20 éven belül a magyarok fele kereshet új munkát

20 éven belül a magyarok fele kereshet új munkát

20 éven belül a magyarok fele kereshet új munkát 860 370 Vállalkozásfejlesztés blog

Ezzel a felütéssel jelent meg az Index.hu-n tavasszal egy cikk, ami kapcsán többen is hozzám fordultak, hogy mennyire kell az ilyen jóslatokat komolyan venni. Igen, a sajtó újabban ezzel ijesztgeti olvasóit, hogy a mesterséges intelligencia, meg az automatizálás, meg az Ipar 4.0, meg a fémnyomtatás, meg az önvezető autó technológia, meg a villanyautó gyártás, meg a ki tudja mi, elveszik majd az emberek munkáját, és akkor húdemekkora sz…ban leszünk.

Először is fontos tudni, hogy az újságíró egy olyan ember, aki ideje nagy részében egy számítógép előtt ül, így arról, amiről ír nincs közvetlen észlelése, megfigyelése, ő is kapja valahonnan a híreket (pl. hírügynökségektől, más médiumtól), amiket megír. Ezzel szerintem meg is válaszoltam a cikk felütését, hogy nem kell azért annyira komolyan venni, amit irogatnak, és mai írásom további részében meg is mutatom, hogy miért nem, pontosan mit is látok munkám során a gazdaságban, mert én viszont az időm nagy részét terepen, valós cégeknél töltöm….

Kis szériás gyártás országa vagyunk

1. Magyarországon nagyon kevés a nagy szériás gyártás, a multik azt nagyrészt otthon tartják, mert jól automatizálható, ezért semmit nem nyernek rajta az olcsóbb munkaerővel. Hozzánk előszeretettel szervezik ki a kis szériás gyártásokat. Nemrég egy felületkezeléssel foglalkozó cégnek dolgoztam, aki nagyrészt az autóiparnak dolgozik, egész kicsiktől a legnagyobbakig, és ahol vannak több tízezres gyártási szériák, de vannak pár darabosak is!

Azt kell látnod, hogy automatizálni nem éri meg kis szériás gyártásokat. Csak példaként ahhoz, hogy egy 5.000 Ft-os alkatrész gyártásához megérje beruházni 100 millió Ft-ot automatizálásba (és ez nem nagy összeg ebben a témában), ennek a 100 millió Ft-nak 3-5 éven belül meg kell térülnie, mert ennyi idő múlva jó eséllyel már más alkatrészt kell gyártani. Ha azt mondjuk, hogy az 5.000 Ft-os alkatrészen van 1.000 Ft árrés, az már elég jónak számít az iparban, akkor min. 100.000 darabot le kell gyártani ebből az alkatrészből egy 100 milliós automata gyártósoron, hogy ezt kitermelje, de valójában 300 ezret, mert az 1.000 Ft-ból kell kifizetni még a dolgozóktól kezdve minden más költséget is, és a végén nyereség sem árt, ha van.

Nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy ennek az 5.000 Ft-os alkatrésznek az automatizálása akkor éri meg, ha min. 1 milliós szériát le fognak belőle gyártani évente. A helyzet az, hogy ebből van kevés, a gyártások többsége ennél jóval kisebb szériát takar, és egy üzemben nem egyféle dolgot gyártanak, azok között pedig van átállás. Átállásnál addig nincs gyártás, amíg ezt elvégzik (pl. átállítják a gépeket, másik szerszámot szerelnek fel), tehát minél több az átállás, annál nagyobb a nem gyártással töltött idő (miközben a dolgozókat órabérben fizetik), ezért ez veszteség. A példában említett felületkezelő cégnél 1.000 féle terméket gyártanak, naponta több ügyfél megrendelését teljesítik, tehát elég sok az átállás, nem is beszélve arról, hogy 1.000 féle termék automatizálását megoldani végképp nem éri meg (vagy inkább lehetetlen).

De a magyar vállalkozásoknál (és ők foglalkoztatják a munkavállalók 70%-át, nem a multik) még rendkívül messze vagyunk attól, hogy az automatizálás révén sokkal kevesebb munkavállalóra legyen szükségük, a többségük még a termelékenységnövelés alapjaival ismerkedik, ha egyáltalán felfogta már, hogy ez a legfőbb problémája.

Ez a lényeg, Magyarországon nagyrészt kis szériás gyártások vannak, amiket nem éri meg automatizálni, amikhez mindig is kelleni fog a munkaerő, nemcsak a termelésben dolgozó munkások, hanem technikusok, mérnökök, adminisztrátorok, stb. Egy szóval, én nem aggódom, hogy a következő 20 évben nem lesz munkája az embereknek az ipari automatizálás fejlődése miatt. Ha gond lesz, az egy következő válság miatt lesz, abba pedig ennek a cikknek a keretében nem mennék bele, hogy pont emiatt a “kisszériás gyártások” országa státusz miatt (meg még pár másik tényező miatt) soha nem érjük utol Nyugat-Európát gazdaságilag.

Még csak most jön a demográfiai visszaesés

2. A munkaerőpiacon még csak most fogjuk érezni a demográfiai minuszt! Eddig a munkahelyek száma növekedett drasztikusan 2010 óta (közel 1 millióval), de lassan a munkaerőpiacra lép az a generáció (2000-ben és utána születettek), akikből lényegesen kevesebb van, mint a korábbi generációkból, és nyugdíjba mennek a Ratkó korszak szülöttei, akik meg nagyon sokan vannak. Szerintem az automatizálás pont ezt a demográfiai minuszt tudja kompenzálni, ha szerencsénk van, de ezt senki nem látja előre pontosan. Egy biztos, én nem azon aggódom, hogy itt embertömegeknek nem lesz munkája, hanem mikor lesz a 2. leghasználtabb nyelv Magyarországon az ukrán.

Inkább a munkaerőhiány fog még erősödni sok szakmában

3. Amit biztosan nem változik, az az egyre nagyobb hiány szakmunkásokból, jól képzett technikusokból. Ha most, vagy az elmúlt években megpróbáltál építkezni, vagy csak felújítani, akkor személyesen megtapasztalhattad. Próbálj csak találni Budapesten megbízható (aki betartja, amit ígér):

  • bádogost,
  • gázszerelőt,
  • villanyszerelőt,
  • kőművest,

és még hosszasan sorolhatnám. Ráadásul ahogy egyre jobban dübörög a gazdaság, egyre többre lenne szükség belőlük. Még a teljesen automatizált gyárakban is szakmunkásokra és technikusokra van szükség (szervizelni, üzemeltetni a gépeket és az épületet), csak a betanított munkásokból kell kevesebb.

Biztos vagyok benne, hogy nem soroltam fel minden olyan tényezőt, ami a következő 20 évben befolyásolni fogja a munkaerőpiacot, de abban biztos vagyok, hogy a fenti címben lévő állítás, hogy 20 éven belül a magyarok fele kereshet új munkát, rendkívül messze jár a valóságtól…

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
4 hozzászólás
  • Jenei Zsolt 2019. október 31. 13:54

    Szépen felvezetted a témát, aztán hirtelen lekeverted. 🙁 Írhatnál többet róla, érdekes a téma…

    • Kelkó Tamás 2019. október 31. 19:55

      Szia Zsolt!

      Köszönöm, de annyi volt csak a célom, hogy kissé elvegyem az élét a cikknek. A téma akár egy PhD kutatást is megér, de a biztos választ az sem fogja kideríteni, mert túl sok a változó a képletben. Gondolj bele, röpke 12 éve született meg az okostelefon, és hogy felforgatta a világot? A következő 20 évben mi minden jöhet még, ami akár még jobban felforgatja a munka világát…

      Üdv, Tamás

  • Miklós Tomi 2019. november 6. 08:46

    Értem én a munkaerő bérköltség optimalizálását…csakhát csorbul a vásárlóerő érték is. Az én gyáram munkása vásárol a te munkásodtól és fordítva… a robot nem vesz 15dkg párizsit és BMW-t sem. Tök jó, hogy lefaragtam a vállalkozásom költségeit, de ki a fene fog tőlem vásárolni, ha mindenütt automatizáció van, a homo sapiensnek meg nincs munkája/ fizetése.

    • Tamás Kelkó 2019. november 6. 10:02

      Kedves Tomi!

      A cikkem pont arról szól, hogy ez a veszély egyelőre nem fenyeget. Sőt, jelenleg akkora a munkaerőhiány pl. az építőiparban, hogy minden ismerősöm, aki most építkezik, hónapokat úszik, és meg sem mer szólalni a melósokra, mert különben otthagyják, és nem lesz bejezve az építkezés.

      Üdv, Tamás

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!