Címke: ‘értékesítők toborzása’
Mi a legfőbb bajom az értékesítőkkel?
Jó értékesítőt találni nem egyszerű feladat, pedig rengeteg munkavállaló rendelkezik értékesítési múlttal, és értékesítési képzést nyújtó cégek garmadája okítja őket az eladás apró trükkjeire. Mégis, dacára, hogy 20 éve foglalkozom értékesítők kiválasztásával, itt tudom elérni a legalacsonyabb beválási arányt!
Persze cinikusan megjegyezhetnéd, hogy "De Tamás, nem kellene akkor ezen mélyen elgondolkodnod, levonni a szomorú következetetést, és más pálya után nézned?" Erre én azt válaszolnám, hogy egyáltalán nem vagyok benne sikertelen, sőt, de mégis érdekes, hogy értékesítési vezetőknél eredményesebb vagyok, náluk nagyon-nagyon ritka, hogy mellényúlok!?
A minap éppen ezen elmélkedtem, miközben éppen az egyik USA-beli toborzással foglalkozó szakportált olvasgattam, ahol éppen erről a dilemmáról értekeztek ők is… Tovább a teljes tartalomra »
Össztűz a felvételi interjú ellen
Bármilyen nemzetközi és hazai felmérést nézünk, a személyes interjú messze a legnépszerűbb kiválasztási módszer, és szerintem sem a közeli, sem a távoli jövőben nem látszik olyan más metódus, amely ezt veszélyeztetné. Pedig zömmel a más kiválasztási módszerben érdekeltek részéről egyre több támadás éri!
A tesztértékeléssel foglalkozó cégeknél biztosan találni olyan kutatási eredményt, amelyben a jó öreg felvételi interjú az utolsók között kullog a kiválasztási módszerek között megbízhatóságban, de egy assessment centerrel foglalkozó cég egyenesen 15%-osra becsüli az interjú hatékonyságát. Ez a részükről teljesen érthető, hiszen ha nem húzzák le a vizes lepedőt a jó öreg interjúról, akkor nehezebb mást eladni.
Nem kívánok pálcát törni felettük, mert mindegyik kiválasztási módszernek megvan a maga helye, de nézzük meg, hogy milyen érvek szólnak a személyes interjú mellett és ellene… Tovább a teljes tartalomra »
Kasztosodás az álláskeresésben?
A nyár elején voltam a truBudapest nem-konferencián (igen, ez volt a becsületes neve), ahol egyértelműen a közösségi média és a toborzás kapcsolata vitte témaként a prímet. Sőt, volt aki már ezt is temette, merthogy a jövő a mobil toborzásé! Lehet, hogy én vagyok néha túl földhözragadt, de elég erős szkepticizmussal szemléltem az előadásokat és a vitákat, pedig nem tartom magam maradinak, főleg nem a technikai újdonságok tekintetében, hiszen valahol egy mérnök veszett el bennem.
Mégis azt gondolom, hogy a szaksajtóban kész tényként közölt dolgokat kellő fenntartással kell kezelni, továbbá maximálisan figyelembe kell venni a helyi viszonyokat. A nemzetközi toborzási szaksajtóban lassan már alig lehet valamit olvasni az interjúkról, mert szinte csak a közösségi média a téma, de nézzük meg, hogy mit mutat a valóság? Tovább a teljes tartalomra »
Aki magyarázkodik, az hazudik?
Ha felvételi interjút végzel, akkor gyakran találkozhatsz olyan pályázókkal, akik minden kérdésre tudnak valami frappáns választ adni, mint a cirkuszban az a bizonyos bohóc, akitől ha elveszik a hangszerét, akkor rövid időn belül előhúz egy másikat: "Van mááásiiik!" felkiáltással.
Kizárólag az a nagy kérdés ilyenkor, hogy mihez kezdj a meggyőző válaszokkal, pl. amikor arra kérdezel rá, hogy miért lett vége a pályafutásának az utolsó munkahelyén? Kinek hidd el egyáltalán, amit mond, és kinek nem? Egyáltalán mit is higgy el egy pályázónak, mit pedig nem?
Jó kérdések ezek, és még a hr szakemberek között is elég sok vitát kavarnak… Tovább a teljes tartalomra »
A vonzás törvénye
Remélem ismered az utóbbi évek legnépszerűbb önfejlesztő könyvét, amit Rhona Byrne "A Titok" címmel írt. A könyv amellett, hogy világsiker, internetes fórumokon kapott hideget és meleget, mostanában is tanuja voltam, amikor valaki a Facebookob hihetetlen dühvel szidta azokat, akik hisznek a könyv legfőbb üzenetében, a "Vonzás törvényében"! Pedig a vonzás törtvénye létezik, én bizony a személyzeti munkámban elég gyakran találkozom vele, habár nem abban az értelemben, ahogy a könyvben szerepel.
Arról van szó ugyanis, hogy vannak cégek, ahova ha belepusztulok sem tudok megfelelő jelölteket állítani, miközben meg vannak olyanok, amelyekhez csak feldobok egy egyszerű álláshirdetést a Profession.hu-ra, és a kiválasztási folyamat végén alig bírunk választani a jobbnál jobb pályázók közül.
Mi lehet, és van-e itt egyáltalán valamilyen titok, amely magyarázatot ad erre a jelenségre, és amely alkalmazásával felül tudunk kerekedni e véletlennek látszó helyzeten? Tovább a teljes tartalomra »
Mindig az értékesítő a hibás?
Vajon mindig az értékesítő a hibás, amikor nem megy az eladás? Vajon egy jó értékesítőnek bármit el kell tudni adnia? Vajon, vajon és vajon, megannyi kérdés, ami az utóbbi időben felmerült bennem. Elég sok vezető talált meg ugyanis azzal a kéréssel, hogy nem teljesítenek jól az értékesítői, és keresni kellene jobbakat. Dacára, hogy nemsokára az értékesítők kiválasztásáról fogok tréninget tartani, most mégis arról írok, hogy mik lehetnek azok az esetek, amikor nem az értékesítő a hibás?
A válasz nem is olyan egyszerű, és ez magyarázatot ad arra, hogy miért tartom fontosnak egy vállalatnál, vállalkozásnál a "munkakörnyezetet" az értékesítők számára. E blog szűk keret minden tényező alapos kivesézésére, de igyekszem a legfontosabbak felsorolni… Tovább a teljes tartalomra »
Mi a világ legjobb interjú kérdése?
Főleg a külföldi hr szaksajtóban rendre feltűnnek cikkek, amelyek ezt a témát feszegetik, és képtelenebbnél képtelenebb interjú kérdéseket kiálltanak ki a világ legjobbjának azzal, hogy az erre adott válasz biztosan megmutatja a pályázók alkalmasságát. Mivel engem is eléggé érdekel a téma, ezért utánanéztem, és összegyűjtöttem a legérdekesebb kérdéseket, továbbá a blogom végén megmutatom a saját tippemet is.
Ez a téma pont olyan, mint a szent grál kutatás, valamiért az emberek reménykednek abban, hogy megúszhatják az alapos kiválasztási procedúrát, mert biztosan vannak olyan "titkos" és "misztikus", csak a beavatottak számára ismert interjú kérdések, amelyek önmagukban eldönthetik egy pályázó alkalmasságát.
Különböző konferenciákon vagy üzleti beszélgetéseken én is hallok ilyen tuti interjú kérdésekről, amikor egy vezető büszkén meséli, hogy milyen jó embert sikerült kiválasztania pusztán egyetlen kérdés feltevésével, mert 83 pályázó közül csak egy tudta a helyes a választ. Nézzük akkor a kérdéseket:
Merre vagytok “tuti” jelöltek?
Ma, amikor a nemzetközi szaksajtó már lassan másról sem szól, mint a közösségi toborzásról, addig a hr szakemberek többsége még életében nem lépett be a LinkedIn-re! Sőt, meg merem kockáztatni, hogy még a Facebook-ra sem, miközben komoly munkakörökre hónapokig szenvednek, mire egyáltalán félig alkalmas jelöltet is találnak!
Nincs ez másként a vezetőkkel sem, nem véletlen, hogy komoly cégek 40 évesnél idősebb vezetői menedzsment konferenciákon azon töprengenek, hogy mit kezdjenek a 35-nél fiatalabb, már az interneten, mobiltelefonon, és közösségi hálózatokon felnőtt nemzedékkel, szokásaikkal, munkakultúrájukkal?
Egy biztos, a közösségi hálózatoknak köszönhetően rohamosan változik a munka világa is, bizonyos munkakörökbe, bizonyos nemzedékek toborzására már kihagyhatatlanok, mégis a legnagyobbak közül is csak néhány multicégnek van Facebook-on karrieroldala (pl. Audi, Bosch)? Tovább a teljes tartalomra »
Motiváltság, mint egy rossz házasságban?
Sokan ismerik azt a jelenséget, ami nem kevés emberrel történik meg a házasságkötése utáni időszakban, az addig sármos férfi idővel slampossá, undokká változik és pocakot növeszt, az addig csinos, vonzó nő pedig ápolatlanná, hisztissé válik és nagy hátsót növeszt. Miután mindketten megállapodtak, már nem kell annyira küzdeni a másik megnyeréséért.
Ez a jelenség a munka világában úgy szokott előfordulni, hogy felveszel egy jónak tűnő pályázót, aki a próbaidő alatt hihetetlen szorgalmas és motivált, a munkát annál a végénél fogja meg, ahol kell, majd a véglegesítése után mindez megváltozik. Teljesen leereszt, a próbaidő alatt mutatott szorgalomnak és motiváltságnak nyoma vész, olyan mintha tartalék üzemmódba állna át.
A nagy kérdés, hogyan lehet ezt megelőzni, már a kiválasztás során felismerni? Tovább a teljes tartalomra »
Amikor értékesítési vezetőket felvételiztetek, akkor igazából kíváncsiságból mindig megkérdezem, hogy szerintük mi a különbség a profi és az amatőr értékesítők között? A válaszok rendkívül sokszínűek, ami azonban a legjobban meglep, hogy legtöbben csak a kezdőket tartják amatőrnek!
Ezen azért csodálkozom, mert az elmúlt közel 20 év felvételi tapasztalata azt mutatja, hogy az értékesítők többsége, min. 60%-a (vagy több) amatőr marad egyenesen élete végéig, ugyanis dacára, hogy teljesen alkalmatlanok a szakmára, mégis sok hr szakember és értékesítési vezető nem szűri ki őket, hanem felveszik a csapatukba, azután pedig csak kínlódnak velük, mert azt gondolják: "úgysem találnánk jobbat". Biztosan így van ez? Tovább a teljes tartalomra »
Benchmark, avagy minta nélkül nehéz lesz…
Az egyik legnagyobb nehézség a munkámban, amikor végeláthatatlan vitába keveredek egy adott, zömmel vezetői munkakörben dolgozó ember alkalmasságáról. Az ügyfél úgy gondolja, hogy az illető maximálisan alkalmas a feladatra, csak tanítani és motiválni kell, én meg úgy gondolom, hogy az illető nagyon messze van a minimálisan megfelelőtől.
Kb. 5 évvel ezelőtt egy szervezetfejlesztés során potom 1 évig vitatkoztunk egy 200 főt foglalkoztató vállalkozás tulajdonos/ügyvezetőjével, hogy szerintem szüksége van egy profi gazdasági igazgatóra, szerinte meg Zoli, akit ő gazdasági vezetőnek vett fel, teljesen alkalmas a feladatra.
Egy évig minden héten szóba került a dolog, és cseppet sem közeledtek az álláspontjaink. Zoli egyébként egy nagyon rendes fiatalember volt, csak maximum főkönyvelőnek tudtam volna elképzelni, nem egy komoly cég gazdasági vezetőjének. Végül jött egy mentő ötletem, ami meglepően bevált… Tovább a teljes tartalomra »
A pályázó életkora kontra előítéletek
Az új munkatársak életkorával kapcsolatban megdöbbentően sokféle elképzelés van a toborzást végzők fejében. Pedig ugyanúgy, ahogy az önéletrajzok válogatásánál egy mozdulattal könnyedén megszabadíthatod magad a legjobbtól, ugyanígy megtörténhet ez az életkora alapján is.
Egyszer értékesítési vezetőt kerestem egy magyar tulajdonú gyártó céghez, és a tulajdonos/ügyvezető elég pontosan meghatározta, hogy hány éves lehet a pályázó (35 és 45 között). Annyira kötötte az ebet a karóhoz, hogy meg sem próbáltam meggyőzni, gondoltam majd meglátjuk milyenek lesznek a jelöltek. És mit hoz az élet, a sors vagy nevezzük bárminek, a messze legjobb pályázó (kimagaslóan a legjobb) 27 éves volt! Tovább a teljes tartalomra »
Nem sikerült elsőre?
Sokan panaszkodnak nekem arról, hogy feladnak egy álláshirdetést, és elsőre nem találják meg a tuti jelöltet. Rögtön úgy érzik, hogy valami nem stimmel, ha a jó pénzért feladott álláshirdetésre nem jelentkeznek azonnal a vágyva vágyott pályázók.
Nagy kérdés, hogy ez most kudarc, valamit tényleg nem csinálnak jól, vagy csak az elvárásuk irreális az álláshirdetéssel kapcsolatban?
Nem akarok kitérni az egyértelmű válasz alól, de erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mert legfőképpen attól függ, hogy… Tovább a teljes tartalomra »
Mit tanulhat egy vezető galambász Józsitól?
Egy barátom nemrég mesélte el ezt a történetet. Van neki egy galambász ismerőse, Józsi, aki távrepülő versenyekre járatja a galambjait. Megkérdezte tőle, hogy mivel tudja motiválni és serkenteni a galambokat a jobb teljesítményre?
Galambász Józsi elmondta, hogy folyamatosan terhelve viszi őket mindig hosszabb, nagyobb távú versenyekre, és különböző vitaminokkal, ásványi anyagokkal segíti a fejlődésüket. Ezt követően barátom rákérdezett arra, hogy ha ennek hatására sem javul a teljesítménye a galambnak, akkor mit tesz?
Ekkor elmesélte azt, amit nekünk vezetőknek is alkalmaznunk kell, ha nem jönnek az elvárt eredmények. Idézet galambász Józsitól: Tovább a teljes tartalomra »
90% feletti beválás: a legfőbb titok!
Nyár elején indítottam el a “Munkaerő toborzás, kiválasztás mesterfogásai” című ingyenes tanfolyamot, amelyet az óta közel 2000-en végeztek el! A tanfolyam végén van egy felmérés, amelyben az eredmények több ponton is igen meglepőek, sőt kétségbeejtőek.
Ahogy számítottam rá, a feliratkozók többségét a dolgok közepébe ugorva az érdekelte, hogy miként kell levezetni egy állásinterjút, mit és milyen sorrendben kell kérdezni, és mire kell odafigyelni.
Amin viszont nagyon meglepődtem, hogy van egy lecke, amelyben megosztom a NAGY titkot, azt, hogyan lehet a felvett munkatársak beválási arányát a nagy átlag 50%-ról 90% fölé növelni, azaz 10 felvett munkatársból ne 5, hanem 9 maradjon a cégnél még évek múlva is, de a tanfolyam végi felmérés szerint ez a lecke a legnépszerűtlenebb!
Mit csinálok rosszul? Tovább a teljes tartalomra »
