Jobb a kínos vég, mint a végtelen kín!

Jobb a kínos vég, mint a végtelen kín!

Jobb a kínos vég, mint a végtelen kín! 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

Nagy kérdés, hogy mennyit érdemes várni mire kiderül, hogy egy munkatárs teljesítőképesség válik-e vagy sem. A vélemények teljesen megoszlanak, van aki szerint 1 hónapot, van aki szerint 1 évet.

A tapasztalataim szerint, ha valaki az első 3 hónapban nem képes valami reménykeltőt felmutatni, az utána sem fog megtáltosodni. A később kiemelkedő teljesítményű munkatársak már az első hónapban megvillantják képességeiket, és később sem okoztak csalódást.

A hangsúlyt a reménykeltőre tettem, mert sok munkakörben érthető okokból nem fognak az első 3 hónapban látványos eredmények születni, de reménykeltő részeredmények igen. Ha viszont azok sincsenek, akkor mi fog változni 6 hónap alatt?

Hiába tűnik keménynek a szabály, sajnos gyakorlati tapasztalatok özöne igazolja, hogy hosszan tartó alacsony teljesítményt kizárólag személycserével lehet megoldani!

Jómagam is komoly veszteségek árán tanultam meg, hogy amikor felveszek egy embert, vagy valakit új munkakörbe helyezek át, akkor először hagyom boldogulni. Nem járok a nyakára, hogy ebben, meg abban segítsek neki, hagyom, hogy ő saját magától igényelje a segítséget, ha úgy érzi, szüksége van rá.

Persze a szokásos képzéseket, betanítási procedúrát kapja meg, de azon felül semmit. Aki eddig nem boldogult és még segítséget sem kért, azok mind meg is buktak. Ilyen esetben mindig jobb keresni egy másikat, aki talán boldogul, mint elkezdeni tuningolni, doppingolni a „döglött lovat”. Sokan ilyenkor mondják, hogy „De hát ezt az embert is olyan nehezen találtuk!” Ez már egy másik probléma, de erről szól egy csomó tanulmányom és blogposztom.

A legjobb embereim az első hónapokban gyakran az agyamra mentek a sok kérdésükkel, de utána teljesítettek is rendesen.

Érzelmi kötődés

A nyilvánvaló minőségi cserék halogatásának legfőbb oka az érzelmi kötődés. Ez főleg akkor szokott előfordulni, amikor egy beosztottja a cégénél dolgozik már 8 éve és 6 évig a legjobbak egyike volt, de az óta elment felette az idő és túlnőtte őt a munkaköre.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Ideális megoldás az lenne, ha vissza lehetne őt léptetni olyan pozícióba, ahol korábban még jól teljesített, és amit hosszú távon jól fog tudni csinálni. Ha túl erős az autó, adjon neki egy gyengébbet, amit biztonsággal tud vezetni.

Lépj vissza egy mezőt!

Ennek sajnos leggyakrabban az illető egója a fő akadálya, hiszen a visszaléptetést iszonyatos presztízsveszteségként, szinte katasztrófaként éli meg az emberek többsége. Erre már rengeteg rossz példát láttam, a leggyakoribb, hogy a visszaléptetett munkatárs minden lehetséges eszközzel igyekszik megfúrni a föléje helyezett új vezetőt, és az esetek nagy százalékában sikerül is neki.

Ezután diadalittasan visszatér régi posztjára, ő nagyon boldog, de a cég továbbra is egy helyben topog. A másik verzió, amikor ő magától felmond (sértődöttségből), majd a munkaerőpiacon való 6 hónap próbálkozás után rájön, hogy tényleg elment felette az idő és jobb lenne, ha behúzná fülét farkát és megbecsülné azt, ami jut neki. Van, aki ilyenkor megpróbál visszakéredzkedni régi munkahelyére, mint a Bibliában a tékozló, de megtért fiú. Szomorú történetek ezek, de az emberi büszkeség és hülyeség ellen nem lehet mit tenni. Egyetlen működő megoldás sajnos az illető lecserélése. Lehet neki lehetőséget adni más munkakörökben, de értésére kell adni, hogy a “furás-faragás” legelső jelére megválnak tőle.

Elkényeztetés

Ehelyett nagyon sok vezető átvált Máltai Szeretetszolgálatba és elkezd jótékonykodni. Megtartja az embert, de egyfajta mesterséges körülmények közé helyezi múltbeli érdemei miatt, ahol az illetőnek nem kell szembenéznie az élet rideg valóságával.

Tipikusan ilyen, amikor megtartják kereskedelmi igazgatónak, de felvesznek egy helyettest, aki profi és produkálja helyette az eredményeket. A legnagyobb hiba mind a gyermeknevelésben, de a felnőttekkel bánásban is, ha megkímél valakit tettei következményeitől. Ezzel az illetőt teljesen felelőtlenné teszi, hiszen nem kell viselnie tettei következményeinek súlyát. Elbaltáz valamit, ezért a céget 1 millió forintos kár éri, de Ön nem bünteti meg, hanem lenyeli. Ha ezt elég sokszor megcsinálja, annak az lesz a következménye, hogy az illető sorozatban fogja elkövetni az ilyen hibákat és amikor egyszer csak felelősségre vonja, akkor ő nem érti, hogy mi a probléma.

Ugyanez az oka, hogy sok tehetős szülő gyermeke 20-25 éves korára teljességgel felelőtlen emberré válik, mert azt szokta meg, hogy bármit tesz (akár bűncselekményeket), apuci vagy Szőke kapitány elintézi. Amikor azonban nincs, aki tovább elintézi, akkor sokkszerűen bombaként robbannak be a következmények, mert hirtelen teljes súlyával kell felelniük minden tettükért, ennek pedig kis kivétellel mindig valamilyen tragédia a végeredménye. Ez általában nagyon jó filmtéma, címe: „Hogyan boldogul az elkényeztetett gyermek egyedül a nagyvilágban”.

Tudomásul kell venni, hogy nem létezik jó példa arra, hogy bármi ok miatt is megkímélje embertársát tettei következményeitől. Sőt egyenesen a legnagyobb bűnt követi el, mert elveszi tőle a kihívásait, amelyek leküzdésével fejlődhetne, tanulhatna. Az élet sosem kíméletes és a sikeres emberek mindig azok, akik önállóan megküzdenek az élet kihívásaival…

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig vállalkozásfejlesztési szakértőként, kifejezetten kkv-nak segítek elhárítani a növekedésük akadályait.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
9 hozzászólás
  • Karesz 2008. október 10. 08:13

    Üdv.

    Saját – közeli – tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a 3 hónap is sok lehet.
    2 hónap múlva váltunk meg a kereskedelmi vezetőnktől, de megtehettük volna az első hónap után is, csak vártuk, hogy más lesz.
    Felesleges volt, sak kidobtunk 600 000 Ft-t.

    Legközelebb nem várunk.

  • Imre 2008. október 10. 08:44

    Teljesen egyetértek. Én főleg üzletkötőkkel foglalkozom és már az első két hétben látszik, hogy lesz-e belőle valami. Megcsinálja-e a címlistáját, leegyezteti-e a betanításhoz szükséges tárgyalásokat vagy kifogást keres. Ha az utóbbi, már biztos, hogy sosem fog rendesen dolgozni.
    A legjobb embereim meg engem is naponta többször hívogatnak és az első idők után is tartják a kapcsolatot.

  • Gabor 2008. október 10. 12:13

    Karesz!
    Úgy indultál neki, hogy előre borítékolható volt ami történt.

  • juli 2008. október 10. 12:15

    Köszönöm a megerősítést!
    Gyakran van bizonytalanságom,mert nem könnyű szembesíteni senkit saját képtelenségeivel,de a pátyolgatás egyik fél számára sem előrevivő megoldás.

  • Polló László 2008. október 10. 19:29

    Cégvezetőként több mint 10 évig elnéztem a munkatársaim hibáit és igyekeztem olyan körülményeket nekik kialakítani, amiben a csökkent képességeikkel is boldogulnak. Még ideológiát is gyártottam hozzá: azzal kell főzni, amink van. Mi lett az eredmény? Tovább csökkentek a képességeik.
    .
    Sajnos szangvinikus alkat vagyok és bár – mint mindenki más – jó embernek tartom magam, mégis alapvető szívjóságomon elég gyakran felülkerekedett az indulat és ilyenkor rúgtam ki embereket. Ennek meg – láss csodát – az lett az eredménye, hogy ezek az emberek más cégekben megtáltosodtak és jobban boldogultak. A tőlem kapott pofon észre térítette őket. (Azért nem mindet, de őket a végén rúgtam ki, amikor már ki tudtam válogatni az élősködőket.)
    .
    Azután néhány éve az a perverzióm támadt, hogy elkezdtem metafizikával (=a fizikai valóságon túli világgal) foglalkozni és rájöttem, hogy hányféle módon is lehet kibabrálni az emberi lélekkel. 50 ilyen módszert azonosítottam és ezek egyike – a mulasztásokkal lelkileg kisebbé tétel – csoportban: A hibák elnézése és így annak elmulasztása, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy ideje lenne megjavulnia.
    .
    A Tamás által említett  és általam korábban gyakorolt – elkényeztetés, védőburokba helyezés tehát lelkileg elnyomó tett. Az élet rideg valóságának való teljes kitettség meg lelkileg felemelő, az egyén saját felelősségét mozgósító tett. S mivel arra is rájöttem, hogy a lélek fontosabb, mint a test, ezért soha ne fájjon a fejed amiatt, hogy akit kirúgtál, egy ideig rosszabb lesz az anyagi helyzete. Ha felhorgadt benne az öntudat, ha feléledt benne a tettvágy és mindenekelőtt a saját maga iránt érzett felelősség, akkor a lehető legtöbbet adtad neki, amit adhattál. Ha meg egy élősködőtől szabadítottad meg a társaságot, akkor a megmaradóknak kevesebb munka és több lóvé marad, ami így igazságos. Ahogy ugyanilyen igazságos, hogy az élősködő eltakarodjon, hiszen milyen jogon szívja éppen a mi vérünket? Mi a versenygazdaságban dolgozunk, bármely kolonc cipelése csak rontja a termelékenységünket és a piaci esélyünket!

  • Kapeller Anikó 2008. október 11. 00:08

    A legjobb teljesítményeket egy olyan főnök betanítási stílusával tapasztaltam, aki azt mondta: két hetet kapsz arra, körülnézz, hogyan áll össze a cég munkája, hol, milyen feladatokat oldanak meg.

    A következő két hetet arra, mérd fel, mi a te feladatod, megismerkedj a termékekkel (szoftvercég).

    Ha valamit nem értesz: olvasd el, mi van kiírva a képernyőre. Ha az sem segít, kérdezd meg attól, aki szerinted leginkább válaszolni tud.

    Ezután elmész kollégákkal, mikor programbemutatót tartanak. Minden program esetében 1 bemutatóra.

    Utána kapsz egy vizsgafeladatot. Ha megoldod, jó, ha nem, elbúcsúzunk. Mondhatod bármelyik esetben, hogy készen állsz a következő feladatra az idő letelte előtt.

    Úgy gondolom, sok vezetőnek érdemes lenne így összeállítani a feladatokat és határidőket az elejére. Nincs értelme sokat várni, hátha kikel a kőtojás…

  • andor 2008. október 11. 10:02

    Munkatárs kiválasztást a nagyoktól érdemes tanulni. A jók még a sánta lovat is táltossá varázsolják. Csak meg kell mondani mit csináljon, aztán számonkérni rajta, vagy utca. Más mód nincs

  • VastagL 2008. november 9. 22:09

    Az igzság az, hogy a férfi és női munkaerő között csak mi férfiak teszünk különbséget…
    …jó, talán többségükben szorgalmasabbak is nálunk férfiaknál…
    …de talán kérdezzük meg őket erről…szerintem ők mást fognak mondani…
    …egy “nyers”, tapasztalokkal rendelkező munkaerőt könnyebb betanítani, mint egy bármilyen tapasztalokkal rendelkezőt…
    …az első lehet, hogy tanulni jött hozzád, a második viszont nem felel meg az elvárásaidnak.
    De mindig van megoldás…ezt tőled tanultuk.
    Szép napot !

  • VágóTibor 2009. június 24. 17:12

    ZUBKA – intelligens állásportál!!!

    Érdemes ellátogatni az oldalra! Online toborzás, szakember-ajánló fórum!

    Ajánlja ismerősét az oldalon található állások egyikére és még pénzt is kereshet vele, amellett, hogy segít ismerősének llást találni!

    Bővebben:

    http://www.youtube.com/watch?v=fX6CTPqszAc

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!