Hogyan veszítheti el a legjobb munkatársait?

Hogyan veszítheti el a legjobb munkatársait?

Hogyan veszítheti el a legjobb munkatársait? 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

A cégátvilágítások végzése során találkozom egy-két olyan megoldással, amelyekkel garantáltan az ellenkező hatást érheti el, mint amit valójában szeretne. A cégvezetők válság idején sokféle dologgal próbálkoznak, hogy mentsék a menthetőt, és mindig vannak visszatérő, “örökzöld” megoldások is. Most kettőt fogok ezekből megmutatni.

1. A munkatársak fizetésének csökkentése

Sok cégvezető úgy gondolja, hogy beosztottjai örüljenek annak, hogy egyáltalán megmarad az állásuk, ezért pl. 10-30%-al csökkenti a fizetésüket, hiszen a cég forgalma is ennyivel csökkent.

Az ő nézőpontjából ez jogosnak tűnik, hiszen az ország is elvileg az általános közteherviselés elve alapján működik.

A baki csak ott van a dologban, hogy a munkavállalók nagy része a teljes fizetését elkölti minden hónapban, az egész élete a havi fizetés összegére van belőve. Ha a főnöke csökkenti a fizetését, akkor komoly megélheti problémái keletkeznek, és nem beszélve motivációja béka segge alá eséséről. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy akinek CHF alapú lakás, vagy autó hitele van, annak a kiadásai az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek, meg fognak is július 1-től a 25%-os Áfa-nak köszönhetően.

Ezután nem csoda, ha az esze is teljesen máson fog járni munkaidőben (pl. honnan szerezzen pénzt a havi kiadásaira) és a munkájában nem sok köszönet lesz. Amikor megspórol munkatársa fizetésén vagy egyéb juttatásain havi néhány tízezer forintot, akkor a motivációjának és ez által teljesítményének csökkenésén garantáltan bukik havi több százezer forintot. Megéri?

A kiemelkedően teljesítő és jó képességű munkatársak pedig abban a pillanatban regisztrálnak a Profession.hu állás hírlevelére, és nekiállnak olyan céget keresni, ahol megbecsülik a munkájukat.

Mi a megoldás?

Amikor egy cég forgalma csökken, és belátható időn belül nem tornázható vissza, akkor nincs ideális megoldás személyzeti szempontból.

Kizárólag a legkisebb rossz elvét tudja alkalmazni, ami ebben az esetben létszámleépítést jelent.

Ahogy már írtam korábban a Zéró tolerancia! című blogomban, szabaduljon meg a sereghajtóktól, és tartsa meg, becsülje meg a jól teljesítőket, mert válságban még nagyobb szüksége van rájuk, mint előtte bármikor!

2. A munkatársak fizetésének emelése

Bizony, bizony, van olyan cégvezető, aki éppen emeli a fizetéseket (vagy jutalékot), hátha attól a munkatársak jobban fognak dolgozni. Utána akkor csodálkozik igazán, amikor éppen az ellenkezője történik, vagyis még annyira sem dolgoznak, mint előtte.

Minek tennék, hiszen kevesebb munkáért is ugyanannyit keresnek, mint korábban!

Tudom, hogy ez nonszensznek tűnik, de a gyakorlat már elég sokszor igazolta ezt. Emögött is ugyanaz a munkavállalói mentalitás van, mint a fizetések csökkentésénél, azaz egy havi összegre van beállva az életük, és sem kevesebb, sem több nem kell nekik!

Tudom, hogy egy vállalkozónak felfoghatatlan, hogy valaki egy kis plusz erőfeszítéssel kereshetne több pénzt, mégsem teszi meg. De az alkalmazotti mentalitású emberek jó része így működik, nem véletlenül nem vállalkozók!

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig vállalkozásfejlesztési szakértőként, kifejezetten kkv-nak segítek elhárítani a növekedésük akadályait.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
6 hozzászólás
  • Szász Ferenc 2009. június 23. 16:18

    Valószínű,hogy egy beláthatatlan idejű forgalom visszaesés ideje alatt
    hozzá kell nyúlni a szervezet felépítés struktúrájához.
    Úgy ahogy fel lett építve a szervezet \’\’magassága\’\’ ami a forgalom visszaeséstől inogni kezd el kell kezdeni a visszaépítés folyamatát. Itt szükségszerűen magával hozodik a személyzet leépítés is.Tény és való , hogy a sereghajtókkal és az úgynevezett bajkeverőkkel kell kezdeni mert ők lesznek azok akik a bajnokokat és a véleményformáló munkatársakat kezdik \’\’mérgezni\’\’ előszőr.
    Csakhogy a szervezet visszaépítéstől a feladatok nagyrésze maradni fog és itt van a probléma lényege.
    Azok a munkatársak akik a \’\’húzó\’\’ réteghez tartoznak általában nagyobb munkaerkölcsel is rendelkeznek. A megmaradt feladatkörökből átadott feladat részekkel (ami valóban plusz terhelést jelent majd számukra ) lehet majd az ők bérüket pótólni.
    Ez egy lehetőség, a másik pedig az ,hogy ha egy jó munkatárs mégis úgy dönt ,hogy egy magassabb bér ígéretéért átmegy egy más hajóra mert tényleg gondjai vannak ( rosszul értelmezte a túlélését) és ezt meg is beszélte a felettesével vagy a tulajjal akkor a nyitott kapu elméletét lehet nála egyszer alkalmazni.(lehet és kell engedni az embereket ily módón )
    Tehát összevonva:
    – fizetés emelést ugyanannyi munkáért nincs miért adni ,csináljunk visszaépítést adjunk osztályon belüli testmeleg feladatokat és osszuk ki egy töredékét plusz pénzként(a jók megértik és képesek lesznek megcsinálni)
    – a jó emberünk, ha tényleg jó a cégen belüli kommunikációnk, úgyis jelezni fogja ha ilyen jellegű problémái vannak és akkor a vállalkozó
    eldöntheti ,hogy nyitva hagyja vagy sem a kaput (de csak egyszer) neki.
    Szász Ferenc.
    Plastsistem kft

    • Kelkó Tamás 2009. június 23. 22:32

      Kedves Ferenc!

      Szerintem ha csökken a forgalom, akkor bizonyos munkakörökben csökken a munka mennyisége is, pl. kevesebb számlát kell írni, könyvelni, kevesebb terméket kell gyártani, kevesebb árut kell összekészíteni a raktárban és kiszállítani, stb..

      Az értékesítőknek (meg a marketingeseknek) viszont növekedhet a munka mennyisége, mert ugyanannyi üzletért többet kell menni és dolgozni.

      Bizony igaz, bizonyos mértékű forgalomcsökkenés felett már a szervezeti struktúrát és a feladatok elosztását is újra érdemes gondolni.

      Üdv, Tamás

  • Rácz Péter 2009. június 23. 20:09

    Hm ez a pénz kérdés jó, én most értettem meg szerintem a mögötte rejlő logikát igazán.

    Épp tegnap próbáltam motiválni az egyik munkatársam és beleszaladtam ebbe a témába. Elég érdekesen sült el.

    Olyan munkát kellett végeznie, amit nem szeretett és a munkaköri leírás része sem volt valóban. Értékesítés jellegű munka volt, így megkérdeztem, ha teljesítményéhez mérten kapna érte pénzt az motiválná-e vajon?

    Azt felelt, hogy ezt a feladatot megcsinálja mert kiszzották rá,de igazán ő csak azért szeretne több pénzt kapni, amit szeret is csinálni.

    Magyarán nincs középút, ha utálom a munkát nem lehet megvesztegetni érte pénzzel, de, ha szeretem csinálni akkor már jöhet a teljesítményemhez kötött bérezés. (nem tudom kinek milyen élménye van szerintem működik)

    Ami egyébként, így logikus. A fenti esetből én is azt tanultam meg, hogy én vagyok, aki szeretek tárgyalni és értékesíteni. Elfelejtettem viszont, hogy ezzel nem mindenki van így, ami engem motiválna mást lehet nem. Legközelebb az értékesítési tevékenységben rejlő fejlődési lehetőséggekkel próbálkozom majd:-)

    De egy érdekes felvetés ennek kapcsán nekem fel kell tegyek. Tehát a munkaerőt ezek szerint pénzzel kevésbé. De érdekesebb, nagyobb kihívást jelentő feladatokkal annál inkább át lehet csábítani egy másik céghez?

    Sőt ebből következik, hogy akkor a jó vezető voltaképpen olyan, hogy megtalálja a tehetséget a munkaerőben és biztosítja neki ezeket az egyre nagyobb kihívásokat az adott elvégzendő feladatokhoz mérten?

    Ha ez is igaz. Akkor, hogy lehet megtartani unalmas ingertelen munkakörben egyáltalán valakit? (félelmet leszámítva)
    Sejtem a választ, de nem írom be:-)

    • Kelkó Tamás 2009. június 23. 22:41

      Péter!

      Azért nehéz vezetőnek lenni, mert minden egyes beosztottadat egyénileg és nem mindenkire ráhúzható sablonokkal kell vezetni. Ha van 5 beosztottad, akkor garantálom, hogy mindegyiket más és más motivál.

      Az egyiket pont a pénz, a másikat az erkölcsi elismerés, a harmadikat időnként jól s….e kell rúgni, a negyediket extra szabadidő, az ötödiket meg a szakmai kihívás motiválja.

      Sőt, ugyanazt azt embert lehet, hogy most nem motiválja a pénz, azonban jövőre megszületik 3. gyermeke, és bővíteni kell a lakást, meg nagyobb autót kell venni. Megtörténnek a beruházások, kifizet mindent és utána újra nem motiválja a pénz, hanem inkább a több szabadidő, hiszen foglalkoznia kell a 3 gyermekével.

      Nem véletlenül nincsenek tesztek a motiváció felmérésére, mert ez annyira egyéni, személyes dolog. Szóval egy vezető akkor fut taposó aknára, ha azt hiszi, hogy egy dologgal (pl. pénzzel) minden munkatársát motiválhatja. Lehet, hogy párat igen, de az is lehet, hogy egyet sem.

      Ahogy Hofi kérdezte valakitől:
      “- Tud úszni?
      – Nem.
      – És ha megfizetem?”

  • Gaál Éva 2009. június 23. 23:13

    Alkalmazottként (már 5 éve az vagyok) engem mindig más motivált, ezt tényleg nagyon nehéz lehet belőni egy főnöknek. Az első munkahelyemnek úgy örültem, hogy meg sem kérdeztem, mennyi lesz a fizum, mert szép volt a hely, és tudtam, hogy jó tapasztalatszerzés lesz. A másodiknál már a pénz motivált (ez a legrosszabb és legstresszesebb)plusz egy kicsit a tapasztalatszerzés is, de ez hamar elmúlt. A harmadiknál pedig a viszonylag több szabadidő motivált a továbblépés miatt, mert rájöttem, hogy nincs alkalmazotti mentalitásom.
    Lehet, hogy rendszeresen fel kellene mérni az alkalmazottak motivációját? A Maslow-féle piramis aljáról a tetejére kerültem 1 év alatt. Most alkalmazottakat keresek. 🙂
    Tamás, köszi a válaszodat az I. vhklub találkozón!

    • Kelkó Tamás 2009. június 24. 08:02

      Éva! Köszönöm, ennél jobban nem is lehetne demonstrálni, hogy mennyire sokféle dolog is ez a motiváció!

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!