A legelső vezetői hiba

A legelső vezetői hiba

A legelső vezetői hiba 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

Van egy olyan súlyos hiba, amit a vezetők több, mint a 80%-a elkövet, és elég sok köze van a toborzáshoz. Nyugodtan nevezhetném a vezetők népbetegségének, és nem túloznék, mert annyira elterjedt. Ami az érdekes vele kapcsolatban, hogy a vezetői iskolákban, kurzusokon szinte mindenütt tanítják, mégis tömegesen követik el nap, mint nap.

A történet ott kezdődik, hogy egy céghez, vagy egy csapat élére kineveznek valakit vezetőnek. Az új vezető pedig már az első napon elköveti ezt a tipikus hibát, és ezzel nagyjából már az első napon el is veszíti a még meg sem szerzett vezetői hitelességét, ami nélkül elég nehéz embereket irányítani. Mi ez a hiba? Miért követik el szinte menetrendszerűen?

“Új seprű jól seper, de mindent kiseper” tartja a mondás, és milyen igaz a legtöbb vezetőre! Egyszerűen érthetetlen, hogy az új vezetők elsöprő többsége már az első napon hatalomból indít, az-az meg sem próbálja felmérni a fennálló helyzetet, felmérni, hogy mik a szokások, korábban mi az, ami jól működött, és mi az, ami nem, hanem durr bele a közepébe, azonnal magas lóról kezd el irányítani és korábban jól működő dolgokat megváltoztatni!

Olyan ez, mint a köszönés, ha elmarad, akkor igencsak a mélyből kell a bizalmat visszaszerezni, ha egyáltalán vissza lehet szerezni.

A kérdés ezután már egyszerű, miért van az, hogy az új vezetők többsége hatalomból indít?

Pedig a dolog evidensnek tűnik, odamegyek egy új helyre, egy új csapatba, akkor először udvarias vagyok, kitapasztalatom a dörgést, vagyis mi az, ami eddig működött, mi az ami nem, és ki kivel van, különben vagdalkozom, mint elefánt a porcenlánboltban.

Egyszerű, ésszerű, mégis a legtöbb vezető nem ezt csinálja!

Mi lehet ennek az oka?

Mint sok más dologra, erre is van egy elméletem, ami igazából a történések megfigyeléséből és az érintettekkel való sok beszélgetésből ered. Én e jelenség okának az emberi ego-t tartom, mert jól látható, hogy azok a vezetők, akik így viselkednek, azok magukat egyértelműen felsőbbrendűnek tekintik a beosztottaiknál. Innentől kezdve minden egyértelmű, ő a vezető, emiatt okosabb az új beosztottainál, ugyan már mi a fenének foglalkozzon alacsonyabbrendű lényeknek való megfeleléssel, ugyan már mi értékeset tudnának neki mondani?

Ő a vezető, ezért mindeki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy az ő utasításait kell követni és kész. Más kérdés?

Viszont gyakran ezután jön számukra a fekete leves, amikor a frissen belépő, és nagy önbizalommal utasításokat osztogató vezető nevetségessé teszi magát új beosztottai előtt azzal, hogy jön és helyből okosabbnak képzeli magát azoknál, akik évek óta ott dolgoznak. Mivel fogalma sincs a működésükről, ezért már az elején hoz egy-két olyan döntést, amin a háta mögött mindenki röhög és onnantól kezdve igencsak kemény dió bármiféle “vezetői tekintélyre” szert tennie!

Valahogy az új vezetők többségének azt a legnehezebb elfogadnia, hogy az előző munkahelyén lehet, hiába volt ő a legelismertebb, legtévedhetetlenebb, legbölcsebb vezető, az új munkahelyén mindenki próbaidős tanulóként kezd, és sokkal jobban jár, ha először csak hallgat és figyel.

Egyébként a nevetségessé válás a kisebbik baj, a cég számára a nagyobb, hogy az ilyen ember a jól működő dolgokat, folyamatokat, emberi kapcsolatokat barbár módon szétbombázza, óriási károkat okozva ezzel munkahelyének.

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig vállalkozásfejlesztési szakértőként, kifejezetten kkv-nak segítek elhárítani a növekedésük akadályait.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
11 hozzászólás
  • Ildi 2013. május 23. 08:56

    Valóban… Anno kollégákkal mi ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy ha “belülről kinevelsz” egy vezetőt, akkor van mínusz egy jó szakembered, és plusz egy rossz vezetőd…

  • Maximalista 2013. május 25. 15:36

    Egyszer mindenkit utolér és megfizet mindenért…Ellenséggé tettek, egyék meg amit főztek 🙂

  • Ákos 2013. május 26. 11:51

    Én azt figyeltem meg, hogy az új vezetőt (különösen, ha az elődjét annak eredménytelensége miatt küldték el) felülről is “nyomja” a vállalatvezetés, hogy “sokat-olcsón-tegnapelőttre”. Gyors változást akarnak, az új vezető tegyen rendet, “de mán'” és szállítsa az eredményt MOST. Reálisan ez lehetetlen (a vezető is csak ember: az első időkben ő is a kávéautomatával szenved, örül ha kitalál a mosdóba egyedül az irodából,nem keveri össze a beosztottak nevét és munkakörét, stb.); viszont az új vezérnek a az ő vezetői felé prezentálni kell, hogy itt márpedig új korszak kezdődik, azt meg a legegyszerűbben és leglátványosabban radikális változtatással lehet elérni. Ami – mivel kellő körültekintés nélkül történik – sokat lerombol a régi, esetlegesen működő struktúrából – rosszabb esetben csak abból bont, ami eddig is működött…
    Viszont, “eladható” fölfelé; hasonlítsd össze az alábbiakat:
    “az osztályon véghezvitt jelentős reformok természetes velejárója az átmeneti visszaesés” = elégedett Átlagos Felsővezető
    vagy
    “az osztály alapvetően működik, némi finomhangolással jelentős növekedési potenciált is magában hordoz, viszont ez időt igényel,” = csalódott Átlagos Felsővezető

    • Kelkó Tamás 2013. május 26. 16:37

      Kedves Ákos!

      Tudom, hogy sok vállalatnál ez így megy, mert az Átlagos Felsővezető idióta sztereotípiákkal működik, és egy Kiváló Középvezetőt elég erős korlátok közé szorítja.

      A Kiváló Középvezető 2 dolgot tehet, beveti minden prezentációs képességét és valahogy eladja a látszólagos tétlenséget (vagyis a felmérés és változtatások reális időigényét) amíg nem jönnek az eredmények, vagy felmond és keres egy Kiváló Felsővezetőt.

      Egyébként ez a türelmetlenség nagyon jellemző olyan kis- és középvállalati tulajdonos-ügyvezetőkre, akik nem dolgoztak még Kiváló Középvezetőkkel, ezért nincs is tapasztalatuk, hogy reálisan mennyi idő rendbe tenni egy leromlott területet.

      Hát igen, senki nem mondta, hogy könnyű a középvezetők élete…

      Üdv, Tamás

    • Nora 2016. május 9. 12:47

      Igaz, hogy mar par eve kmmentaltad, de meg most is szimpatikus, ahogy ilyen egyszeruseggel, de megfontoltan leirod a felsovezeto halando mivoltat.

  • Nora 2016. május 9. 12:49

    Koszonjuk a cikket Tamas, igy 3 ev tavlatabol is.
    Gazdagitanad kerlek nehany sorral, milyen legyen a felsovezeto elso nehany napja a vallalatnal, kulnosen, ha nincs, vagy keves vezetoi tapasztalata van, de alapvetoen introvertalt a szemelyisege?

    • Kelkó Tamás 2016. május 9. 21:16

      Kedves Nóra!

      Rendkívül egyszerű: kérdezzen, hallgasson, legyen udvarias, és kérdezzen és hallgasson meg másokat! Ne akarja az első hónapban az észt osztani, hanem végezzen a területéről egy alapos felmérést! Menjen utána dolgoknak, kérdezzen, egyeztessen és figyeljen!

      Üdv, Tamás

  • Kiss Klára 2016. május 11. 11:01

    Szeretném megosztani egy kis történtete az eddigi legrosszabb főnökömről:
    A főnököm többször is kijelentette, hogy nem bízik az emberekben, és gyakran illete olyan jelzőkkel az embereket, hogy börtöntöltelék, gyilkos. És mindezt csak a munkavállaló kinézete miatt. De szerintem a legrosszabb tulajdonsága az volt, hogy ha nem volt megelégedve egy munkavállalóval, ahelyett, hogy leült volna vele beszélni, hogy nem elégedett a munkájával, és ha nem változtat, akkor repül sunyiban keresgélt a helyére más embert. Ezt velem is eljátszotta, de szerencsére lebuktak, mert pont egy irodában voltam a főnökömmel, mikor a HR-es munkatárs bejött, és suttogva jelezte, hogy megjött a delikvens az állásinterjúra, aki a helyemre jönne…
    Én szépen rákérdeztem, hogy mi az oka, hogy más vkit keresnek a helyemre, és ezeket a válaszokat adta:
    – nincs megelégedve a munkámmal
    – nem vettem át bizonyos feladatokat tőle (hozzátenném, erről szó sem volt, hogy nekem azzal is foglalkoznom kéne….)

    Utólag kiderült, hogy nem én voltam az egyetlen, aki ugyanígy járt….

    • Kelkó Tamás 2016. május 11. 15:45

      Kedves Klára!

      Köszönöm, hogy megosztottad a példát arról, hogy milyen az, amikor valaki egyáltalán nem alkalmas vezetőnek.

      Üdv, Tamás

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!