Először maga a hirdetés volt tanulságos, mert olyan jól sikerült, hogy a nyertes pályázó nem jelentkezett volna rá (mivel még nem keresett állást, csak fél évvel később tervezte), de a felesége annyira ráismert a hirdetésből. Mondta is neki: “Ez rólad szól”, hogy végül jelentkezett.

A következő érdekes momentum, hogy kb. 5 percet ültem az önéletrajza fölött, mert annyira nem jött át semmi belőle, de végül “egy telefonos interjút megér” alapon kiválasztottam. A következő meglepetés a személyes interjún volt, ahol 45 perc után sem tudtam, mihez kezdjek vele, de ekkor jöttek a konkrétabb kérdések, ő meg elkezdett megnyílni, és az első óra végére már tudtam, hogy ez a fiatalember zseni a maga területén.

Viszont sem életkorban, sem szakmai tapasztalatban nem fedte az ügyfél által meghatározott paramétereket, meg is kaptam tőlük az interjú előtt, hogy “Tamás, miért hozol nekünk ide ilyen embert, nem megmondtuk, hogy…”, de én erősködtem, hogy nézzék csak meg őt a saját szemükkel. Az interjú végül 3 órán át tartott, és úgy álltak fel, hogy ő az emberük, ne is keressünk tovább.

A fiatalember azóta ügyvezető lett a cégnél, és pár éve egy év alatt megduplázta az alapból közel milliárdos cég forgalmát, amikor mindenki arról nyafogott a piacon, hogy válság van.