Excel világbajnok kerestetik

Lassan szállóigévé válik, hogy az önéletrajzukban magukat Excelhez értőnek vallók többsége még a számítógépet is alig bírja bekapcsolni, és akkor még hol vannak a képletek?

De vajon mire számíthatsz, ha pl. egy értékesítési vezetőt keresel?

Ha megtörtént már veled, hogy a felvételi interjún megnyerő, minden szempontból jónak tűnő jelölt már a próbaidő első hetében megbukott valami nyilvánvaló szakmai apróságon, akkor nem vagy egyedül!
A korrekt válasz, hogy semmi jóra!

Ez sajnos igaz lehet egy asszisztensre, egy raktárosra, és egy gazdasági vezetőre is. Találkoztam olyan céggel, ahol a 10 fős raktárból 1 ember volt alkalmas a leltározásra, mert egyedül ő tud viszonylag hibátlanul számolni.

Ugyanettől a kórtól szenvednek a szoftvercégek is. A magukat C++ fejlesztőnek vallók 50-60%-nak alapvető szakmai hiányosságai vannak, pedig ez az alap programnyelv, amit megtanítanak mindenkinek az egyetemen.

Ha próbáltál már olyan marketingest keresni, aki nemcsak a „büdzsé költéshez” ért, hanem képes forgalmat, nyereséget növelni, akkor még ennél is nehezebb dolgod van!

Az ok vajon az iskolarendszer?

Tapasztalataim szerint – és ezzel valószínűleg nem mondok újat – a hivatalos oktatás nem kész munkavállalókat ,,állít elő”. Biztos tapasztaltad már, hogy egy pályakezdővel mennyit kell foglalkozni, mire önálló és értékes munkát végző kollégáddá válik.

Ettől függetlenül jelen cikknek nem célja a közoktatást kritizálni, de tudomásul kell venni, hogy nem a céged igényeinek megfelelően alakítják ki a képzési tematikájukat, hanem túlságosan az elméletre és gyakran a már elavult elméletre összpontosítanak.

• Ismersz-e olyan iskolát, ahol „konyhakész” marketingest, értékesítőt, könyvelőt, raktárvezetőt, értékesítőt, stb. bocsátanak ki a munkaerő piacra?

Ennek ellenére vannak olyan szakmák, ahol igazán hozzáértővé próbálják tenni a tanulóikat, sőt egészen addig nem is dolgozhatnak önállóan, amíg nem bizonyítják a gyakorlatban rátermettségüket, és szakmai hozzáértésüket. Oktatási módszereik több ezer évesek, és még mindig működőképesek.

• Vajon hány szakmában tartják fontosnak, hogy az iskolából kikerülő tanulók évekig tartó gyakorlati képzésen vegyenek részt, mielőtt teljesen önállóan dolgozhatnának?

A legismertebbek az orvosok és az ügyvédek. A gyakorlaton lévő végzetteknek nevük is van, „medikusok” és ,”ügyvéd bojtárok”. Az elméleti képzés után bizony még sok-sok évig a gyakorlatban és egy idősebb, tapasztaltabb kolléga felügyelete mellett tanulják meg szakmájuk gyakorlati fogásait.

• A marketingesek, az értékesítők, a pénzügyesek, a könyvelők, a vezetők, a raktárvezetők és még ki tudja hány szakma képzése miért nem így működik?

Jó tanuló, rossz tanuló

Az oktatást egyedül nem tudjuk megreformálni, így nézzük meg, mire kell odafigyelni az állásinterjúknál. Mivel te is jártál iskolába, ezért tapasztalhattad, hogy tanulótársaid között igencsak drasztikus eltérések voltak a tananyag elsajátításában, így az iskolából kikerülők elméleti tudásában is annyi lyuk van, mint egy óriási ementáli sajtban.

A munkájában ez úgy nyilvánul meg, hogy ahol a tudásában a lyuk van, pont ott és akkor fog hibázni, és bajt okozni. Nem egyszer, nem kétszer, hanem ismétlődően, ráadásul az illető még megmagyarázni sem tudja, miért hibázik, miért nem tud valamit az elvárásoknak megfelelően elvégezni.

Ez pedig a céged számára igencsak sokba kerül, mert vevő reklamációkban, vevő vesztésben, plusz költségekben, és pénzügyi veszteségben fog megnyilvánulni.

Jogos a kérdése: Mit tehetsz ez ellen?

Csodafegyver: a szakmai tesztelés

Az első megoldás már az állásinterjú során letesztelni a pályázók szakmai tudását. Nem néhány kérdéssel, hanem alaposan. Ezek lehetnek egyszerű szakmai kérdések, amelyek tudása nélkül valaki egyszerűen nem lehet jó, vagy akár ugyanolyan tudásfelmérő tesztek, mint amit a nyelviskolák végeztetnek a hozzájuk beiratkozókkal.

Egy jelölt számítógépes tudásának felméréséhez odaültetheted a gép elé, majd egy előre kidolgozott listáról mond neki a feladatokat, amelyeket ott azonnal meg kell csináljon.

Egy értékesítő felvételénél készíthetsz listát a leggyakoribb szakmai fogásokról, a kritikus helyzetekről. Az interjú során kérdezd meg mindegyiket a pályázótól, hogy ebben és ebben a helyzetben ő mit tenne. Már 5-10 db ilyen ,,Mit teszel?” típusú kérdés után nem valószínű, hogy lesznek még kétségeid.

Marketinges felvételénél a kedvenc szadista kérdésem:

Hogyan határozná meg a marketinget?

Hát erre a legvadabb mellébeszélést, homályos fejtegetéseket szoktam kapni, de olyan is volt már, aki azt vallotta marketing tanácsadó létére, hogy ezt nem lehet meghatározni. Kérdezzen csak meg egy orvost, hogy mi az a vese! Elég vicces lenne, ha nem tudna rá válaszolni.

Gazdasági vezető jelöltek általában 60%-a megbukik egy könyvvizsgálóval készített interjún. Előfordult már az is, hogy olyan alapvető szakmai kérdésekre sem tudott egy profinak tűnő jelölt válaszolni, amelyekre még a számvitelhez analfabéta cégvezető is könnyedén.

Szóval legyél résen, nem mind arany, ami megnyerő!

Gátlástalanul vizsgáztasd le a pályázókat szakmailag, és ne hagyd magad  csőbe húzni megnyerő modorral, szimpátiával és egyéb, a valós teljesítmény szempontjából lényegtelen dolgokkal!

A beosztottak is az olyan vezetőt szeretik, aki szakmailag alaposan tisztában van az alatta lévő területtel, így számukra reális döntéseket tud hozni, nem „vízfejként” működik. Ha nem értesz ahhoz a területhez, amelyhez embert veszel fel, akkor vegyed igénybe valaki segítéségét, aki ért hozzá. Lehet ő egy munkatársad vagy akár egy külsős szakértő is, a lényeg, hogy ne sajnáld az óradíját, (max. 40-50e Ft), mert a szakmailag gyenge pályázó felvételén sokkal, de sokkal többet fogsz bukni (min. 200-300e Ft).

Ha egy bizonyos munkakörre folyamatosan veszel fel embereket, akkor a külsős szakértővel készíttess egy „szintfelmérő” kérdőívet, és alaposan tanuld meg tőle a helyes válaszokat is.

További nyomós érvek

A pályázók szakmai tesztelése nemcsak azért fontos, hogy tudd kit vegyél fel, és kit nem. Ennek révén pontos képed lesz annak a pályázónak a szaktudásáról, hiányosságairól is, akit felveszel (ritka a tökéletes ember). Ezáltal tudni fogod, miben kell őt fejleszteni, hogy szakmailag igazán hozzáértővé váljon, és kiemelkedő teljesítményt nyújtson a csapatodban.

A béralkunál is kisebb lesz a nyertes jelölt egója, ha kiderül egy-két szakmai hiányossága, neked viszont jobb pozíciód lesz, és nem néhány tízezer forinton fog múlni, hogy fel tudod-e venni vagy sem.

Végül akit felveszel jobban fog téged tisztelni, ha már az elején látja, téged nem lehet olyan könnyen átverni, megvezetni, még pici, finom szakmai csúsztatásokkal sem. Végül is a főnök, akkor főnök, ha a beosztottai is annak tekintik.

Amennyiben részletesebben érdekel, hogyan kell a szakmai tudást felmérni, és átlagon felüli képességű, teljesítményű munkatársakat találni, nézd meg a „Toborzás, kiválasztás gyakorlati fogásai ” című, 21 napos ingyenes online tanfolyamot.