Vajon kerüljük a munkanélküli pályázókat?

Vajon kerüljük a munkanélküli pályázókat?

Vajon kerüljük a munkanélküli pályázókat? 749 322 Vállalkozásfejlesztés blog

Gyakran hallom cégvezetőktől, de hr szakemberektől is, hogy a munkanélküli pályázókkal ne foglalkozzunk, mert nagyon rossz referencia, ha a mai munkaerőhiányos időkben valakinek éppen nincs munkahelye. Ez egy egyébként maximálisan ésszerűnek hangzik, de valami miatt mégsem tudok egyetérteni vele.

Azt érdemes látnod, hogy a munkaerőpiac kb. 2,7 millió ember, hihetetlenül sokféle ember. Ráadásul kb. 150.000 munkáltató, vállalkozás, vállalat, intézmény, és ezen belül rengeteg iparág, más és más szokásokkal és viszonyokkal, nem is beszélve a lokációkról. Rendkívül sokszínűek a viszonyok ennyi munkavállaló esetében, ez már igazi Big Data (1 millió sornyi adat felett beszélhetünk róla). Budapestet és Mátészalkát nem lehet egy lapon említeni sem a munkalehetőségeket tekintve, sem a rendelkezésre álló munkavállalókat tekintve.

Mit akarok ebből kihozni?

Üres az üzem!

Azt, hogy a munkaerőpiac rendkívül sokszínű és hihetetlenül bonyolult halmaz, amit nem lehet egyszerű, sommás, sarkos kijelentésekkel jellemezni. A legjobb példa, hogy a minap egy a nyugati határszéltől 50 km-re lévő kis üzem vezetője panaszkodott nekem, hogy nincs munkaerő, mert mindenki megy dolgozni Ausztriába 2.000 euróért!

Amikor kifújta magát, megkérdeztem, hogy akkor üres az üzem?

A válasz természetesen NEM volt. Ekkor megkérdeztem, hogy akik ott vannak, ráadásul jól teljesítő kollégák, vajon miért nála dolgoznak, és miért nem mennek 2.000 euróért Ausztriába dolgozni?

A válasz az volt, hogy: „Mert családjuk van!”

De nem is kellett tovább kérdeznem, mert a vezető rájött valamire: “Ez azt jelenti, hogy akkor nem a huszonéveseket kell toboroznunk, hanem a 30 feletti családosokat? Azta!”

Nagyon veszélyes az általánosítás, mert életképtelenné tesz!

Hiába lesz ott előtted a megoldás, ha a fejedbe veszel egy általánosítást (mint pl. mindenki Ausztriában dolgozik), akkor ez teljesen megakadályozhatja a céged fejlődését! Bizony, egy ilyen elképzelés bőven elegendő hozzá!

Ha az ország nyugati részében mindenki Ausztriában dolgozna, akkor Szombathely hétköznap délben egy szellemváros lenne, de Szentgotthárd is. Ehhez képest füstöl a munka az ott lévő gyárakban és cégekben…

Mi legyen akkor a munkanélküliekkel?

És ugyanígy kell kezelni a munkanélküli kérdést is, vagyis 1.000 oka lehet, hogy valakinek éppen miért nincs munkája. Lehet, hogy azért, mert tényleg nem jó munkaerő, de lehet éppen leépítés volt a cégében, vagy elkezdett dolgozni egy új helyen és ott próbaidőn belül eljött, mert valami nem tetszett neki, vagy családi okai vannak (pl. beteg rokon ápolása, építkezés), és még sorolhatnám. Sokféle ember, sokféle sors, és az élet meglepő dolgokat tud produkálni.

Az utóbbi években elég sok olyan egyébként jól teljesítő embert vettem fel, akik akkor éppen munkahely nélkül voltak. Én ezzel ugyanis nem foglalkozom, hanem kizárólag arra koncentrálok, hogy:

  • az illető mit tud?
  • a múltban eddig mit tett lesz az asztalra?
  • mennyire motivált?
  • mennyire illik a csapatba, stb.
Ha nem jó, akkor nem azért nem lesz jó, mert éppen nincs munkája. Én ebben nem látok összefüggést, de kommentben nyugodtan cáfolj meg, ha neked mások a tapasztalataid.

Egy kutatás eredményei

Itt látható egy kutatás, amely kimutatta, hogy rengeteg előítélet kapcsolódik a munkanélküliekhez, különösen azokhoz, akik már legalább 3 vagy még annál is több hónapja nem találnak állást. A kutatás ugyan külföldi, de ott sem mások a munkáltatók, akik általában nem szívesen látnak munkanélküli jelentkezőket, és gyakran azokat részesítik előnyben, akik egy meglévő állásból akarnak váltani. A kutatás eredménye alapján azonban semmi alapja nincs ennek az elképzelésnek.

A tanulmány szerint egyértelműen nincs különbség teljesítmény tekintetében a munkanélküliek és a jelenleg is dolgozó álláskeresők között…

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
19 hozzászólás
  • Dr. Takács Eszter 2017. szeptember 21. 08:56

    Valóban korlátolt gondolkodásmódra vall, ha valaki nem áll szóba munkanélkülivel. Munkahelyről bonyolultabb állást keresni, mert az illető nem tud bármely napszakban meghallgatásra menni, telefonos interjún részt venni, míg a munkanélküli igen. Ezen kívül felmerült még bennem az, hogy az ilyen gondolkodásmódú munkáltató vajon hajlandó-e megvárni, amíg az előző munkahelyéről a jövendő dolgozója el tud jönni (ez minimum 15 nap, de akár hónapok is eltelhetnek), míg a munkanélküli azonnal tud kezdeni.

    • Kelkó Tamás 2017. szeptember 21. 08:57

      Kedves Eszter!

      Bizony, így van.

      Üdv, Tamás

    • VÁN IRODA Kft. dr Ván Lajos tulajdonos 2017. október 16. 20:33

      Nem értek egyet ezzel az okfejtéssel. Az a vállalkozás, akinek szüksége van munkaerőre az készen áll vasárnap is fogadni állásinterjúra jelöltet. Nem kell 15 napot várnia, ha én megfelelő munkaerőt akarok, vagy szeretnék felvenni. Sőt este 10 kor is. Tehát akkor, amikor a hozzám jönni akarónak m e g f e l el. Én akarok élni, fejlődni, tehát nekem alkalmazkodnom kELL.

    • Kelkó Tamás 2017. október 16. 21:08

      Kedves Lajos!

      Sajnos a munkaadók nagy része nem így gondolkozik, van, aki semennyire sem rugalmas.

      Üdv, Tamás

  • Oszi 2017. szeptember 21. 09:55

    50 Éves vagyok
    6 szakirányú felsőfokú végzettséggel, 4 szakmával, A-B-C-D-kategóriás jogosítvánnyal
    6 évig tanítottam informatikát vállalkozó tanárként
    (amíg nem hoztak törvényt hogy csak diplomás taníthat…
    most hoztak egy másikat, hogy , már szakképesítés vagy technikum is elég…)
    Most egyetemre járok mert elegem volt a kifogásokból,kell egy diploma nevű papír mindegy milyen
    (még kecsketenyésztő is lehetek csak diploma legyen róla)
    3 évig voltam munkanélküli és a következő kifogásokat hallottam
    -Ja maga Nógrádi. A szomszéd kerületből sem veszünk fel senkit, mert nem tud bejárni.
    – Tényleg ingázni akar minden nap, mért nincs albérlete Pesten?
    – Csak maximum 30 évesig keresünk keresünk mert itt kemény munka folyik. (Irodai asszisztens)
    – Tényleg 6 munkahelye volt már és miért váltott ilyen sokat…
    (akkor voltam 45 éves, és ahogy tanultam tovább, úgy nyíltak újabb lehetőségek a villanyszerelőtől a földmérőn át, a vállalkozó informatika tanárig)
    – És a legjobb :
    – nem ilyen magas embert képzeltünk el (187cm vagyok)
    Végül megtaláltam:
    – országos rendszer
    – közel 1000 felhasználó
    – 16000 ügyfél
    a papírokat a végén kérték („Ha van valamilyen bizonyítványa akkor hozza be, ha nincs az sem baj”)
    – a szakmai tudás
    – a munkamorál
    – és talán az számított hogy az előző munkahelyekre amikor rákérdeztek , nem ócsároltam le a munkát a főnököt a fizetést… semlegeset vagy jót mondtam csak.
    Azt felejtik el egy munkanélküli esetén, hogy annak munka kell, és meg kell élnie, egy aktív dolgozó, mérlegre teszi a dolgot, és ha kicsit nem szimpatikus valamiért az interjúztató, vagy a cég, ugyan megígéri de mégsem vált, vár inkább egy zsírosabb helyre.
    És aki egyik cégtől a másikig hajlandó ugrálni, az innen is ugrani fog, kedves HR-esek és Cégvezetők

    • Kelkó Tamás 2017. szeptember 21. 10:19

      Kedves Oszi!

      Sajnos nem egyedi eset az öné.

      Üdv, Tamás

    • jenei zsolt 2017. szeptember 24. 16:13

      Tisztelet a kitartásért! Az én szakmámban pl. sok a projekt alapú munka. Ami ugye véget ér. És ilyen az informatikai fejlesztés és még sok egyéb munka. Az ott dolgozók rételemszerűen munkanélküliek lesznek.

      Minden hr-esnek kívánjuk, hogy legyen munkanélküli és legalább fél évig ne találjon munkát, többek között azért, mert munkanélküli!

    • Kelkó Tamás 2017. szeptember 24. 19:53

      🙂

  • Dr. Erdélyi Gábor 2017. szeptember 21. 13:05

    „elment a Ló ! A munkáltatók azt gondolják, Ők találták fel a spanyol viaszt. Holott ez csak helyzeti előny ( amely persze változhat ! ) Aki munkáltató, felsőbb-rendűségi allűr-re hajaz. Igazi keleti mocsár. Mintha büntetni akarnék, hogy ” nem vállalkozik ” ( vagyis „nincs gógyija „, és nem akar rövidíteni ) A kapzsiság vezényel itt mindent ( a haszon – meg a saszom ) ez a capitalizmus, megérdemeljük, ha tényleg ezt akartuk. Ez a modell, már 1848-ban is idejét múlt volt. Lesz változás, de itt se lesz mindenki boldog. Kár, hogy Mammon igazgat. Lótusz

    • Kelkó Tamás 2017. szeptember 22. 13:30

      Kedves Gábor!

      Kicsit ezoterikusra sikeredett a kommented, de a tartalmával egyetértek. Cégek tömkelege fog becsődölni, mert nem fogja bírni a versenyt. A fő veszélyeztetettek az eddig kifejezetten olcsó árakkal nyomulósok, mert alóluk fog leghamarabb kikopni a munkás réteg jobban fizető cégeket keresve, és bizony nekik nem lesz miből béreket emelni…

      Üdv, Tamás

  • Marika néni 2017. szeptember 23. 07:04

    Kedves Tamás!

    Nagyon szeretném, ha írnál egy hosszabb prognózist a jövőre nézve, hogy a kezdődő munkaerőhiánynak, meg egyes cégek bedőlésének mi lesz a következménye a gazdaságra hosszútávon, kik fognak belőle profitálni.
    Illetve egy kérdés: Mikor nyílik ki végre a multik szeme (miközben megy a hiszti, hogy jaj nincs ember) és mikor fognak kényszerülni szóba állni 40-45+-os jelöltekkel, (akiknek bár a nyelv, diploma megvan), azonban „nem illeszthetők a fiatal csapatba”. Mert tudom, hogy most ki van adva sok helyen, hogy X év feletti Cv-je a delete gombbal menjen az iktatóba. Köszönöm!

    • Kelkó Tamás 2017. szeptember 24. 20:04

      Kedves Marika néni!

      Hűha! Sem jövőkutató, sem gazdasági elemző nem vagyok, csak látom éppen mi történik az országban, és egyszerű logikával, meg tapasztalattal a hátam mögött látom a következményeket. Egy-két lépésig, tovább nem, annyira nagy „sakkjátékos” nem vagyok, hogy 8-10 lépést lássak előre, mert egyszerűen túl sok a változó.

      A multik sajnos nem fognak rákényszerülni a 45+os korosztályra, mert akkor inkább másutt fejlesztenek, ahol van elég fiatal munkaerő. Nekik a 45+-os korosztály nem elég terhelhető (lásd 10-12 órás munkaidő), nem elég gyors felfogású (lassan tanulnak meg új dolgokat), és tényleg nehezen illeszthetőek a cégkultúrába, mert már nem fanatizálhatóak annyira, mint a huszonévesek.

      Kis mennyiségben „betömik velük a lyukakat”, de amikor már nagyobb hiány lesz, akkor inkább odébbállnak. Ma már egy gyárat, de főleg egy SSC nem tart semeddig áttelepíteni Romániába vagy Ukrajnába, vagy akár még keletebbre, pl. Dél-Kelet Ázsiába.

      Üdv, Tamás

  • Jenei Zsolt 2017. szeptember 26. 11:48

    A legnagyobb sakkjátékos amúgy is Elena Ceaucescu volt, mert egy sötét paraszttal sakkban tartott egy egész országot. 🙂 De aztán mégis bemattolták! Bocsánat a belépőért, nem lehetett kihagyni. Az a bajom a 45+ meghatározással, hogy nem illenek rá azok az érvek, amelyek itt is megjelennek. Amikor kicsik voltam a gyerekeim, 30-40 között, akkor voltam a legnagyobb présben az idő miatt. Konfliktusom is volt belőle rendesen egy multinál. Azóta 50 lettem, a kölkök kamaszok, egyedül intéznek már dolgokat. Nem kell hazaérnem 5-re. Újra élvezem a munkában töltött késő délutáni órákat. Sokkal terhelhetőbb vagyok, mint 10 éve! A generációm sajátossága, hogy amúgy sem vagyunk fanatizálhatók. Aki még látta Kádárt élőben, az tudja, hogy a lelkesedés az eszméért az arányos a pénzzel, ami érkezik a hónap elején…. 🙂

  • zoltán 2018. szeptember 9. 20:52

    Hát egyenlőre nem lehet prognoztizálni merre halad a munkaerő hiány illetve mondjuk inkább munkaerő átrendezésének a folyamata.Hogyan hat ki a gazdasági folyamatokra…?
    Egy biztos:
    Fenn kell tartani a cégben egy érzékeny egyensúlyt a kölcsönös megbecsülés a szabályok betartása és a teljes anarchia kialakulása között.
    A szabályok következetes betartatásának a fenntartása és a kölcsönös megbecsülés tisztelet között illetve az emberséges vezetés és az ebből adódó esetleges munkavállalói visszaélés között kell folyamatosan vezetni a céget. Nem könnyű. Erre nem is lehetett felkészülni.A viszonyok újra definiállására van szükség. A munkavállaló is alkupozicióba van. Ezt minden vezetőnek el kell fogadni de a rendet és a szabályokat is fenn kell tartani.

    Az Európai Unió az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgását tette lehetővé, amit eleinte hatalmas szabadságjognak tűnt. valójában ez (is) a kizsákmányolás egyik formája a gazdagabb országok elszívják munkaerőt a szégényebb perifériára szorult országokból A nyugat-európai vállalatok, a hazai termékek rovására foglalták el a piacokat. A külföldi tőke bejött és felvásárolta a vállalatokat és többnyire be is zárták. Ezzel tönkre tették a nemzet gazdaságot A kizsákmányolás a harmadik szegmense követketkezik ez pedig a munkaerő elcsábítása lett. Ezt Szerbiában is átéljük.
    Alklmazkodni kell ehhez ahogy tudunk. Mindenki azért nem fog elvándorolni olyan munkavállalókat kell találni akik hajlandók a folyamatos tanulásra képzésre – átképzésre. Akinek van valamilyen kötődése a szülőfoldjéhez. Ez itt Szerbiában ahol a gazdaság még nagyon messze van a Magyarországitól nekünk sokkal nehezebb. De alkalmazkodunk…

    • Kelkó Tamás 2018. szeptember 11. 08:17

      Kedves Zoltán!

      Magyarországon az a szerencsénk, hogy a magyarnak azért elég erős a honvágya, a családhoz való ragaszkodása, ezért nálunk messze nem olyan arányban mentek el külföldre dolgozni, mint a környező országokban, pl. Romániában, vagy éppen nálatok Szerbiában. Egyébként teljesen egyetértek azzal, amít leírtál.

      Üdv, Tamás

  • Zsuzsa 2018. október 4. 05:19

    Kedves Tamás!
    Hogy lelehet kapcsolatba lépni Önnel?

  • Szabó Rita 2018. november 26. 19:37

    Èn 36 èvesen 2 gyereket hatrahagyva döntöttem ugy hogy kimegyek külföldre. Az anyagiak meg a magyar vállalkozók sajátos éreztessük ki a főnök nyomjuk le a mèltósagod cìmű törtènet miatt.nem hagytak kibontakozni..sem a hazaszeretet semi nem számit. A családért megyek mert az 50 felettiek fizikálisan levannak rokkanva és a maszekok 25 éves fiatalkènz hajtanák őket 110.000 ért. Szègyen. Persze ha ezt a kinti havi 1600-2000 ft os orabért itt is produkálnák nettóban a fejem se fájna.és nem mennének ausztriaba sem annyian.

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!