállalkozásnak dolgoztam, amely a fémmegmunkálás terén egy komoly, szabadalmaztatott fejlesztéssel rendelkezett, és meg volt minden adottsága, hogy Nyugat-Európában komoly piacot építsen ki magának, de közbejött a tulajdonos öccse… Tovább a teljes tartalomra »
A pályázó életkora kontra előítéletek
Az új munkatársak életkorával kapcsolatban megdöbbentően sokféle elképzelés van a toborzást végzők fejében. Pedig ugyanúgy, ahogy az önéletrajzok válogatásánál egy mozdulattal könnyedén megszabadíthatod magad a legjobbtól, ugyanígy megtörténhet ez az életkora alapján is.
Egyszer értékesítési vezetőt kerestem egy magyar tulajdonú gyártó céghez, és a tulajdonos/ügyvezető elég pontosan meghatározta, hogy hány éves lehet a pályázó (35 és 45 között). Annyira kötötte az ebet a karóhoz, hogy meg sem próbáltam meggyőzni, gondoltam majd meglátjuk milyenek lesznek a jelöltek. És mit hoz az élet, a sors vagy nevezzük bárminek, a messze legjobb pályázó (kimagaslóan a legjobb) 27 éves volt! Tovább a teljes tartalomra »
Előny vagy hátrány a pályázó külseje?
“Közgazdászok szépségprémiumnak nevezték azt a jelenséget, hogy az átlagnál jobb megjelenésű emberek törekvéseiktől függetlenül az élet minden területén sikeresebbek. Amerikában a vonzó férfiak 5 százalékkal többet keresnek kevésbé sármos társaiknál, a nőknél ez az arány 4 százalék”, olvasható a FigyelőNet cikkében.
Bizony, amikor ott ülünk a tárgyalóban, velünk szemben sorban jönnek a pályázók, akkor elég nehéz függetleníteni magunkat attól, ki hogyan néz ki. Olyannyira nehéz, hogy a kiválasztást végzők legfőképpen szimpátia alapján választanak, amit nagyban befolyásol a megjelenés.
Az USA-ban ez már odáig fajult, hogy emberek plasztikai műtétnek vetik alá magukat, hogy nagyobb eséllyel pályázzanak a jobb állásokért, értékesítőként nagyobb eséllyel kössenek üzletet, az előléptetéseknél nagyobb esélyekkel induljanak… Tovább a teljes tartalomra »
Ritkán ugyan (legalábbis remélem), de előfordul, hogy egy jól teljesítő munkatársad elhagyja a céget, majd röpke néhány hónap után mégis visszatáncolna. Mi ilyenkor a helyes megoldás, végleg lezárni a visszavezető kaput, vagy adni még lehetőséget?
Ez a téma már a Bibliában is előfordult, Jézus története a tékozló fiúról, aki elhagyta a biztonságot nyújtó családi birtokot, mindent elpazarolt, majd visszatért, hogy apja előtt megvallja bűnét, és legalább szolgának visszavegye. A sztori ugyan hasonló, de én mégsem követném az apa példáját, legalábbis a visszakéredzkedő munkatársaimmal nem… Tovább a teljes tartalomra »
Ugyan ilyenkor veszik fel a cégek a legkevesebb embert (augusztus közepén), de mindig is örökzöld téma fiatal hölgyek felvételénél a „mikorra várható nála a gyermekáldás?” című kérdés. Dacára, hogy már eleve megkérdezni is diszkriminatív, azért sok szempontból is eléggé fontos téma.
Egy munkaadónak nem kell magyaráznom, hogy mennyibe kerül egy várandós, majd gyermekét nevelő anya a cégének, miközben nem is dolgozik, nem termel (mármint a cég szempontjából).
Arról nem is beszélve, hogy a helyére újra kell keresni embert, ami egyrészről hónapokat is igénybe vehet, költsége is van rendesen, másrészt kockázata is, ha nem sikerül elsőre megtalálni a megfelelő embert, és meg kell ismételni az egész herce-hurcát!
Mindettől függetlenül, szerintem még megkérdezni sem érdemes egy fiatal nőtől, hogy mikorra tervez gyermeket! Miért is? Tovább a teljes tartalomra »
“A nők által irányított cégek versenyképesebbek és jobban túlteszik magukat az olyan válságokon, mint a mostani – hangzott el egy nemzetközi esélyegyenlőségi konferencián pénteken. Ezért érdemes őket minél nagyobb számban bevonni a munkaerőpiacra, és ugyanolyan karrierlehetőségeket biztosítani nekik, mint a férfiaknak.” www.mfor.hu
Távirányított munkatárs? (+18)
Nagyon sok cégvezető keres meg azzal, hogy ajánljak neki valami egyszerű és azonnal működő motiválási trükköt, technikát demotivált beosztottai életre keltésére. Valami olyasmire vágynak, mint a képen látható távirányító, amelyen csak megnyomnak egy gombot és a hölgy azonnal végrehajtja az utasítást (pl. mos, főz, takarít, stb.).
(Közben elnézést kérek hölgy olvasóimtól, de a mellékelt képnél egyszerűen nincs jobb a mondanivalóm szemléltetésére.)
Egy munkahelyi verzióban ha a „lelkes” gombot nyomják meg, akkor a munkatárs onnantól lelkes lesz, ha a „kuss” gombot nyomják meg, akkor pedig hirtelen befogja a száját, ha a “túlóra” gombot, akkor szó nélkül túlórázik, ha az “értekezlet” gombot, akkor teljes figyelemmel és aktivitással üli végig a szokásos 6 órás értekezletet.
De szép világ is ez, milyen könnyű dolga lenne ebben egy vezetőnek, csak sajnos álomvilág! Tovább a teljes tartalomra »
