Címke: ‘Vezetés átadása’
A legelső vezetői hiba
Van egy olyan súlyos hiba, amit a vezetők több, mint a 80%-a elkövet, és elég sok köze van a toborzáshoz. Nyugodtan nevezhetném a vezetők népbetegségének, és nem túloznék, mert annyira elterjedt. Ami az érdekes vele kapcsolatban, hogy a vezetői iskolákban, kurzusokon szinte mindenütt tanítják, mégis tömegesen követik el nap, mint nap.
A történet ott kezdődik, hogy egy céghez, vagy egy csapat élére kineveznek valakit vezetőnek. Az új vezető pedig már az első napon elköveti ezt a tipikus hibát, és ezzel nagyjából már az első napon el is veszíti a még meg sem szerzett vezetői hitelességét, ami nélkül elég nehéz embereket irányítani. Mi ez a hiba? Miért követik el szinte menetrendszerűen?
Rengeteg emberi tragédia adódik abból az elképzelésből, hogy a legjobb értékesítőt léptetik elő értékesítési vezetővé. Van, ahol jutalomként! és van, ahol abból a megfontolásból, hogy biztosan ő lesz a legalkalmasabb erre a feladatra. Mintha nyilvánvaló lenne, hogy a legjobb focistából lesz a legjobb edző, a legjobb kőművesből a legjobb építésvezető, a legjobb színészből pedig a legjobb színházigazgató!
Volt már rá példa, hogy bajnok sportolóból bajnokokat kinevelő edző vált, de ez a sportban is elég ritka, viszont a bajnokokból átlagos edzővé vált sportolókról vaskos könyvet lehetne írni. Visszatérve azonban az értékesítőkhöz, joggal kérdezheted, hogy de miért is nem lesz a legjobb értékesítőből kiváló értékesíti vezető?
Nézzük meg először, hogy mi a legfőbb különbség egy kiváló értékesítő és egy kiváló értékesítési vezető között?
Tényleg a fejétől bűzlik?
Egyre divatosabb téma a különböző gazdasági lapokban és konferenciákon a vállalkozások utódlása témakör. A múlt héten Győrben a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján én is erről tartottam előadást és előtte újra átgondoltam, hogy az elmúlt 14 évben e téren mit láttam működni és mit nem.
A statisztikák sem hazudnak, mert a 90-es évek elején indult egy nagy vállalkozás alapítási hullám, amelyek tulajdonosai mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, és ugyan egy vállalkozó hivatalosan nem megy nyugdíjba, de sokan szeretnék, hogy fiaikból, lányaikból sikeres "ifj. Jockey Ewing" váljék, de csak rendkívül kevesen járnak sikerrel!
A másik tömeges jelenség, hogy – nem túlzás – vállalkozók tízezrei nem tudnak kikecmeregni az "egykezes irányítás" csapdájából, pedig már legalább 10 éve át kellett volna "jól fizetett vezetőknek" adniuk cégük napi-operatív irányítását!
Mi lehet a baj, hogyan lehetséges, hogy ennyi vállalkozót érint ez a probléma, és miért nem találják meg a megoldást? Ezt járom kicsit körbe a mai blogomban… Tovább a teljes tartalomra »
Rém rendes család a munkahelyen!
Nagyon sok cégben, vállalkozásban jelent előbb-utóbb megoldhatatlannak tűnő problémát, hogy bizonyos kulcs munkakörökben családtagok, ismerősök, barátok vannak. Sok cégvezető nem is tudja milyen hatalmas árat fizet ezért!
A minap beszélgettem egy cégtulajdonos hölggyel, akinek dinamikusan fejlődött a vállalkozása az elmúlt 5 évben, most viszont valamiért recseg-ropog a szerkezet, egy lépést sem tudnak előremenni, és nem érti az okát.
Kb. fél órás beszélgetés után kiderült, hogy van egy jelentős fékezőerő a cégében, a férje (végre nem csak tulajdonos feleségekkel példálózhatok), aki az informatikai vezető, és aki minden fejlesztéssel rendkívül elúszik, miközben semmilyen szinten nem érzi ennek a súlyát. A cégvezető hölgy is érezte, hogy itt van a kutya elásva, csak nem gondolta, hogy férje akkora probléma lenne, mint ami valójában. Tovább a teljes tartalomra »
Biztos jó vezető lesz belőle?
Már a sokadik cégátvilágítást végzem, és még nem találkoztam olyannal, ahol ne próbáltak volna a legjobb munkatársukból (értékesítő, számlázó, raktáros, mérnök, szerelő, stb.) vezetőt csinálni! Az esetek többségében a kinevezett ember nem képes vezetővé válni, és a cégvezetőnek így van egy olyan vezetői munkabért kapó munkatársa, aki helyett ezután is ő dolgozik.
Szinte minden vezető úgy gondolja, hogy kiválóan teljesítő munkatársát előbb-utóbb ki kell nevezze vezetővé. Hiszen rém egyszerű a logika, ha ő a legjobb üzletkötő, akkor valószínűleg ő a legalkalmasabb értékesítési vezetőnek, továbbá ő érdemli meg a legjobban!
Erre van egy nagyon jó mondás egyik kedvenc könyvemből, a Micimackó és a Tao-ból: “Egy elképzeléshez való ragaszkodás, útjában áll a mi van itt megértésének!“
Hol a hiba a legtöbb vezető logikájában? Tovább a teljes tartalomra »
“A tanácsadóknak bezzeg könnyű!”
Csak odamennek egy céghez, osztják az észt, majd felmarkolják a sok pénzt. Pedig sokan nem is gondolják milyen meglepően veszélyes szakma is ez! Odamegyek egy idegen cégbe, idegen embereket kell rávennem, hogy segítsenek nekem, és bizony időnként betámadnak, megpróbálnak bemószerolni a cégtulajdonosnál.
Érdekes azonban, hogy soha nem a magas teljesítményű munkatársak a támadók! Az évek során több ilyen inzultusnak voltam már kitéve, nemrég éppen a múlt héten. Végül is érthető a gondolkodásuk, jön ez a külsős “okostojás,” és a végén még észreveszi és jelenti a cégvezetőnek, hogy velük valamilyen gond van.
Milyen gond szokott lenni?
Most talán azt gondolja, hogy valószínűleg nem teljesítenek elég jól, és így védekeznek. Ezzel csak az a probléma, hogy egy átlagos cégben a munkatársak többsége nem teljesít elég jól, de ezért még nem támadnak meg senkit sem… Tovább a teljes tartalomra »
Profi vezető ismérvei!
Legutóbbi blogomban arról írtam, hogyan tudja felismerni a profi munkatársakat. A már 8-10 főnél nagyobb cégeknél viszont kulcskérdés, hogyan tudja megállapítani, ki alkalmas vezetőnek, vagy a már kinevezett munkatársa alkalmas-e egyáltalán vezetőnek?
Kis- és középvállalatoknál nagy divatja van, hogy az adott munkakörben legjobban teljesítő munkatársat jutalomból kinevezik vezetőnek.
- a legjobb üzletkötőből lesz a jó értékesítési vezető,
- a legjobb raktárosból a jó raktárvezető,
- a legjobb pénzügyesből a jó gazdasági vezető,
- a legjobb asszisztensből a jó irodavezető,
- a legjobb lakatosból a jó műszakvezető.
Hosszasan folytathatnám, de egy biztos, ez csak egy feltételezés, és bizony mi sem áll távolabb az igazságtól. Tovább a teljes tartalomra »
Munkatársnak látszó tárgy?
Örök dilemmája sok cégvezetőnek, hogy minőségi és drágább vagy inkább olcsóbb, de kevésbé jó munkaerőt alkalmazzon? Különösen, amikor a fáradságos felvételi interjúk végén marad 2 jelölt, akik fizetési igénye között nettó 30.000,- forint a különbség (egy 150.000,- nettós állásnál).
Nagy dilemma ez, és bizony sok cégvezető reflexszerűen az olcsóbb embert választja, mert úgy gondolja, hogy ezzel pénzt spórol meg és kevesebbet kockáztat. Pedig a munkaerőnél is jól megfigyelhető a befektetési/megtérülési arány, csak sajnos jóval a próbaidő után válik nyilvánvalóvá.
A motivált és demotivált munkaerő közötti teljesítmény különbség akár két-három-ötszörös, ha még ehhez hozzátesszük a képességeket és szaktudást, akkor elég durva különbségek lehetnek.
Ráadásul nem beszéltem még azokról a dilettáns munkatársakról, akik egy dolgozó beosztott látszatát keltik, de közben komoly károkat okoznak, vagyis nemhogy nem termelik ki az alkalmazásuk költségeit, hanem egyenesen veszteséget veszteségre halmoznak. Itt egy kis hiba, ott egy kis mulasztás, amott egy el nem végzett feladat, és könnyen összejön még egy adminisztrátori munkakör esetén is jó pár százezer forintos kár. Tovább a teljes tartalomra »
Örök dilemma a fenti kérdés. Szinte nem fordul elő olyan beszélgetés vagy előadás, ahol ez ne kerülne szóba. Különösen kezdő vállalkozók esetén kardinális kérdés, mert óriási a kísértés, hogy családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel vegye körül magát a cégében.
Közben elég meredek sztorikat hallok. Volt olyan, hogy mindössze fél év közös munka után egy néhány fős szállítmányozó vállalkozás tulajdonosát a saját bátyja lopta meg kb. 1,5 millió forinttal, és azóta sem látták őt.
A másik gyakori eset a „tulajdonos feleség” effektus (itt elnézést kérek a hölgyektől, akire nem vonatkozik, ne vegye magára). Arról van szó, amikor egyértelműen a férj a vállalkozás motorja, a felesége viszont sem emberileg, sem szakmailag meg sem közelíti az ő szintjét, viszont a hatalomban ugyanolyan jogokat követel magának. Beleszól mindenbe, teljesen feleslegesen ugráltatja a munkatársakat csak azért, hogy megmutassa ki az úr a háznál, és hogy ő is olyan fontos ember, mint a férje.
Ha a férj meg akarna szabadulni tőle, az akkora kalamajkával járna, hogy nemcsak a családi béke, hanem lehet a vállalkozásuk is rámenne. Így jobb a békesség alapon inkább eltűri és a színfalak mögött megpróbálja ápolni megalázott munkatársai lelkét… Tovább a teljes tartalomra »
Aranyhal effektus
A 90-es években fejvadászként dolgoztam és akkor a beérkező személyzet keresési igények kb. 66%-a teljesen irreális, teljesíthetetlen volt. Ennyire naívak lennének talán a cégvezetők? Nem, ennyire tájékozatlanok.
Gyakran kellett hangoztatnom az ügyfeleinknek, hogy:
- “Ne keverjétek össze a fejvadászt az aranyhallal, mert mi sajnos még egy kívánságot sem tudunk teljesíteni, csak megtalálni azt az embert a munkaerőpiacon, aki egyébként létezik.
Aki nem létezik, őt nem tudjuk se megtalálni, sem előállítani (pedig mekkora üzlet lenne)!” Az aranyhal effektus mögött a “KÉSZ” emberek illúziója van.
Arról van szó, hogy a cégvezetők többsége azt hiszi, minden munkakörre, feladatra amit ő kitalál, létezik a munkaerőpiacon “KÉSZ” ember. Csak ki kell tenni egy jó álláshirdetést az internetre, és muslicaként körülzsongják a jobbnál jobb “KÉSZ” munkavállalók, akik közül csak valamilyen “tutibiztos” módszerrel ki kell választani a legjobbat. Akinek azután minden vágya, hogy az ő cégében dolgozzon.
De szép is lenne, ha igaz lenne! Tovább a teljes tartalomra »
Elsősorban a vezetőjük, mivel a ,,Fejétől bűzlik a hal” című mondás pozitív szempontból is igaz. Gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy cégvezetők panaszkodnak nekem a beosztottaikról. Van aki higgadtan, van aki komoly érzelmi kíséret (pl. düh, keserűség) mellett.
Ilyenkor elég lehangolóvá szoktam válni, mikor bejelentem nekik, hogy amikor egy vezető a beosztottairól beszél, akkor valójában saját magáról beszél! Tibetben van egy beavatási szertartás, ahol két tanoncnak egymást kell jellemeznie a mesterek előtt, amíg rá nem jönnek, hogy valójában saját magukról beszélnek.
Na ugyanígy működik ez egy vezetővel, szóval vigyázat mit mond a beosztottairól. Lassan közeledik az olimpia, és egyre többet szerepelnek a hírekben sportolók és az edzőik. Megfigyelhető, hogy egy jó edző kezei közül szinte futószalagon kerülnek ki az érmesek, a világklasszisok, míg az edzők többsége egész élete alatt egy nemzetközi szintű sportolót sem tud kinevelni. Tovább a teljes tartalomra »
