Meglepő, de már a KKV filmek is ugyanúgy versenyeznek a rangos díjakért, mint a Hollywood-i filmprodukciók. Két magyar rövidfilmet mutattak be idén májusban Brüsszelben az Európai Bizottság által rendezett “Európai Kis- és Középvállalkozók Hetén”, amelyek elvitték az arany és a bronzérmet.
Az első ízben került megrendezésre idén májusban az Európai Kis- és Középvállalkozások Hete Brüsszelben. Célja a vállalkozói létforma népszerűsítése Európa-szerte, valamint a vállalkozók tájékoztatása az európai, országos és helyi szinten rendelkezésre álló támogatásokkal kapcsolatban. Ennek keretében került sor a vállalkozói lét, életforma megértését és népszerűsítését prezentáló kisfilmek értékelésére is, amit idén magyar film nyert meg.
A győztes film művészi és kivitelezési színvonalát most nem fogom elemezni (profi munka egyébként), mert nem értek a filmkészítéshez, viszont
rendkívül jól szemléleti a vállalkozói és alkalmazotti mentalitás közötti különbséget. Nézzük is meg akkor a filmet:
Ha Önnek nem jelenik meg a videó, akkor itt tudja megnézni.
A rövidfilm az egyik legkevésbé értett dolgot próbálja demonstrálni a vállalkozókkal kapcsolatban, hogy egy igazi vállalkozó más mentalitású ember, más gondolkodású mint az átlag. Ahogy a jó öreg Walt Disney mondta:
„Ha eszembe jutott egy jó ötlet, és elmeséltem 10 embernek, majd mindegyik azt mondta, hogy ez mekkora hülyeség, akkor megtaláltam azt, amit meg kell valósítanom!”
A sikeres vállalkozók az átlagembernél jóval kreatívabbak és a kockázatvállalási képességük is magasan felette, ezzel pedig a biztonság iránti vágyuk jóval alatta van. Ismerek több olyan vezetőt, akik képesek bármekkora céget felépíteni, akár a nulláról is, de mégsem lettek, és lesznek vállalkozók, mert a kockázatvállalási képességük nem elég hozzá.
Amikor cégátvilágítást végzek, vagy egy komoly szervezetátalakítást, akkor mindig beleütközöm komoly kommunikációs és megértési problémákba a cégtulajdonos és az alkalmazottai között.
Az egyik legnehezebben elmagyarázható dolog ugyanis egy alkalmazotti mentalitású embernek, hogy mennyire más egy vállalkozó gondolkodása és értékrendje.
A másik legnehezebben elmagyarázható dolog ugyanis egy vállalkozói mentalitású embernek, hogy mennyire más egy alkalmazott gondolkodása és értékrendje.
Ennek egyszerű oka van, minden ember magából kiindulva ítéli meg és próbálja megérteni embertársait. Persze ez eléggé abszurd, mert mi lenne a világgal, ha minden férfi csak a szőke nőket szeretné, vagy minden nő a sötét hajú férfiakat. Mégis nehéz megemészteni, hogy a másik ember számára más a „fontos” és a „nem fontos”, másként reagál ugyanabban a helyzetben, és teljesen más képességei, motivációi vannak. Közben ugyanazon cégben egy csapatként kell dolgozniuk, de ha az egyik kínaiul beszél, a másik meg csehül, akkor az elég nehéz.
A multicégeknél külön tréningeken készítik fel a munkatársakat, de különösen a vezetőket, hogy megértsék és megfelelően kezeljék a más nemzetiségű kollégákat, de a kis- és középvállalatoknál senki nem készíti fel sem az alkalmazottakat, sem a cégtulajdonosokat, hogy hogyan boldoguljanak a másikkal.
Ezért van az, hogy a cégtulajdonosok „tulajdonosi szemléletű” alkalmazottakra vágynak, ami egy elég furcsa fogalom. Azt szoktam rá válaszolni, ha valamelyik alkalmazottjában rendesen buzog a tulajdonosi szemlélet, akkor kezdjen el aggódni, mert csak idő kérdése, hogy mikor alapít saját vállalkozást. Szerintem bőven elég jó képességű, a szakmájához értő, korrekt és becsületes munkatársakra vágyni, mert ilyenek még léteznek is.
Visszatérve a filmre, gratulálok Ducsai Szabolcsnak és az alkotógárdának, mert két tengerimalaccal ilyen szemléletesen demonstrálni a vállalkozói mentalitás lényegét igazi mestermunka!
Kedves Tamás!
Maximálisan egyetértek a válaszokkal. A film nagyszerű, és milyen sokat tanulhatunk akár egy tengerimalactól is!
Van-e olyan tréning, tanfolyam, ami ezt megtanítja az embereknek ma? Szerintem nincs, bár lennének hiányosak az ismereteim.
Kiyosaki Cashflow-négyszöge nagyszerűen ábrázolja ezt egyébként. ÉS az erről írt könyv meg sokat segít a megértésben, s akár a megértetésben is. Persze, ehhez azért jó, ha van nyitottság és befogadókészség, érdeklődés mindkét oldalról.
Saját életemben eddig még nem sikerült „maradéktalanul” átadnom a két gondolkodás közötti különbséget, ill. hogy hol van a közös pont, ahol mégis találkozhatnak az érdekek úgy, hogy egymást támogatják, erősítik, ahol megértik egymást vállalkozó és alkalmazott. Amennyiben tud ebben segíteni, örömmel és köszönettel veszem.
Tisztelettel:
Gyuró János István