A “szarrágás” az egyik legnagyobb akadály vállalkozásod fejlődésének útjában

A “szarrágás” az egyik legnagyobb akadály vállalkozásod fejlődésének útjában

A “szarrágás” az egyik legnagyobb akadály vállalkozásod fejlődésének útjában 860 370 üzlet- és vállalkozásfejlesztés blog

Nagyon sokféle akadálya lehet annak, hogy egy vállalkozás nagyra nőjön, eközben a tulajdonos-ügyvezető ne haljon bele a munkába, továbbá a végén még nyereségesen is működjön. Mind az interneten, mind vállalkozói konferenciákon sok elhangzik ezek közül, viszont van egy olyan, amiről kevés szó esik, pedig még milliárdos cégek tulajdonosai is szenvednek tőle!

Mai cikkemben egy olyan akadályról mutatok meg konkrét példákat neked, amely tömegével akadályozza meg a kisvállalkozókat, hogy középvállalkozássá váljanak, és tömegével akadályozza meg a középvállalkozókat, hogy igazi nagyvállalattá váljanak. Ennek az akadálynak ahhoz van köze, hogy mi alapján döntesz egy beruházásról, egy fejlesztésről, ráadásul olyan fejlesztésről, ami alapvetően a vállalkozásod növekedéséért felelős.

Sokféle neve van ennek az akadálynak, szalonképesebben “garasoskodás”, “filléreskedés”, fogtechnikuskodás”, “fösvénység”, de én csak szókimondóan “szarrágásnak” hívom.

Hogyan akadályoz meg a növekedésben a szarrágás?

Marketing kizárólag ingyenes megoldásokkal. Több tucatszor futottam már bele olyan nagy mellénnyel rendelkező vállalkozóba, aki büszke arra, hogy milyen profin csinálják, amit csinálnak, majd amikor a mélyére megyünk a profi marketingjüknek, akkor kiderül, hogy szinte csak ingyenes megoldásokat használnak!

Én főleg akkor lepődöm meg, amikor ezt mondjuk egy 600 milliós kereskedelmi cég marketingese mondja!

Miért?

Az email marketing az egyik legjobban megtérülő marketing eszköz. Egy 600 milliós cégnél akár 100 milliót is hozhat, sőt, ha igazán profin csinálják, akkor sokkal többet. Ha a cég átlagos árrése 30%, akkor a 100 milliós extra forgalom 30 millió Ft extra árrést jelent.

A nagy kérdés az, hogy 30 millió Ft extra árrésért megéri-e elkölteni 1 millió Ft-ot?

Remélem, a válaszod az, hogy igen! Miért, könnyű kiszámolni. Kevés olyan cég van, ahol az értékesítők költsége kijön a megtermelt árrés 3,3%-ból, az olyan még kevesebb, ahol meg a hirdetés költsége kijön ennyiből. Ha használsz egy évi 1 millióba kerülő email marketing szoftvert, akkor nincs több költséged (a marketinges költségét nem számoltam bele, mert azt hirdetés esetén is kifizeted), vagyis vastagon megéri.

Csak mellékesen a MailChimp fizetős verziója, ha 25.000-es listára szeretnél hírleveleket kiküldeni, éves szinten 765.000 Ft. Egy 25.000 fős listára profi módon végzett email marketing viszont többet kell, hogy hozzon egy ekkora cégben, mint 100 millió Ft, vagyis vastagon megéri.

Ehelyett a cégek többsége a MailChimp ingyenes verzióját használja (vagy más “olcsó” szoftvert), amivel 2.000 fős listára küldhet hírlevelet, azzal pedig biztosan nem lehet 100 millió Ft-ot extrába csinálni, hanem csak mímelni az email marketinget.

Olcsó boltnyitás, 3 versus 30 millió Ft-ért?

Volt egy ügyfelem, aki már a sokadik boltját nyitotta meg, kb. 3 millió Ft beruházással, amely 1 év alatt 30 millió Ft forgalmat volt képes produkálni. Ez a 30 millió Ft 20%-os árréssel évente 6 millió Ft-ot jelentett, amiből kellett minden költséget, pl. 3 alkalmazottat kifizetni. Akárhogy is számoljuk, nem jön ki a matek, ezt nem lehet nyereségesen üzemeltetni.

Felvettünk egy új kiskereskedelmi vezetőt, aki maximálisan támogatta a koncepciómat, a prémium irányba elmozdulást, és az utolsó bezárásra ítélt boltot inkább az új koncepciónak megfelelően átalakítottuk. Összesen 30 millió Ft ment bele az új boltba, amely már az első évben közel 100 millió Ft-ot csinált kb. 50%-os árréssel, vagyis már az első évben vastagon kitermelte a 30 milliós beruházást!

Ekkor nyer értelmet az a szó, hogy DRÁGA! Számomra ez a szó valójában semmit nem jelent, mert annyira elcsépeltté vált az utóbbi évtizedekben.

Mi a drága?

3 milliót úgy elkölteni, hogy soha nem térül meg, vagy 30 milliót úgy, hogy 1 éven belül megtérül?

Olcsó munkatárs, 200e versus 250e Ft?

Rengeteg vállalkozásban találkozom olcsó munkatársakkal, akiket én csak “csipet csapatnak” hívok. Van piacképes termékük, amelyekből akár több milliárdos forgalmat lehetne csinálni, de az olcsó, nem szakképzett emberekkel csak pár száz millióra futja. Pl. volt olyan ügyfelem, ahol az irodai munkatársnők csak gyártották az ajánlatokat, de nem csináltak utánkövetést. Ekkor felvettünk egy 10 éves tapasztalattal rendelkező értékesítőt, akinek nem volt probléma az ajánlatadás másnapján felhívni a vevőket, hogy megkapták-e az ajánlatot, van-e kérdésük, és az elfogadott ajánlatok száma a duplájára nőtt.

A képzett, tapasztalt értékesítő kerek 50e Ft-al került többe, de már az első hónapban 1 millió feletti plusz bevételt hozott! Megérte?

De ugyanígy említhetném példának azt a 800 millió Ft éves forgalmú céget, ahol a cégvezető felesége foglalkozott a pénzügyekkel, ami kb. az utalások intézését és a számlák könyvelésre előkészítését jelentette. Javaslatomra felvettünk egy 15 éves tapasztalattal rendelkező, mind multit, mind kkv-t megjárt pénzügyi vezetőt 700e Ft nettó fizetését, aki már az első 3 hónapban kialakított egy olyan kontrolling rendszert, amely ki tudta mutatni üzletáganként a valódi nyereséget.

Elég gyorsan ki is derült, hogy 3 üzletágból az egyik mint a fekete lyuk nyeli el a másik kettő által megtermelt nyereséget, éves szinten kb. 50 millió Ft-ot, amit addig észre sem vettek!

HR témában több tucat példát tudnék még írni az olcsó versus szakképzett munkatársak közötti különbségre, és csak úgy röpködnének a 10 milliók, de nézzünk meg más példákat is!

Furgon flotta vásárlás 3,5 versus 4,5 millióért?

A másik példa egy nagykereskedő ügyfelünknél történt, aki bevásárolt egy haver autókereskedésében 15 furgont, mert éppen nagyon jó akció volt rá. A cégnél volt ugyan egy műszaki ember, aki kézzel-lábbal ágált a furgonok ellen, mert tudta, hogy nem alkalmasak arra, amire megvették őket (1,5 tonnás teherbírású autókat valójában 3-4 tonnával terhelték), de senki nem hallgatott rá.

A több milliárdos vállalkozás vezetője életében nem hallott még a TCO-ról (Total Cost of Ownership, magyarul teljes élettartam költség), ezért nem is gondolkodott abban, hogy számolja össze a tervezett 5 év használat (ennyi időre lízingelték) alatt felmerülő összes költséget, még a használtkori értékvesztést is.

Ha teljes élettartam költségét nézzük egy 3,5 tonnás furgonnak, akkor meg tudunk spórolni akciós vásárlás esetén 1 millió Ft-ot, viszont a nem megfelelő típus megvétele esetén milliókat bukhatunk. Ez történt ebben az esetben is, az autók nem bírták a terhelést, 1 év után leégett kuplung, meghajlott alváz, 3 év után teljes műszaki totálkár, miközben 5 évre voltak lízingelve. 10 milliókat buktak az üzleten, nem számolva a sok forgalom kiesést a menet közben lerobbant, ezért az árut késve leszállított autók miatt.

A cég árbevétele 3 mrd Ft volt kb. 75 millió Ft nyereség mellett, amiből kb. 30 milliót buktak el éve szinten emiatt a rossz döntés miatt!

Webáruház szoftver 3 versus 10 millióért?

Volt egy ügyfelünk, aki szórakoztató elektronika kereskedelemben elérte a 2,5 milliárdos árbevételt, és elérkezettnek látta az időt, hogy lecserélje webáruházát. Körülnézett a piacon, megkérdezett pár szakértőt, és kiválasztott egy céget és egy megoldást. A gyanú akkor merült fel, hogy esetleg nem a megfelelő céget választotta, amikor az áprilisi tervezett indulás október elejére, a szórakoztató elektronikai szezon kezdetére csúszott, de annyira akarta az új webshopot, hogy vállalta a kockázatot és beindították október közepén.

Az új webáruház viszont felezte a forgalmat, mert teljesen szétbarmolta a Google keresőben elért addigi eredményeket, ami a fő vevőforrásuk volt! A havi 200 millió helyett 100 milliós forgalom miatt az értékesítők fellázadtak a bemutatótermekben, mert készültek az erős szezonra, a jó kis jutalékokra, ehhez képest beütött a katasztrófa. 8-ból 6-an el is mentek, hajszálon múlott, hogy akkor nem rokkant bele a cég. Sajnos végül 2-3 év agónia után becsukta a tulajdonos, mert akkora léket ütött anyagilag a cégen az új webáruház, hogy a segítségemmel sem tudta már visszahozni.

Tudom, hogy rendkívül csábító volt az, hogy 3 millió Ft-ból elkészült az új webáruház, eközben egy megfelelő szintű beszállító 10 millió alatt biztosan nem csinálta volna meg, de jobb volt megspórolni a beszerzésen 7 milliót, majd az első hónapban bukni 100 milliót?

Sőt, kockáztatni az egész cég működését, létét?

Biztosan nem, de ennyire veszélyes nem megfelelő szállítót választani egy kritikus rendszer fejlesztéséhez.

Összefoglaló

Ha nagy vállalkozást akarsz építeni, akkor meg kell tanulnod ROI-ban (Return On Investment, a befektetés megtérülése) és TCO-ban (Total Cost of Ownership, teljes élettartam költség), vagyis megtérülésben gondolkodni, amihez minden lehetséges költséget és eredményt számba kell tudnod venni, nemcsak azt, ami a felszínen bárki számára látszik!

Köszönöm, hogy végigolvastad a cikkemet, remélem, tanulságos volt, és külön hálás lennék, ha kommentben te is írnál olyan akadályokról, vállalkozók által elkövetett tipikus hibákról, amelyek akadályai lehetnek a fejlődésnek.

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta szervezetfejlesztőként/HR tanácsadóként, kifejezetten kkv-nak segítek elhárítani a növekedés akadályait.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
6 hozzászólás
  • Mészáros Gyula 2019. november 21. 11:30

    Tamás minden szava találó, magam is tudnék hasonló példákat sorolni. Kedvenc mondásom:
    – Aki szerint egy profi drága, nem dolgozott még amatőrrel…
    A probléma másik oldalát is láttam: “profik” komoly pénzt lehúznak cégtulajdonostól olyanért, amire vagy nincs szüksége, vagy éppen hogy nagy szüksége lenne, de a kínált megoldás erősen túlértékelt, és akik bevezetnék a cégnél (termőre fordítanák), egy leckével járnak csak előrébb… Ilyenkor hiába a kipróbált iparági megoldás csodálatos referenciákkal, az egész mégis csak pénztemető lesz.

    • Kelkó Tamás 2019. november 21. 11:35

      Szia Gyula!

      Köszönöm, sajnos én is elég sok példát láttam ilyen “profik” ténykedésére. Pl. nem egy ügyfelem beszéltem le már vállalatirányítási rendszer bevezetéséről 15-30 millióért, miközben az igényeikre bőven elegendő volt egy 1,5 milliós megoldás, és még pályázat sem kellett hozzá. Pedig nagyon is pártolom a vállalatirányítási szoftvereket, 8 ügyfelemnél vezettem már különböző rendszereket az elmúlt 20 évben, de csak ott, ahol valóban szükség volt rá.

      Üdv, Tamás

  • Adrian Marcinko 2019. november 21. 14:30

    Egy újabb jól megírt és tanulságos cikk!

  • Veres Jozsef 2019. november 21. 20:06

    Ennek a cikknek minden szava arany, koszonom Tamas! 🙂

    • Kelkó Tamás 2019. november 21. 22:37

      Kedves József!

      Köszönöm, a tréningen még rengeteg ilyen lesz. 🙂

      Üdv, Tamás

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!