Mennyi időt korrekt eltölteni egy munkahelyen?

Mennyi időt korrekt eltölteni egy munkahelyen?

Mennyi időt korrekt eltölteni egy munkahelyen? 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

szurke 50 arnyalataAhány vezető, annyiféle vélemény létezik arról, hogy mennyi is a korrekt idő egy munkavállaló részéről egyetlen munkahelyen? Ez ugye akkor merül fel, amikor ott ülsz egy önéletrajz előtt, és el kellene döntened, hogy a pályázó megér-e egy személyes találkozást vagy sem?

A kérdés azért sem könnyű, mert rengeteg oka lehet annak, hogy valakinek 3 év alatt 3 munkahelye volt, pl. nem volt szerencséje, és csupa rossz munkahelyeket fogott ki, vagy tényleg annyira link alak, hogy mindhárom helyről e miatt rúgták ki. Ezek persze a szélsőségek, még rengeteg árnyalata létezik a problémának, mai blogomban ezeket igyekszem összeszedni és valamiféle támpontot adni ahhoz, hogy mégis mi alapján döntsd el egy emberről az önéletrajza alapján, hogy megér-e egy személyes találkozást, vagy sem…

A minap pont egy olyan emberrel találkoztam felvételi interjú során, akinek jó pár percet ültem az önéletrajza fölött, mert nem tudtam eldönteni, hogy érdemes-e vele találkoznom? Egy 35 éves férfiról volt szó, akinek az utóbbi 4 évben 4 munkahelye volt, de előtte viszont egy 5 évig, majd az előtt megint 2 munkahely 3 év alatt.

Végül behívtam és természetesen rettentő kíváncsi voltam a sztorijára, hogy mi áll emögött a sok váltás mögött? Egyértelműen azért döntöttem úgy, hogy behívom, mert volt egy olyan munkahelye, ahol 5 évet lehúzott, ráadásul marketing vezetőként, továbbá fogyasztási cikkeket forgalmazó cégnél, ami nem a nyugdíjas állás szinonímája. Úgy vagyok vele, hogy aki életében legalább egy munkahelyen kihúzott min. 3 évet, akkor annak érdemes esélyt adni, mert könnyen lehet, hogy a többi helyen egyszerűen mellényúlt.

Nézzük meg a sztorit

Az interjú során árnyaltabb kép bontakozott ki, mert kiderült, hogy igen, az-az 5 éves munkahely volt pályája csúcspontja, az előtte lévő 3 év alatt 2 munkahely pedig egyértelműen az ő hibája, fiatal és bulizós volt még akkor. Az 5 éves munkahelyén azonban főnöke meglátta benne a tehetséget, és jó párszor keményen a lelkére beszélve és folyamatosan szakmailag inspirálva egy nagyon eredményes marketing vezetővé nőtte ki magát.

Eddig mondhatni egy teljesen normális életpálya, egy bohó ifjú megkomolyodásának folyamata. Az érdekes dolgok azonban a következő 4 évben történtek. Az 5 éves munkahelye ugyanis a cég Prágába (regionális központ) költözése miatt megszűnt, így új munkahely után kellett néznie.

Talált is gyorsan új munkahelyet, ahol azonban elkövette a legamatőrebb hibát, amit egy új vezető elkövethet, jött, látott és osztotta az észt. Ahelyett, hogy jött, körülnézett, elemzett, és óvatosan elkezdte volna osztani az észt.

Óriási a különbség! Valamiért marketingeseknél általános betegség, hogy új munkahelyen bizonyítani akarnak, ezért jönnek, mindent jól megkritizálnak, és majd ők megmutatják, végül jól pofára esnek, rosszabb esetben egyenesen csökkentik a cég bevételét a „világmegváltó” ötleteikkel.

„Nem ütközik közegellenállásba”

Jó példa erre a Schlossgold nevű alkoholmentes sör régi reklámja, amelynek ez volt a szlogenje, s az óriásplakátokon egy motoros rendőr támaszottta a bárpultot, és természetesen sört ivott. Lehet vitatkozni ezen a marketing koncepción, de egyrészről piacvezetővé vált a sör, másrészről a szlogenjük beleivódott a köznyelvbe, azaz, amikor valaki végighajtott az autópályán, akkor azt mondta a Traffipax című kérdésre, hogy nem ütközött közegellenállásba.

Na, erre jött egy új marketing vezető, aki szokás szerint bizonyítani akart, és az elődje természetesen nem végzett jó munkát (biztos ismerős valahonnan az elmúttnyócév…), hiszen egy új marketing vezető elődje hogyan is végezhetett volna jó munkát, így mindent megváltoztatott, amit csak lehetett, a közegellenállásos szlogenből pedig ez lett: „Schlossgold, a vezető sör”.

Hagyjuk…

Visszatérve eredeti sztorinkhoz, a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a pályázónk mind a 4 legutóbbi munkahelyén elkövette ezt a hibát, ezért is volt 4 év alatt 4 munkahelye! A legrosszabb egyébként az volt, hogy ennek nem is volt tudatában, mindenhol a főnökei és kollégái voltak a hülyék, mert nem értették meg az ő zsenialitását. Megsúgom, a cégek gazdasági mutatói sem értették az ő zsenialitását, de valamiért ez elkerülte a figyelmét.

„Új seprű jól seper, de mindent kiseper”

Összegezve, az első 2 munkahelyét normál esetben elnézném, mert utána következett egy 5 éves rendkívül eredményes időszak, viszont amit az utolsó 4 munkahelyén, röpke 4 év alatt művelt, az mindent elront, emiatt nem is juttattam tovább a következő fordulóra.

A kacifántos példát csak azért hoztam, hogy érzékeltessem, ezt a „rövid idő alatt sok munkahely” témát nem lehet egy-két ökölszabállyal elintézni. Az életek, az események sokkal összetettebbek és árnyaltabbak lehetnek emögött annál, hogy gyorsan eldöntsük egy embertársunk sorsát, ezért a megoldás, adj a pályázónak egy esélyt, azaz találkozz vele, kérdezd ki, de ha erre nincs időd, akkor legalább hívd fel telefonon!

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
10 hozzászólás
  • János 2013. október 22. 14:35

    Kedves Tamás!

    Saját tapasztalatom is van a több év alatt több cégben/cégnél/cégnek dolgoztam állapotról, és biztosan tehetek én is a váltásokról, ezt nem vitatom. Ugyanakkor a cégeket és vezetőiket is megnézném, hogy miért dobnak ki az ablakon értékes embereket azzal, hogy értéktelen, jellemtelen közegben kell dolgozniuk. Tudom, hogy ez más téma, ezért nem is folytatom. Csak ennek kapcsán jutott eszembe.

    Ahogy egy másik ötletet is dédelgetek egy ideje. Nevezetesen, hogy álláshirdetést írok, melyben cégek, vállalatok jelentkezhetnek és jöhetnek interjúra hozzám vagy másokhoz, és mi döntjük el, hogy alkalmasak-e arra, hogy dolgozzunk nekik, velük. Tudom, hogy ez fordítottja a jelenlegi, megszokott helyzetnek és nem is vagyok részeg, amiért ilyen jutott eszembe. És tudom, hogy nem a farok csóválja a kutyát, de azért érdekes eredmények születhetnének meg ebből is, azt hiszem.

    Üdvözlettel,
    János

    • Kelkó Tamás 2013. október 22. 17:55

      Kedves János!

      Mai blogommal pont arra igyekeztem rávilágítani, hogy a gyakori váltás még nem jelent ördögtől valót a mai világban, hanem mögé kell nézni, meg kell ismerni a részleteket és ez alapján vonni le a konzekvenciát.

      Hogy a munkaadó pályáztató projekted működik-e, szerintem az attól függ, hogy mekkora irántad a kereslet, ami nagyrészt a múltbeli teljesítményeden és a marketingeden fog múlni. Kíváncsi vagyok, hogyan sül el, örülnék, ha tájékoztatnál majd a fejleményekről, sőt szívesen írnék is róla a blogon!

      Köszi, Tamás

  • Cs. Kádár Péter 2013. október 22. 16:01

    Sokan viszont azzal szembesülnek, hogy azért találják őket alkalmatlannak, mert 30-40 évet lehúztak egy cégnél. Egyik kolléganőm 11 éves korától 55 éves koráig dolgozott ugyanazon a munkahelyen folyamatosan, és amikor kirúgták, mert „öreg”, nem tudott munkahelyet találni. 2007 óta nyomorog.

    • Kelkó Tamás 2013. október 22. 17:58

      Igen Péter, sajnos ez is benne van a pakliban, ezért is írtam az összefoglalóban, hogy meg kell nézni, mi és ki van az önéletrajz mögött. Nemrég egy ügyfelem döbbent meg, hogy mennyire más benyomása volt emberekről az önéletrajzuk, és mennyire más a személyes találkozó után.

  • Hunter Milo 2013. október 22. 20:27

    Helló Tamás,

    Mostanság mint HR-es, régebben mint fejvadász, sohasem találkoztam olyan jól teljesítő emberrel, aki nem lett volna önmaga legnagyobb kritikusa, és olyan rosszul teljesítővel aki ne lett volna a maga szemében tökéletes, és a világ körülötte tehetségtelen és rosszindulatú. Valamiért az összes ember akit teljesítmény miatt kellett elbocsátani, sosem rendelkezett önkritikával.

    A munkahelyen eltöltött idő kapcsán annyit tennék hozzá, hogy gyakran látni azt, hogy emberek a pályájuk elején 3-5 évet töltenek el egy cégnél, aztán jön jónéhány 2-2 éves periódus. Szerintem két oka van: fiatalként kell idő, hogy értékes tapasztalot szerezz, valamint naivabb is vagy a világot és céges kultúrát illetően. Aztán kinyílik a szemed, és pénz/karrier kapcsán váltogatni kezdesz, éppen annyira amennyire még elfogadható. A másik ok pedig az, hogy mivel az első munkahelyeden szocializálódtál igazán, utána nehéz megtalálni azt a környezetet, ahol megtalálod a helyed.

    • Kelkó Tamás 2013. október 22. 22:18

      Szia Milo,

      Már régen írtál, vártam már…;-) Az igazság az szerintem, hogy rendkívül sokféle történet tud lenni ezek mögött a váltások mögött, pl. az is, amit te írsz, de láttam már ennek pont az ellenkezőjét is, hogy pályája elején 4 munkahely 3 év alatt, majd utána 8 év egy helyen, ahol természetesen megtalálta a számítását.

      A mai blogom üzenete az, hogy alaposabban ezek mögé kell nézni, megtalálni a valódi történetet, és az alapján dönteni.

      Üdv, Tamás

  • Peszti05 2013. december 16. 11:43

    Sziasztok! A kapcsolatfelvétel megkönnyítésére ajánlom figyelmetekbe a http://www.globafy.com weboldalt. Akár ingyenesen vagy minimális költséggel (helyi alapdíj) lehet telefonbeszélgetéseket lebonyolítani. Regisztráció és letöltés nem kell hozzá. Azonnal ki lehet próbálni! Nekem bevált! 🙂

  • Enikő 2014. március 6. 17:18

    Kedves Tamás!

    Engem őszintén meglepett a történet vége és nem kellemesen.
    Nyilván nem voltunk ott, nem találkoztunk vele, nem láttuk a teljes képet. De ha ennyire nyilvánvaló, hogy mi volt a hiba, amit elkövetett, akkor nem lehetett volna segíteni neki abban, hogy rájöjjön, s változtasson rajta? Ha valóban tehetséges és értelmes, akkor biztos vagyok benne, hogy vette volna az üzenetet és tudott volna segíteni magán.

    Volt még más oka, hogy nem juttatta tovább?

    Üdv,
    Enikő

  • Őze Róbert 2015. június 16. 09:57

    A váltások oka borzasztó egyszerű: nagyobb fizetést csak így lehet elérni. Nekem első munkahelyemen kerek 70 ezer volt a fizetés 2 év alatt egy fillért nem emelkedett, valószínűleg mai napig annyi lenne, ha még mindig ott vagyok. A másik, hogy egyetlen helyen hogyan lehetne tapasztalatot szerezni, hiszen ugyanazt kell csinálni ugyanazokkal a módszerekkel a cég profilja szerint. Hosszútávon elég egysíkú tudást lehet így elérni.

    • Kelkó Tamás 2015. június 16. 14:58

      Kedves Róbert!

      Ebben teljesen igazad, ahogy írtam, nagyon sokféle oka lehet a sok váltásnak. Tapasztalataim szerint azonban a gyakori váltók többsége nem azért vált, amiért te tetted. Itt mindig a mértéket kell megtalálni. Ha egy munkaadó beletesz 2 évet egy munkavállaló kiképzésébe, akkor rögtön utána elég hálátlan dolog lelépni, viszont 2-3 utána már nem.

      Üdv, Tamás

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!