Van pár dolog a munkaerő toborzás-kiválasztással kapcsolatban, amelyről nagyon rossz véleményem van, ilyen például különösen a pályázók között méltán elhíresült Assessment Center (magyarul értékelő központ). Most mégis erről írok, és nem csak negatív olvasatban. Három komoly problémám is van az Assessment Center alkalmazásával, amelyekre eddig nem láttam megnyugtató megoldást, ráadásul ez a három probléma teljesen rossz irányba tudja vinni az egész kiválasztást.
Tegnap éppen hr szakembereknek és fejvadászoknak tartottam tréninget, és érdekes módon nekik is a legtöbb problémájuk azokkal a pályázókkal van, akik nagyon jók saját maguk marketingelésében, majd alkalmazásuk után közel sem hozzák azt a teljesítmény, ami az addig magukról felfestett kép alapján elvárható lenne.
Az eddig látottak alapján pont az ilyen emberek kiszűrésére nem alkalmas az Assessment Center, nemsokára ki is fejtem, miért gondolom így. Előtte azonban fejet kell hajtanom egy hr-es hölgy előtt, aki megmutatta, hogy az Assessment Centert lehet jól is csinálni, ő ugyanis képes volt az összes aggodalmam ezzel kapcsolatban eloszlatni… Tovább a teljes tartalomra »
Gondolom, kedves olvasó először azt kérdezed, hogy mi a „kutyafüle” az a toborzás 0.0? Megnyugtatlak, nem tört rám semmilyen furcsa misztikus rejtélyesség új év alkalmából, egyszerűn csak gyűlik bennem már régóta valami, ami éppen most tört fel, és amire ez az elnevezés találó, és amiért a 2012-es évindító blogbejegyzésem lényegesen hosszabbra sikerült a szokásosnál.
Az egész ott kezdődik, hogy ma rendkívüli kihívást jelentő gazdasági környezetben kell működnie szinte minden vállalkozásnak, vállalatnak, csúnyán, de lényegre törőbben fogalmazva, "széllel szemben kell tudni pisilni". Ilyenkor úgy gondolom az a helyes magatartás, hogy igyekezzünk mindent, amit csak lehet jobban csinálni, mint eddig, pl. az új munkatársak toborzás-kiválasztását is.
Ehelyett lépten-nyomon mit látok?
Már a munkaerő toborzás-kiválasztás fontossága is el van bagatelizálva, pedig rengeteg emberi, szervezeti és menedzsment probléma egyértelműen itt gyökeredzik. Akinek van, vagy lesz legalább egy beosztottja, annak az új munkaerő kiválasztása létkérdés, nem véletlen, hogy nemzetközi felmérések szerint is a vezetők problémáinak 80% a beosztottaikkal kapcsolatban van!
Visszatérve a furcsa 0.0-ás jelölésre, ez a szoftveriparból ered, ott szokták a különböző verziójú szoftvereket így jelölni, de náluk 1.0-nál kezdődnek a verziók.
A nulla-pont-nulla ebben a kontextusban az alapokat jelenti, azokat a dolgokat, amelyeknek még az előtt meg kell lenniük, mielőtt elkezdődne egy új munkatárs toborzása. Vádoltak már engem páran azzal, hogy túl holisztikusan közelítem meg a témát, azaz olyan összefüggéseket látok bele, mint amilyenek az összeesküvés elméletek, miközben a toborzás-kiválasztás valójában egy egyszerű dolog.
Ebben a blogbejegyzésben most pár példán keresztül megmutatom a „nagy összefüggéseket”, főleg azt, hogy vezetőként mennyi pénzt veszíthetsz egy új munkatárs felvételén. Szerintem akár egy cég sorsa is múlhat rajta, mint ahogy azt a következő példák jól mutatják, de minimum az adott vezető sorsát pecsételi meg egy ímmel-ámmal vagy slendrián módon végzett munkatárs keresés és -kiválasztás. Tovább a teljes tartalomra »
Túlképzett? Ugyan már…
A múlt héten éppen a munkatársak motiválásáról tartottam tréninget, ahol egy dologról viszont nem volt szó. Mi van akkor, amikor túl jó a pályázó az adott feladatra, egyáltalán létezik ilyen? Bizony van ilyen, és igen csúszós talaj…
Nem egy cégnél vetettem már fel “túlképzettnek” tituált pályázókat, de itt most nem a túlképzettségre gondolok (ami sokszor valójában csak kifogás), hanem arra, amikor a pályázó tényleg túl jó az adott feladatra, ezért számára előbb-utóbb nem lesz kielégítő a munkája, nem lesz benne elég szakmai kihívás, és emiatt előbb-utóbb elmegy a cégtől… Tovább a teljes tartalomra »
Motiváltság, mint egy rossz házasságban?
Sokan ismerik azt a jelenséget, ami nem kevés emberrel történik meg a házasságkötése utáni időszakban, az addig sármos férfi idővel slampossá, undokká változik és pocakot növeszt, az addig csinos, vonzó nő pedig ápolatlanná, hisztissé válik és nagy hátsót növeszt. Miután mindketten megállapodtak, már nem kell annyira küzdeni a másik megnyeréséért.
Ez a jelenség a munka világában úgy szokott előfordulni, hogy felveszel egy jónak tűnő pályázót, aki a próbaidő alatt hihetetlen szorgalmas és motivált, a munkát annál a végénél fogja meg, ahol kell, majd a véglegesítése után mindez megváltozik. Teljesen leereszt, a próbaidő alatt mutatott szorgalomnak és motiváltságnak nyoma vész, olyan mintha tartalék üzemmódba állna át.
A nagy kérdés, hogyan lehet ezt megelőzni, már a kiválasztás során felismerni? Tovább a teljes tartalomra »
Feltételezés a jó döntés halála
Egyre több visszajelzést kapok vezetőktől, hogy elkezdik alkalmazni a múltbeli teljesítmény alapján történő munkatárs kiválasztást, azonban nem mindig hozza az elvárt eredményt. Megvizsgálva az eseteket, mindegyiknél ugyanazt a hibát találtam, összekeverték a múltbeli tapasztalatot a múltbeli teljesítménnyel, pedig a kettő között bizony szakadéknyi a különbség!
Sőt, nemcsak összekeverték, hanem még komoly feltételezésekbe is bocsátkoztak, majd a próbaidő alatt pontosan ezek a feltételezések nem jöttek be, mert kiderült, hogy a felvett ember ezt sem tudja, meg azt sem tudja. Új kollégák kiválasztása során pedig pont a feltételezés a legsúlyosabb hiba, olyan mint egy vakfolt, amely eltakarja a valóság jelentős részét… Tovább a teljes tartalomra »
Abban a legtöbb vezető egyetért, hogy egy motivált és egy nem motivált munkatársa teljesítménye között legalább duplája a különbség, ezért nem vitás, hogy ezen a cége, csapata sorsa múlhat. Ha ennyire fontos ez a téma, akkor vajon miért van óriási nehézsége ezzel a legtöbb vezetőnek?
Mai blogbejegyzésemben arra keresem a választ, hogy a vezetők többsége miért nem veszi észre a legnyilvánvalóbb akadályát munkatársai motiválásának, azt amelyiken ráadásul a legkönnyebb változtatni. Igen, megint rólad van szó kedves vezető társam, de nem mindegy hol kezdjük az önvizsgálatot… Tovább a teljes tartalomra »
X-Faktor tanulságai felvételiztetők számára
Félig hivatalból, félig személyes érdeklődés folytán nézem az X-Faktort és minden más hasonló tehetségkutató műsort. A múlt szombati adásban azonban megütötte a fülem Keresztes Ildikónak egy elszólása, amikor az egyik pályázóra azt mondta, hogy: "Te igazi popsztár alkat vagy."
A fiatalember tényleg a mai tinédzsereknél trendi frizurával, öltözékben és szintén divatos színpadi megnyilvánulásokkal lépett fel, azonban a produkciója és a tehetsége jó esetben is csak a közepes szintet ütötte meg. Hasonló érzésem támadt, mint amikor a felvételi interjúra bejön egy jó megjelenésű fiatalember, megfelelő kommunikációs képességekkel és annyira megnyerő, hogy legszívesebben azonnal felvenném, DE!
Ahogy az X-Faktor-ban is minden feltűnés nélkül jött egy másik fellépő, egy mackó alkatú, biztonsági őrként dolgozó fiatalember, aki egy farmerben, meg egy szál pólóban lépett fel, és aki… Tovább a teljes tartalomra »
Ezt sok vezető nehezen emészti meg…
Egyik fő tevékenységem cégek, csapatok átvilágítása, amely során egyre gyakrabban találkozom ismerős, visszatérő dolgokkal, helyzetekkel. A megbízók ilyenkor elsősorban arra kíváncsiak, hogy melyik munkatársukban mi rejtőzik még és mivel lehetne őket motiválni?
Nyáron éppen Erdélyben volt ilyen megbízatásom és rendkívül kíváncsi voltam, hogy az ottani emberek miben mások, mivel eléggé sokféle véleményt hallottam már a "székely mentalitásról". A cégvezető annyit azért előre bocsátott, hogy 15 év alatt rá kellett jönnie, pénzzel nem tudja őket motiválni, ezért a legfőbb feladatom kideríteni, hogy mivel tudna rájuk igazán hatni… Tovább a teljes tartalomra »
Azok a “csodálatos” tesztek
Egy jó vezetőnek magabiztosnak kell lennie csapatának összeállításában, új munkatársai kiválasztásában. A helyzet azonban még az USA-ban is az, hogy a vezetők 10%-a kapott valamilyen képzést ez ügyben, ezért rendkívül divatos minden olyan módszer, ami azt ígéri, hogy tudás, tapasztalat nélkül is jól fog tudni dönteni.
E módszerek közül a legnépszerűbbek a különböző személyiség és képesség felmérő tesztek, nem véletlenül, mert relatíve olcsók, továbbá gyors és egyszerű megoldást ígérnek. Egy kérdés van csak hátra, tényleg megbízhatsz-e egy teszt eredményében, ha az azt mutatja egy pályázóról, hogy ő maximálisan alkalmas a meghirdetett állásra? Tovább a teljes tartalomra »
Álláshirdetést adott fel a Fidesz-frakció!
Ezt is megértük, egy politikai párt (pontosabban parlamenti képviselő csoportja) a Profession.hu-n keres új munkatársat, és nem a jól bevált "ki, kit ismer?" vonalat használja. Merem remélni, hogy ez nem egyszeri fellángolás, hanem egy új korszak kezdete, amikor már nemcsak a rokonok, ismerősök, barátok kerülhetnek helyzetbe, hanem bárki, aki rátermett az adott feladatra.
Ráférne már az országra is (meg egyébként a pártokra is), hogy kulcspozíciókban igazán hozzáértő és teljesítőképes emberek dolgozzanak ugyanúgy, mint a vállalatoknál. Félretéve azonban a politikai részt, nézzük meg, hogy mit is módosítanék a hirdetésen annak érdekében, hogy minél kvalifikáltabb emberek jelentkezzenek rá… Tovább a teljes tartalomra »
Lassan vége a nyárnak és kezdődik szeptember, az iskola és a munka szezonja. Egyiket sem akarom siettetni, ezért e heti bejegyzésem inkább egy vidám, humoros összehasonlító elemzésnek szentelem, amelyet eszedbe ne jusson komolyan venni! 
Az idézett elemzést tegnap olvastam a Facebookon (köszönet érte Vajthó Gábornak), amely a börtön és a munkahely frappáns összehasonlítása. Az ilyenkor természetes túlzások ellenére azért van egy-két érdekes tanulsága, amelyet érdemes megfontolni, de előtte lássuk az "összehasonlító elemzést"… Tovább a teljes tartalomra »
Iskolapadból az autósportba?
Rengeteg tehetséges pályakezdő kallódik el, azaz egészen más szakmában kezd el dolgozni, mint amit tanult, és legfőképpen amihez tehetsége van, mert áthághatatlan várfalnak tűnik a szakmai tapasztalat hiánya. Az igazán tehetséges mérnök hallgatók számára azonban létezik egy kitörési lehetőség, a Formula Student egyetemi motorsport verseny, amelyen múlt hónapban sikeresen szerepelt a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem csapata.
"A Formula Student egy speciális autóverseny: a hallgatók legfőbb feladata, hogy egy olyan együléses versenyautót építsenek, amit a lehető legjobb eséllyel sorozatgyártásba lehetne adni, de az értékelési szempontok között szerepel az is, hogy az adott járművet milyen erőforrások felhasználásával építik meg, illetve hogyan vezénylik le a több hónapig tartó munkafolyamatot. Tovább a teljes tartalomra »
Egy cégtulajdonoson is túlnőhet a kabát?
Főleg nagy szervezetekben ismert jelenség, hogy a hierarchiában addig léptetik felfelé az embereket, amíg olyan pozícióba nem kerülnek, amire már alkalmatlanok. Ezt nevezik "Péter-elvnek", de arról nemigen szól a fáma, hogy ez a cégtulajdonosokra is ugyanígy igaz lehet!
Pedig az elmúlt 10 évben nagyon sokszor találkoztam ezzel a jelenséggel, sőt jó pár komoly szervezetfejlesztési munkám törte derékba, amikor az ügyfél céget sikerült duplázni, de a háromszorozódás már nem jött össze, mert beleütköztünk magának a cégtulajdonosnak a korlátaiba! A kérdés csak az, hogyan lehet ezt a helyzetet felismerni, és mit lehet tenni ellene? Tovább a teljes tartalomra »
Gyakran keresnek meg vezetők, hogy mutassak nekik könnyen alkalmazható technikákat, hogyan tudnák motiválni munkatársaikat, különösen a régi, megfásult beosztottaikat? Hiába írtam róla korábban, annyira népszerű és visszatérő a téma, hogy most külön megnézzük mi is a gond ezzel mind a kis- és középvállalkozásoknál, mind a multinacionális nagyvállalatoknál.
Az első gond egyértelműen a "könnyen alkalmazható technikákkal" van. A vezetők többsége valamiért azt hiszi, hogy a beosztottaik idióta biorobotok, akiken csak a megfelelő gombot kell megnyomni, és rögtön azt fogják csinálni, amit kell, és én vagyok az a varázsló, aki elárulja hol keressék ezeket a gombokat. Persze vannak gombok, de azok nem mindig működnek, meg is mutatom miért… Tovább a teljes tartalomra »
A válság 2008 év végi kitörése óta nehéz idők járnak mind a tréning cégekre, mind azokra a hr szakemberekre, akik képzésekkel szeretnék fejleszteni a rájuk bízott munkatársi gárdát. Ennek oka az "ősi ellentét" cégvezető és hr szakember között, előbbi ugye azonnali megtérülést, és számszerű eredményeket akar, utóbbi pedig úgy gondolja, hogy a képzés az hosszú távú befektetés, nem lehet ezt a kérdést ilyen pragmatikusan kezelni.
Május 5-én az Mfor.hu által szervezett "Szakmai újdonságok, új technikák, kutatási eredmények, fogalmak a HR területén" című konferencián jártam, ahol már az első előadó lenyűgöző megoldást mutatott be a fenti "ősi ellentét" feloldására, bebizonyítva, hogy a képzés is ugyanúgy mérhető, sőt ugyanúgy azonnal megtérülő befektetés lehet, mint egy jól kitalált online marketing kampány… Tovább a teljes tartalomra »
