Sógor, koma, barát, ismerős, mi légyen velük?

Gondolom még te sem láttál olyan vállalkozást, vállalatot, ahol az első számú vezető rokonai, barátai, ismerősei vannak kulcspozíciókban, dacára, hogy teljességgel alkalmatlanok rá. Most nem arról akarok beszélni, hogy ez bezzeg mennyire nincs így rendjén, és valójában milyen sokba kerül a cégvezetőnek, mert az alkalmatlan munkatársak miatt könnyen megállhat a fejlődés, egy növekvő piacon is egy helyben topoghat a vállalkozás, hanem ennek a helyzetnek egy speciális aspektusáról.

Egy olyan aspektusáról, amit anno Mátyás király is ismert, és meg is volt rá a megfelelő megoldása, és amely a fő oka a legtöbb konfliktusomnak az ügyfeleimmel! E probléma miatt nagyon sok cégtulajdonos esik pofára, mert ennek köszönhetően nem lát meg olyan fontos dolgokat a cégében, amiket létfontosságú lenne, hogy meglásson, és megoldjon, de valamiért nagyon sok cégtulajdonos egyfajta „vakságban szenved”! Mi köze ennek a sógorhoz, a komához és a barátokhoz? Olvass tovább és mindent elmesélek részletesen…

Az egész jelenség onnan ered, hogy egyáltalán miért alkalmazza valaki a rokonait, barátait, ismerőseit?

A leggyakoribb válasz, amit kapok a megkérdezett cégvezetőktől, hogy:

„Mert MEGBÍZHATÓ!”

Itt álljunk meg egy kicsit, és nézzük meg, hogy mit is jelent ez a fogalom, hogy megbízható, mert ahány ember, annyifélét ért rajta, de azért a cégtulajdonosok leggyakoribb válasza a következő:

„Nem ver át!”

Ehhez képest találkoztam már olyan vállalkozóval, akinek az öccse lelépett a feleségével és 30 millió forinttal a közös vállalkozásból, és hasonló cifra sztorival, az élet már csak ilyen, tárháza kimeríthetetlen…

Van két kedvenc könyvem, a Micimackó és a Tao, meg a Malacka és a Tao, amelyek a Micimackó szereplőin keresztül magyarázzák el a taoizmus bölcs filozófiáját. Ez utóbbiból gyakran emlegetem a következő részt, mert tökéletesen megmutatja, hogy mi ezzel a gondolkodással a hiba:

„Egy elképzeléshez való ragaszkodás útjában állhat a MI VAN ITT megértésének.”

Vagyis az, hogy egy rokon, egy barát, egy ismerős megbízható, az egy ELKÉPZELÉS, egy gondolat semmi más! Lehet, hogy az, de lehet, hogy nem, de egy biztos, nem ellenőrzik kellő gyakorisággal az elképzelés valóságtartalmát.

Mi ezzel a baj?

Ahogy az idézet is írja, nem tudunk egyszerre két dolgot csinálni, egy elképzeléshez is ragaszkodni, meg alaposan megfigyelni, ami az orrunk előtt van. Az elképzelés helyettesíti a valóságot, olyan, mintha a valóság elé egy vetítővásznat tennék, majd arra kivetítetnénk az elképzelésünket. De ettől ez még nem lesz valóság, akármennyire is annak tűnik, csak maximum annak gondoljuk!

Virtuális valóságban élni

Egy cégvezető legfontosabb képessége, hogy érzékeljen, észrevegyen mindent, ami fontos annak érdekében, hogy cége fejlődése érdekében a legjobb döntéseket hozza. Egy cégvezetőnek ELKÉPZELÉSEKhez ragaszkodni talán a legsúlyosabb vezetési hiba!

És aki sógort, komát, barátokat és ismerősöket alkalmaz cégében, az egy idő után egy virtuális valóságban, elképzelések erdejében él, esélye sincs azt látni, ami ott valójában van! Mátyás királyról köztudott, hogy álruhában kiment a nép közé, és igyekezett közvetlen tapasztalatokat szerezni, amit kizárólag saját megfigyelés által lehet. Az már kevésbé köztudott róla, hogy az ellenség táborába is képes volt éjjel belopózni, hogy közvetlen információkat szerezzen!

De konkrétan hogyan épül fel a virtuális valóság egy cégvezető fejében?

Egyszerűen, onnantól fogva, amikor már a rokonok, barátok, ismerősök által adott információkat kritika és kérdőjelek nélkül elfogadja, mert hiszen ők megbízható emberek! Nagyon vékony jég ez, mert egy cégvezető rendkívül elfoglalt, és túlterhelt, ezért neki óriási könnyebbség, hogy nem kell mindennek neki személyesen utána járnia, mert van pár megbízható embere, akik ellátják a szükséges információkkal.

Nem azt mondom, hogy ne bízz senkiben, és légy üldözési mániás, nem. A szélsőségek semmi jóra nem vezetnek (csak konfliktusokhoz, lásd pl. háborúk, tömegbunyó a Fradi meccsen), és a maximális megbízás a másikban, meg a nulla bizalom és üldözési mánia a két szélsőség. E kettő között rengeteg fokozat, árnyalat van, ehhez kell az érzék, hogy a megfelelő középutat megtaláld. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de ha pl. 5 információt elfogadsz valakitől, mert megbízol benne, akkor minden 6.-nak viszont menj utána!

Nézd meg a saját szemmeddel, és ha nem azt látod, amit mondtak, hogy látnod kellene, akkor nézz utána annak, aki mondta, hogy miért mondta!

Mifelénk ezt hívják ÍTÉLŐKÉPESSÉGNEK

Igen, az ítélőképesség egyrészről abból áll, hogy nem hagyod magad megdumálni, hanem éberen érzékelsz és megfigyelsz, másrészről abból áll, hogy képes vagy minél kisebb különbségeket észrevenni. Az ostobák feketében és fehérben, vagyis végletekben képesek csak gondolkodni, míg az értelem ott kezdődik, ahol képes vagy a legfinomabb különbségeket észrevenni. Mint a műholdaknál, ahol pontosan meghatározzák, hogy mekkora tárgyakat képesek egymástól megkülönböztetni. Régen már a 30 méter is jónak számított, ma már vannak olyan műholdak, amelyek 0,5 méternél kisebb tárgyakat is képesek megkülönböztetni.

Nem vagyok filozófikus hangulatban, csak nemrég találkoztam egy olyan cégtulajdonossal, akivel nemigen tudtam mit kezdeni, mert körbe van véve megbízható rokonokkal, barátokkal, nemcsak munkatársként, hanem alvállalkozók, tanácsadók, ügyvédek, stb., akik arra használják ki a cégvezető határtalan bizalmát, hogy ne kelljen teljesíteniük, pontosabban alacsonyabb színvonalú munkát is el tudjanak vele fogadtatni úgy, hogy még elégedett is legyen, hogy milyen jó emberekkel van körbevéve.

Ehhez képest 8 éve nem tudják átlépni az 1 mrd-os forgalmat, ott rostokolnak, és rengeteg magyarázatuk, mentségük van arra, hogy ezen miért nem lehet változtatni? Sajnos nem tudtam neki segíteni, mert azért keres annyi pénzt, hogy anyagi gondjai nincsenek, ezért a probléma, hogy nem növekednek annyira, nem olyan nagy probléma, igaz jó lenne rajta változtatni, de ne kelljen hozzá túl nagy erőfeszítéseket tenni.

A cégtulajdonos egyszerűen még nincs felkészülve arra, hogy ki merjen lépni a komfortzónájából, pedig cége előtt áll a világ, mert a termékük piacképes lehetne bárhol!