Ezt sok vezető nehezen emészti meg…

Ezt sok vezető nehezen emészti meg…

Ezt sok vezető nehezen emészti meg… 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

hasfajasEgyik fő tevékenységem cégek, csapatok átvilágítása, amely során egyre gyakrabban találkozom ismerős, visszatérő dolgokkal, helyzetekkel. A megbízók ilyenkor elsősorban arra kíváncsiak, hogy melyik munkatársukban mi rejtőzik még és mivel lehetne őket motiválni?

Nyáron éppen Erdélyben volt ilyen megbízatásom és rendkívül kíváncsi voltam, hogy az ottani emberek miben mások, mivel eléggé sokféle véleményt hallottam már a „székely mentalitásról”. A cégvezető annyit azért előre bocsátott, hogy 15 év alatt rá kellett jönnie, pénzzel nem tudja őket motiválni, ezért a legfőbb feladatom kideríteni, hogy mivel tudna rájuk igazán hatni…

Most túl azon az alapvető szabályon, hogy a motiváció mennyire személyes dolog és minden egyes munkatársnál egyedileg kell vizsgálni, „Székelyföldön” sem derültek ki világrengető dolgok, egy olyan tényező jött fel, amire gyakran hívom fel a vezetők figyelmét, csak Erdélyben ez jóval markánsabban jelentkezik.

Ez valami „titkos” technika?

Ugyanide kapcsolódik az a jelenség, hogy sok vezetővel hiába megpróbálom megértetni, munkatársai motiválása szempontjából mi a legfontosabb, az arcukon látom, hogy nem hiszik el nekem (sőt ha igen, akkor meg csalódottak), és valami:

  • magasztosabb,
  • furfangosabb,
  • csavarosabb,
  • természetesen azonnal és mindig működő,
  • bármilyen vezető számára könnyen használható

motivációs technikára vágynak.

Egyszerűen sokaknak teljesen irreális, hogy nem „csodatechnikákban” kell reménykedni, hanem vannak olyan egyszerű és alap dolgok, amikre oda kell figyelni. Ha ezekkel nem foglalkozik, akkor viszont semmilyen más technika nem fog működni. Olyan ez, mint egy autó gumija, ha vékony, kopott, akkor hiába van benne 300 lóerős motor, egyszerűen nem fogja tudni az útra vinni a tömérdek erőt és nem lesz gyorsabb annál, mintha fele annyira erős motorja lenne.

Vezetői integritás avagy tartsd be a szavad!

„Az integritás a jó vezető egyik alaptulajdonsága, mivel ennek hiányában a szövetségesek és az alacsonyabb rangú vezetők bizalma elpárolog, a harci szellem hanyatlásnak indul, az összehangolt akció pedig lehetetlenné válik, s ezáltal létrejön az, amit Daniel Coleman „mérgező szervezetnek” nevez.

A csapatot összetartó érzelmi kötődés megszakad, vagy Coleman szavaival élve, a „rezonancia” a „disszonanciának” adja át a helyét. Eredmény: kudarc, vereség, a hírnév és az álmok összeomlása.”

részlet John Man: Dzsingisz kán vezetői módszerének titkai című könyvből.

Én összességében úgy nevezem ezt, hogy korrekt vezetői hozzáállás, amit ígér, azt betartja, ezért lehet adni a szavára, lehet hozzá igazodni és hétfőn reggel nem gyomorgörccsel kell bemenni a munkahelyre, azt találgatva, hogy a főnök éppen melyik lábával kelt fel reggel, vagy milyen tréningen volt a hétvégén, azaz mi változik meg az előző héthez képest.

A vezetői korrektség az alap, ha valaki erre nem képes, akkor ő nem alkalmas vezetőnek!

Ha nem lehet adni a szavára, akkor onnantól kezdve nyugodtan elfelejtheti, hogy beosztottai tiszteljék, sőt, jó ha tudja, szinte emberszámba sem veszik. Ilyenkor eljárhat mindenféle tréningre, elolvashat motiválásról szóló könyveket (rengeteg van belőlük), amíg nem válik szavahihető emberré, addig ezek semmire nem jók, egyszerűen nem fognak működni.

Azt látom, ha egy vezetőnek lehet adni a szavára, partnerként és nem alacsonyabb rendű droidként kezeli munkatársait, akkor oda nem kellenek a legújabb, legmodernebb „ámerikai csúcsmotivációs módszerek”, mert a beosztottak bíznak vezetőjükben, tisztelik és ezért kötelességtudóan teszik a dolgukat.

Mint ahogy Erdélyben is azt láttam, a cég dolgozói szó nélkül túlóráztak, ha kellett, soha nem volt szükség ennél többre. Csak hát az is igaz, hogy sok vezető jó dolgában semmivel nem elégszik meg, de ez már egy másik történet…

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
10 hozzászólás
  • Lukács László 2011. szeptember 14. 17:21

    Teljesen egyet értek ezekkel a gondolatokkal: „Azt látom, ha egy vezetőnek lehet adni a szavára, partnerként és nem alacsonyabb rendű droidként kezeli munkatársait, akkor oda nem kellenek a legújabb, legmodernebb „ámerikai csúcsmotivációs módszerek”, mert a beosztottak bíznak vezetőjükben, tisztelik és ezért kötelességtudóan teszik a dolgukat.” Én a problémát abban látom Mo-on, hogy itt még mindig a „vadkapitalizmus” egyik legvadabb változata van jelen. Ha egy vezetőt a külföldi anyacég normálisan megfizet, az szinte mindenre képes az elvárt (extra)profit elérése érdekében.
    Így lesz a magyarnak magyar a farkasa!! Nyilván vannak ritka kivételek is!

    • Kelkó Tamás 2011. szeptember 14. 21:19

      Szerencsére nem annyira ritka a kivétel, mert szerintem ez mentalitás- és szellemi állapot kérdése. Egy jó mentalitású és szellemi állapotú vezető nem lesz embernek farkasa, még akkor sem, ha erre kényszerítik.

  • Oberfrank Zoltán 2011. szeptember 14. 18:32

    Rendszeresen olvasom Tamás blogját, mert időnként ilyen gyöngyszemekkel találkozik az ember, mint ez! Magam is foglalkozom munkatárs kiválasztással, főleg értékesítőkével, nem is „középiskolás fokon” (1000+ interjú van mögöttem), és a jelentkezőktől három dolgot tudok meg újra és újra: 1) mennyire kellemetlen élmény számukra egy-egy modortalan HR-es (hozzáteszem: mennyire negatív píár a cégről) – és milyen sok van belőlük, 2) túlnyomó többségük számára a pénz csak a 4. legfontosabb motivációs tényező, első helyen viszont az áll, hogy ha valamit jól megcsinált, a vezetője vegye magának a fáradságot, és mondjon rá egy-két dicsérő szót, 3) a rossz példát mutató – pl. nem szavahihető – vezetők gyorsan „megszabadítják magukat” a legjobb embereiktől, és hiába vágynak csúcs munkatársakra, nem lesz nekik. Miért?
    A jó emberek az olyan vezetőt szeretik, aki a) az élen megy a csatába, és még akkor sem ijed meg, ha egy kis fizikai munkát kell végezni együtt a többiekkel, b) stabil pont a cégben, azaz dönteni tud arról, hogy mi a jó megoldás, és az esetek nagy százalékában igaza is van, c) neveli, pátyolgatja (angolul: nurture) az embereit azzal, hogy átadja nekik a tudását, ha valamit jól csinálnak, nem mulasztja el megdicsérni őket, a hibákat pedig csak akkor említi meg, ha feltétlenül szükséges (ilyen vezető alatt az emberek maguk fognak igyekezni, hogy ne hibázzanak), d) és ami titokzatos, de nélkülözhetetlen: mágikus módon mindig tudja, hogy mit csinálnak a beosztottjai – azaz nem tudnak mellette felelőtlenek lenni.
    Minél kevésbé ilyen egy vezető, annál inkább csak kétfajta embere marad: 1) a semmire sem jó, aki örül, hogy megtűrik, mert jobb helyre úgysem mehet, 2) aki személyesen sajnálja a vezetőt – főleg jobb sorsra érdemes, elhanyagolt nők hajlamosak erre -, és anyai kötelességének érzi, hogy mellette maradjon egészen a hajó süllyedéséig. Mi a ti véleményetek?

  • Palágyi Adrienn 2011. szeptember 15. 07:27

    Sziasztok,
    húú de örülök ennek a bejegyzésnek! Küldöm is tovább, pont aktuális:)
    Véleményem szerint egy jó vezető egész egyszerűen érzelmileg baromi intelligens. Ez az intelligencia a szervezeten belül egyéni módon fog leképződni minden egyes megnyilvánulásban, legyen az egy döntés, egy feladat elvégzése, egy meglátás, de akárcsak egy gondolat is. Amilyen EQ-val bír a vezető, olyan eredménnyel fog működni a csapat is. A sikert pedig, ha jól emlékszem, pont Goleman írta, hogy ~80%-ban az EQ határozza meg.
    Még zöldfülű vagyok ugyan, de az a tapasztalatom, hogy a személyzeti problémákkal küszködő vezetőknek lehet bármilyen gyakorlati tanácsot adni, meg példálózni, módszereket mutogatni, ha a másik egész egyszerűen még éretlen rá, hogy felismerje és tudatosuljon is benne: az ő viselkedése a nyitja minden megoldásnak, és bizony neki kell állni fejlődni és tanulni ezen a téren, majd a tanultakat átültetni a valóságba.

    Tamás én nagyon kíváncsi vagyok a módszereidre, hogy Te hogyan tudod „felébreszteni” őket!

    Adri

    • Kelkó Tamás 2011. szeptember 15. 13:59

      Szia Adri!

      Erre nincsenek egzakt módszerek, azt látom, hogy minden embert más és más győz meg. Éppen ezért írom a blogom, ezért van az ingyenes tanfolyam, hogy minél több embert rádöbbentsek a minőségi humánerőforrás menedzsmentre, másrészről van, akinek 1 hónap, van akinek 15 év blogírás és példák özönének felhozása sem elég. Elsősorban sok-sok türelemre van szükség.

      Üdv, Tamás

  • Palágyi Adrienn 2011. szeptember 15. 16:29

    Szia Tamás!

    Köszönöm a választ.
    A türelemmel nincs gond, asszem szobrot lehetne állítani belőlem:)
    Viszont aggaszt, hogy a nagy türelem közben mélyrepülni fog egy tök tuti kis vállalkozás:((

  • Szakács Adrienn 2011. szeptember 15. 18:08

    Sziasztok,

    Teljes mértékben egyetértek a blogban leírtakkal. Nekem volt olyan főnököm, akinek még ingyen is dolgoztam volna, mert olyan volt a személyisége, és úgy bánt a beosztottaival, mint egyenrangú partnerekkel, akiket minden esetben bevont a döntésbe, és többnyire figyelembe is vette a tőlük kapott tanácsokat.
    A probléma szerintem ott kezdődik, hogy a legtöbb vezető – legalábbis nekem olyan tapasztalataim is voltak sajnos – híján van olyan alapvető emberi, erkölcsi és morális értékeknek, amely elengedhetetlenül fontos, hogy valaki jó vezető legyen, és hogy emberként tekintsen a munkatársaira, ne pedig biorobotokként. Az ilyen vezetőknek hiába magyarázzuk az emberi motiváció alapjait, nem fogja megérteni, mert hiányzik belőle az empátia, és a rossz beidegződéseket kitörölni szinte lehetetlen. Sajnos a vezetők kiválasztásánál manapság sokkal inkább a szakmai kompetenciák dominálnak, és a humán tényezők csak nagyon csekély mértékben vagy egyáltalán nem. Ezzel nem igazán lehet mit kezdeni.

    • Kelkó Tamás 2011. szeptember 15. 22:36

      Pedig a vezetés önmagában sokkal komolyabb szakma bármelyik másiknál, és nálam nem humán tényező. Sőt, nálam ez gyakran fontosabb, mint a klasszikus értelemben vett szakma (műszaki, logisztikai, gazdasági, stb.).

      Ezt nehezebb megtanulni és ráadásul kevesebben vannak azok, akikből jó vezető lehet, mint azok, akikből jó szakember.

    • barta lajos 2013. július 29. 20:00

      …fejet hajtok e szavak elott,teljes mertekben egyetertek…

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!