Zéró tolerancia!

Zéró tolerancia!

Zéró tolerancia! 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

farkas barany2A mai blogom üzenetét a rendőröktől vettem át, akik idén vezették be az alkoholt fogyasztó sofőrökkel szemben a zéró toleranciát. Most elérkezett az idő, hogy cégében Ön is bevezesse, mindjárt elárulom miért?

A média hangos attól, hogy válság van, ráadásul milyen nagy. Ha esetleg eddig még nem lett volna baj, akkor a média szinte csak rossz hírt közlő szerepe, és pánikkeltési igyekezete miatt most már biztosan van.

Egyre többen ijednek meg a válságtól ugyanis, ezért visszafogják költéseiket, de minimum kivárnak, ez pedig összeségében keresletcsökkenést okoz. Vannak iparágak, ahol ez már a 30-40%-ot is elérte!

A multik első reakciója erre a drasztikus létszám leépítés, a meghosszabbított gyárleállás és a leállított beruházások, de mit érdemes tennie egy kis- és középvállalat vezetőjének?Ha az Ön cége árbevétele is hirtelen drasztikusan esett, akkor nagy csodákat persze Ön sem tud tenni. Hiába vannak most sorra olyan konferenciák, ahol tanácsadók, guruk szinte hurráoptimizmussal átitatva igyekeznek a résztvevőket meggyőzni, hogy eljött a kánaán, mert válságban nyílnak meg igazán a lehetőségek.

Van azért igazuk, mert aki komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, ilyenkor meg tudja venni az elgyengült konkurenseit, így komoly piacrészesedéshez tud hozzájutni, vagy bevásárolhat a tőzsdén messze alulértékelt részvényekből.

De ők hány százalékát is jelentik az átlag vállalkozásoknak?

Szerintem maximum 5-öt!

És a többiek?

Nekik nincs mese szembe kell nézniük az árbevétel csökkenéssel és tenniük kell valamit! Válságban rendkívül felértékelődik a marketing és az értékesítés szerepe, mert amelyik cég ebben erősebb, őt kevésbé fogja érinteni a forgalom visszaesése. A baj csak az, hogy aki eddig is igencsak gyér volt marketing ügyileg, nem fog tudni 1-2 hónap alatt hirtelen megtáltosodni, így ő most bajban van.

Ugyanígy, ha van egy elkényeztetett, alulmotivált és éppen csak a minimum elvárásokat teljesítő értékesítési csapata, őket sem fogja tudni pikk-pakk feléleszteni, még személycserékkel is legalább 3-6 hónap mire láthatóan javulnak az eredmények.

És nincs mese, lesznek akik menthetetlenül tönkremennek, mert aki eddig is a piac alvégén kullogott, az árakban a „gatyaletoláson” kívül más marketingmódszert nem ismert, és likviditásilag is csak a paraszthajszál választotta el a teljes csődtől, ott nincs mit tenni.

Akik pedig maradtak, számukra van remény, de én most csak egy dologra szeretném kihegyezni a mondandómat:

  • Válság esetén szigorítsa meg cégében a fegyelmet!

Ráadásul kezdje saját magával, azaz ha már költséget csökkent, akkor keresse meg a leggyengébb láncszemet, a leggyengébben teljesítő munkatársát és váljon meg tőle!

Ne nézze el tovább a reménytelen próbálkozásokat, a végláthatatlan magyarázkodásokat, hogy mit miért nem lehet megcsinálni! Válság esetén váljon meg azoktól, akikkel kapcsolatban már régóta dilemmázott, hol ki akarta rúgni, hol nem. Most ne „tököljön”, váljon meg tőle!

Válság esetén rendkívül felértékelődik a jó csapat, ilyenkor igazán teljesítőképes munkatársak kellenek, mert ugyanazért az eredményért többet és jobban meg kell dolgozni!

A hőlégballonosok tudják, hogy amikor süllyednek, akkor két dolgot tehetnek, ráadásul ilyen sorrendben és nem fordítva:

  1. Gázt adnak, hogy a több meleg levegő felemelje a ballont.
  2. Kidobják a felesleges dolgokat, és csökkentik a ballasztot.

Az 1-es pont egy cégben a marketing és az értékesítés, a 2-es a költségek csökkentése. A tapasztalataim szerint, szinte minden cég komoly mennyiségű ballasztot cipel békeidőkben, azaz nem nagyon találkoztam olyan vállalkozással, ahol ne tűrnének meg „1000 ok miatt” olyan munkatársakat, akiknek inkább a konkurenciát kellene „erősíteniük”, nem a saját munkahelyüket gyengíteniük.

De most válság van, itt az ideje, hogy megszabaduljon tőlük!

Ez a zéró tolerancia a humánerőforrás menedzsmentben!

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
10 hozzászólás
  • Tamás 2008. november 28. 11:20

    Oké, egyetértek, azzal a kiegészítéssel, vagy inkább kiemeléssel, hogy:
    [I]”Válság esetén szigorítsa meg cégében a fegyelmet!
    Ráadásul kezdje saját magával”[/I].
    Így az igazságos. :cry

  • Kapeller Anikó 2008. november 28. 14:21

    Érzésem szerint – nem ma jött – ez egy média által felfújt szándékosan gerjesztett válság.

    De nem volt hiába a média évek óta népbutításra balanszírozó szerepe. Ugye mindenki ismeri a: „TV-ben hirdették, megvettem, bár nem jó semmire…” effektet. Így a válságot is eszik, mint kacsa a nokedlit.

    Véleményem szerint egy dolog a politika, más dolog a valóság. Utóbbi meg csak rajtunk múlik.

    Magam részéről nincsenek tartalékaim a zsebemben, de elég sok tartalék van még a fejemben – szerencsére – ahhoz, hogy ne tartsak a jelen helyzettől.

    Semmi más nem segíthet, mint az összeszorított foggal megyünk tovább azokkal, akik teljesítenek és élni akarnak. Teljesen igazad van abban: aki magyarázkodik, annak most mennie kell.

    Az én felfogásom egyébként is az – elsősorban saját magammal szemben várom el: „Nem azt kérdeztem miért nem lehet megoldani, hanem azt mikorra lesz kész!”

  • Frigyes 2008. november 28. 15:44

    Igen. Erre valóban szükség lehet, és ilyen szempontból jól jöhet a válság,hiszen e nélkül nehezebben hoznánk meg ilyen döntéseket. Én is hajlamos vagyok arra, hogy keressem a mentségeket, miközben látom, hogy nem mindenki egyformán hatékony a cégben. Egy jó cég sokat és sokáig kibír, de ez nem ok arra, hogy nem hatékony kollégákat foglalkoztassunk, és a többiek morálját is romboljuk ezzel.

    Egyébként a válság akár gerjesztett, akár nem, létezik.

  • Szűcs Bálint 2008. november 28. 15:50

    A mi cégünk vezetése valamit tudhat, mivel idén tavasszal elküldött két kollégát , akik évek óta csak magyarázták miért nem lehet eredményt elérni.
    maradtunk ketten , a forgalom semmit sem csökkent , hát ez van.

  • Andrea 2008. november 29. 11:43

    És mi a helyzet azon iparágaknál, ahol nincs fix fizetés, ahol a „hangyák” kizárólag jutalékért dolgoznak (sok- sok értékesítői, üzletkötői pozícióra gondolok, pl. ingatlan, biztosítás…)? Mi van, ha a piaci helyzet úgy adja, hogy egy olyan kolléga, akit nem szeretnénk elveszíteni, tönkremegy és nem tudja vállalni, hogy kitartson azon prózai oknál fogva, mert nem tud elég pénzt keresni? Mentsük meg, tegyünk kivételt? Vagy legyen közös és fájó veszteség (ami nem áthidalható – hiszen új, hasonlóan lelkes vagy tapasztalt és lojális emberrel pótolni nehéz, válság után visszahívni meg pofátlanság)? Ez olyasmi dilemma, mint hogy a FED mentse-e meg az aktuálisan csőd szélén álló bankot és avatkozzon be a gazdasági folyamatokba vagy sem, csak kicsiben…

    Kedves Tamás! Kedves Hozzászólók! Mi a meglátás ilyen esetre?

  • Kelkó Tamás 2008. november 30. 17:49

    Kedves Andrea!

    Ha az én cégemről lenne szó, akkor az igazán jó munkatársaimat valahogy megvédeném. Ha nem megy másként, akkor úgynevezett fix jutalékkal, amíg nem rendeződnek a dolgok (de azért kérnék valamit cserébe, mert a kölcsönös gesztusok működtetik a világot). 🙂

    A vezetés legfontosabb alapelve, hogy egyéneket kell vezetni, ezért minden egyes munkatársammal – akit meg akarok menteni – egyedi alkut kötnék. Ha nincs más megoldás.

    Vagy, amiről a blogom is szól, az egyébként is sereghajtóktól megválnék, és az ügyfeleiket odaadnám a legjobbaknak.

  • Hunter Milo 2008. december 1. 09:41

    Umm.. kemény beszéd. De helyes! A mi piacunkat is érzékenyen fogja érinteni ez a válság – de legalább tisztul egy kicsit. Mondjuk ez nem jelenti azt, hogy nem lesz nehéz időszak.

  • Andrea 2008. december 2. 21:58

    Kedves TAmás!

    Köszönöm a reagálást, magam is hasonló módon gondolkodom, hogy egyénileg kell mérlegelni az egyéneket, helyzeteket.
    Az „ügyfélfelosztási” tipp pedig kézenfekvő, mégis gondolatébresztő (nem jutott magamtól eszembe, bevallom őszintén).

    😡
    További jó munkát és sok sikert mindenkinek!

  • Tibor 2008. december 3. 17:29

    Mi is az előre menekülést választottuk, most építjük ki a bővebb értékesítési csapatunkat. Ha valaki esetleg tud olya embert, aki értékesítő szeretne lenni… 🙂
    A fegyelemmel én is egyet értek. Sajnos néha egy mikrocégnek úgy kell mérlegelnie, hogy egy embertől válok meg, vagy a cég létét teszem kockára? nem könnyű döntés. 😕
    Apropó: üzletkötők felvételéhez ha van valakinek ötlete, tapasztalata, javasjata, minden ötletet köszönettel veszek.

  • Bernáth Attila 2008. december 16. 22:37

    Ezeket a tanácsokat, amirol a cikk szól, nem csak válság idején érdemes megfontolni. De hát ilyen az ember, ha nincs gond, akkor elkényelmesedik, és elnézobb lesz. 🙂 Aztán ha baj van, akkor elkezd kaparni, és megoldani a problémákat. Sok ilyen \\\”tuzoltó\\\” van itthon, azt hiszem, és nem hiszem, hogy ez a legeredményesebb muködés…

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!