Ma már őrült verseny van a toborzásban is!

Most egy rendhagyó cikk következik, mert nem szakmai sikerekről fogok írni, hanem kudarcokról és nehézségekről is. Amikor ugyanis új munkatársat keresel, lehet, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy rajtad kívül kik vannak még versenyben a minőségi munkavállalókért! Mert bizony egyes szakmákban, munkakörökben óriási a verseny értük.

Pl. itt vannak a legújabb versenytársak, a Profession.hu-n meglepő számban hirdető külföldi cégek. Eddig is voltak, de éppen a héten tűnt fel, hogy pl. beszerző, logisztikus álláshirdetések kb. 25%-a már külföldi hirdetés! Nem Magyarországon működő külföldi cégekhez, hanem kifejezetten nyugat-európai munkahelyekre keresnek munkatársakat!

És igen, ők valószínűleg jobb kondíciókat és karrier lehetőségeket tudnak kínálni az ambíciózus, nyelvet beszélő fiataloknak, mint az itthoni cégek, főleg a KKV-k.

Eddig mindig ellenkeztem, amikor jött a szokásos nyavalygás, hogy „minden használható magyar már külföldön dolgozik”. Lakosság arányosan még mindig nálunk a legalacsonyabb a külföldre vándorlás, de most olyan szívóerőt látok, aminek nem tudom mi lesz a következménye.

Miért nem találtunk egy top kategóriás könyvelő irodába munkatársat?

Még tavaly segítettem munkatárs toborzásban egy Andrássy úton lévő top kategóriás könyvelő irodának, és ugyan találtam 2 minőségi jelöltet, akik emberileg is megfeleltek és csont nélkül mentek át a nagyon erős szakmai teszten is (a tulajdonosok könyvvizsgálók), végül mindketten más cég ajánlatát fogadták el!

Mi történt és miért?

Senior könyvelő munkakörbe kerestünk munkatársat, ami sok könyvelő irodában már vezetői pozíció. Itt nem volt az. Az interjúk során a pályázók biztosítottak arról, hogy nekik ez nem gond, nem feltétlenül akarnak vezetőként dolgozni, szakmailag elhivatottnak tűntek és nem karrieristának.

Viszont több cégtől is vezetői ajánlatot kaptak, ráadásul komolyabb kondíciókkal, mivel vezetői pozícióban nagyobb a hozzáadott érték és így a keret is. És az ügyfelem ezekkel az ajánlatokkal nem tudott versenyezni, így elbuktunk 2 kiváló jelöltet. Lehetett volna a helyzetet kezelni egy kis rugalmassággal és főleg szervezetfejlesztéssel, de az ügyfél ebben nem volt partner.

Miért nem találtunk raktárvezetőt?

De van, amikor más akadályozza a sikeres toborzást, maga a helyzet adottsága. Egy több milliárdos forgalmú kereskedő ügyfelem keresett 5 fős raktárába raktárvezetőt. Volt bőven megfelelő minőségű és szakmai tapasztalatú jelölt, végül máshol csúszott el a dolog. Az volt a probléma, hogy az ügyfelem számára azok a jelöltek mentek át a szűrőn, akik korábban már 50-100 fős raktárakat vezettek, viszont nekik meg nem volt szakmai kihívás egy 5 fős raktár vezetése.

Bizony, az emberek érzelmi lények, vannak ambícióik, és ha jó embert akarsz, számára fontos, hogy legyenek szakmai kihívások. Ha nincsenek, akkor elmegy vagy el sem jön hozzád dolgozni. A helyzetet végül belső előléptetéssel, és egy ilyen jelölt időszakos felvételével oldottuk meg. Jó pénzért pár hónap alatt átadta a tudását a belülről előléptetett kollégának, majd utána talált is megfelelő állást.

Mi a legnagyobb akadály szoftverfejlesztők toborzásánál?

A home office. Az egyik ügyfelem nem szereti a home office-t, ezért amikor senior fejlesztőket toboroztunk, a jó jelöltek 2/3-át emiatt elbuktuk. Találtunk embert, jókat is, de sokkal nehezebben és több munkával.

Miért nehéz magyar céghez jó értékesítőt találni?

Már elég sokszor megtapasztaltam, hogy magyar céghez alig lehet jó értékesítőt találni (volt már, hogy nem is sikerült), miközben párhuzamosan éppen egy német ügyfelemhez is kerestem, és ott meg válogathattunk a jobbnál jobb jelöltek között! Ennek a német cégnek az elmúlt 20 évben már legalább egy tucat értékesítőt találtam, akik 5-10 vagy még több éve ott is dolgoznak!

Pont ez a német ügyfelem ihlette az Értékesítési csapatépítés című tréningemet is, ami már 10 éve oly sikeresen fut.

Miért?

Mert hatalmas a kontraszt egy átlag német és egy átlag magyar KKV értékesítése között, és ezt a top értékesítők tudják. Aki profi, vagy azzá akar válni, pont ezért inkább nem megy magyar céghez, mert ott a némethez képest őskáosz és szakmai igénytelenség van. Az értékesítők is szeretik ha jól szervezett rendszer és rend van, továbbá szakmai igényesség és korrekt bánásmód. Természetesen ez nem minden német cégre igaz, csak a statisztikai többségre.

Szóval a jó munkavállalókért erős verseny van. Mit tehetsz ellene?

Először is komolyabban veszed a toborzást. Már régen nem az a világ van, ahol kiadod a titkárnőnek, vagy a titkárnőből lett HR-esnek, hogy írjon egy álláshirdetést, mert ahogy itthon a focihoz is mindenki ért, az álláshirdetés íráshoz és a toborzáshoz is. 2015-ig nem volt ezzel baj, de azóta sokkal komolyabb szakmai felkészültség szükséges a sikeres toborzáshoz.

Amikor ekkora verseny van a munkavállalókért, akkor nem elég az évtizedek alatt megszokott álláshirdetési formula, amit „mindenki ismer”. Ennél többre van szükség, mert ki kell tűnnie a hirdetésednek a tömegből. Pl. ha már beszerzőknél tartottunk, ma a Profession.hu-n van 232 db beszerzői álláshirdetés.

A pályázók visszajelzése alapján a top jelöltek mindössze 3-5 hirdetésre pályáznak csak, hiába van az adott kategóriában akár 3-500 álláshirdetés!

Szóval a feladat az, hogyan kerüljön a te hirdetésed az adott kategóriában a top5-be?

Évekkel ezelőtt írtam erről már pár jó cikket, az ezekben foglaltak most még jobban érvényesek:

• https://www.kelko.hu/egy-fekete-oves-allashirdetes-iro-tanacsai-mi-a-sikeres-allashirdetes-titka/

• https://www.kelko.hu/5-dolog-amit-feltetelnul-maskent-kell-csinalnod-a-munkatars-toborzasban/

• https://www.kelko.hu/ha-eljon-a-szoke-herceg-feher-lovon-vajon-a-te-cegedet-fogja-valasztani/

De ma már nem szégyen külső segítséget kérni, akárcsak egy konzultáció erejéig, viszont kulcspozícióba toborzás esetén már erősen ajánlott….