5 mélyreható trend a munkaerőpiacon, amely hamarosan megváltoztatja az életünket

5 mélyreható trend a munkaerőpiacon, amely hamarosan megváltoztatja az életünket

5 mélyreható trend a munkaerőpiacon, amely hamarosan megváltoztatja az életünket 860 370 Vállalkozásfejlesztés és HR blog

2017. január egészen más január volt, mint az előző 10 évben. Eddig messze január volt a legjobb hónap álláshirdetésre, mert egyrészről fele annyi álláshirdetés volt, mint csúcsidőben (júniusban), másrészről így Karácsony, Új Év, és az időszerű fogadalmak után eléggé magas a váltási hajlandóság a munkavállalóknál. 

Így volt ez eddig, de most januárban már másként volt.

Semmivel nem volt több és jobb jelentkező az álláshirdetésekre, mint pl. a normál esetben sokkal rosszabb májusban, pedig a piacon lévő álláshirdetések száma most is a fele volt a csúcsidőszakhoz képest. És ez még csak a jéghegy csúcsa, mert emögött több komoly változás is van, olyan mélyreható tendenciák, amelyek néhány éven belül gyökeresen megváltoztatják az életünket: munkaadókét és munkavállalókét egyaránt…

1. Eljött az, amitől már régóta tartottam, amikor már az én álláshirdetéseim sem működnek!

Elsőre joggal gondolthatod, hogy akkor mi van? Hiszen a tiéid már rég nem működnek. Ez lehet, de én 1999 óta 1.000 feletti álláshirdetést írtam, és 99%-ban mindig meg is találtam velük a megfelelő jelöltet. Még olyan esetekre is volt példa, amikor előttem fejvadász már direkt keresséssel sem boldogult. Nem szerénykedem, de az elmúlt 18 évben az álláshirdetés írást nagyon magas szintre fejlesztettem, mert rengeteg mindent kipróbáltam és teszteltem. Amit az elmúlt 12 évben intenzíven online marketingben tanultam, annak jó részét kipróbáltam az álláshirdetésekben is, és nagy részük működik a mai napig.

Eddig a gyakorlat azt mutatta, hogy ha az álláshirdetésemre nem jelentkezik megfelelő ember, akkor ott maga az álláshirdetés, mint módszer nem működik, vagyis más toborzási módszerrel kell tovább próbálkoznom. Ez csak nagyon ritka munkakörökben és főleg vidéken fordult elő eddig, de most már Budapesten is megtörtént értékesítő munkakörben!

2. A nemzetközi helyzet fokozódik a munkaerő piacon!

Meg kell csak nézni a számokat a Profession.hu-n! Mivel egyértelműen az egyeduralkodó állásportál Magyarországon, ezért a számok híven mutatják a hazai munkaerőpiac állapotát:

  • 2009-ben 2.500 volt a maximális hirdetésszám, ami júniusban tetőzött!
  • 2014. júniusában már átlépte a csúcs a 10.000-et.
  • 2016-ban már áprilisban volt 10.000 hirdetés (januárban 4.000).
  • 2017-ben már február első hetében 10.000 álláshirdetés,
  • 2018 január 2. hetében már 11.000 álláshirdetés volt a Profession.hu-n!

Még egy fontos adalék. Jól látható volt az elmúlt évek során, hogy amikor 10.000 fölé ért az álláshirdetések száma a Profession.hu-n, akkor az eredeményességük ezzel arányosan drasztikusan lecsökkent.

Szóval, most így március végén van pár olyan munkakör, amire a leggondosabban megírt álláshirdetésemre sem jött megfelelő jelentkező, és ezek mind értékesítői álláshirdetések voltak (volt egy könyvelői is, de az már vidéken). Meg kell csak nézni, most a Profession.hu-n 1.500 értékesítéssel kapcsolatos álláshirdetés van, vagyis ha feladsz egyet, akkor azt kell elérned, hogy a legjobb pályázók 1.500 közül pont a tiédre jelentkezzenek!

Belegondoltál-e már abba, hogy ki olvas végig 1.500 álláshirdetést?

És egyáltalán ki jelentkezik akárcsak a felére is?

3. Eközben egyre kevesebb a levadászható fóka

Miközben a meghirdetett munkahelyek száma szépen nő, addig álláskeresőből nem lett több, sőt inkább kevesebb. Ha bárkit megkérdezek, akkor leggyakoribb okként a kivándorlást jelölik meg, de a legújabb statisztikák alapján egész Kelet-Európában csökkent a kivándorlás és a külföldi munkavállalás 2010 után.

Ráadásul köztudott, hogy a kivándorlás a legmagasabb 2009-ben és 2010-ben volt, miközben itthon nem volt olyan cég, akinek bármiféle nehézséget is kozott volna a munkaerő toborzás! Sőt, voltak olyan munkakörök, amelyekre már 2008 előtt is “mission impossible” volt embert találni (pl. szoftver értékesítő), de 2009-ben annyi álláskereső volt belőlük, hogy nem hittem el, amit láttam…

Mi változott meg akkor 2010-hez képest?

Egyértelműen a foglalkoztatottság nőtt meg drasztikusan az utóbbi években. Nem kell ehhez a KSH statisztikáit böngészni (csak az utóbbi 3 évben a 2013-as 56%-ról 2016-os 66%-ra nőtt, és 2017-ben még magasabbra), elég csak a Profession.hu-n és a többi álláshirdetési portálon a hirdetések számát követni. 2009-ben ~2.500-nál tetőzött júniusban, 2018-ban már január 2. hetében 11.000 felett volt!

Magyarul sokkal több az álláslehetőség, miközben munkavállalóból biztosan nem lett több!

Más szóval egyre több az eszkimó, ugyanannyi fókára!

Emellett van még demográfiai válság is, sajnos nem nő a magyar lakosság, így bizony a munkavállalók száma miért növekedne? 1991-hez képest 300.000-el kevesebb gyermek született Magyarországon 2016-ban, de 1975-höz képest 1991-ben már kb. 400.000-el kevesebb gyermek született, és ma ennyivel kevesebb a munkavállalók derékhada (pl. 2001 és 2011 között több, mint 1 millióval kevesebb magyar volt a népszámlálási adatok alapján).

Mit jelent mindez?

Azt, hogy százezrek tűnnek el a munkaerőpiacról egy évtized alatt a következő okok miatt:

  • legtöbben a demográfiai csökkenés miatt,
  • sokan a kivándorlás miatt is,
  • és most még többen a magasabb foglalkoztatottság miatt.

Összességében több jelenség összeadódása vezetett a mai helyzethez, nem lehet kizárólag egy dologra fogni, de az eredmény szempontjából mindegy is. Csak az utóbbi 5 évben százezrek tűntek el ilyen vagy olyan módon a munkaerőpiacról!

Még az Index is főoldalon közölt erről cikket, vagyis magánemberként hogyan érint a munkaerőhiány, pl. ha éppen lakást akarsz felújítani, vagy újépítésűt venni…

4. Eljött a toborzási szakma aranykora?

10 éve, amikor  – abból a felismerésből, hogy a munkaerő toborzás stratégiai jelentőségű bármilyen vállalkozás számára – elindítottam a képzéseimet, akkor még sokan nem vették komolyan ezt a témát. Sőt, még 2016-ban sem vették elég komolyan, viszont most 2018-ban nem nagyon van olyan iparág, ahol már ne fájna a feje a felsővezetésnek a toborzási kihívásoktól…

FONTOS!

Amit eddig leírtam, nem azt jelenti, hogy “nincs ember a munkaerőpiacon”! Ez egy buta általánosítás, amit egyre többet hallok mostanában. Egyszerűen az van, hogy ma már sokkal komolyabban kell venni a munkaerő toborzást:

  • többet kell rá költeni,
  • több munkaórát kell beletenni,
  • és egyre több vállalatnál már a vállalati stratégia megalkotásakor számolni kell a toborzási nehézségekkel,

és stratégiai megoldásokat kell rá kidolgozni, mint pl.:

  • munkáltatói márkaépítés,
  • céges belső képzések,
  • stratégiai együttműködések szakképző intézményekkel,
  • külföldi munkavállalók alkalmazása,
  • és nem utolsó sorban a meglévő munkavállalók jobb megbecsülése, hogy csökkentsék a fluktuációt,

hogy csak a leggyakoribbakat említsem.

Bizony, ahogy egy ismert szakértő megfogalmazta, ma már a legolcsóbb toborzási módszer a meglévő kollégák megbecsülése, és a fluktuáció minimalizálása. Lehet kifelé sok pénzért munkáltatói márkát építeni, de amikor az így a vállalathoz vonzott munkavállaló elkezdi a próbaidejét, akkor eljön az igazság pillanata, és ha nem azt tapasztalja, amiről a fényes reklámokban szó volt, akkor gyorsan elhagyja a hajót.

Van már olyan vállalat, ahol a vezetők fejlesztésén dolgozom amiatt, hogy minél jobb legyen velük dolgozni a beosztottaiknak, de ez ne menjen a fegyelem kárára, mert nagyon vékony a határvonal a szigorú, követelő, de mégis emberséges vezető, és a szigorú, követelő, de embertelen között. Eddig ezzel nagyon sok vállalatnál nem foglalkoztak, mert “sorban álltak az emberek a gyárkapunál”.

Ma már nem állnak sorba, sőt, gyakran a kocsmába kell utánuk menni és úgy toborozni őket, mint ahogy régen a katonai toborzók csinálták.

Összegfoglalva, a munkaerő toborzás most sem lehetetlen feladat, csak sokkal, de sokkal jobban kell csinálni, és sokkal munkaigényesebb és drágább, mint eddig bármikor!

5. Ipar 4.0, villamos és önvezető autók

Küszöbén állunk a következő ipari forradalomnak, amit mai terminológiával csak Ipar 4.0-nak nevez a szaksajtó.

Az ipar több okból is megindult a drasztikus automatizálás felé. Ma már olyan gyárakat is automatizálnak (pl. Mexikóban), ahol még olcsó a munkaerő, és van is bőven. Ráadásul ennek az automatizálási hullámnak fontos része az önvezető autó technológia megjelenése, ami ma már azon a szinten van, hogy önmagában jól működik, inkább “az emberi sofőrök hülyeségeire” kell megtanítani.

Az önvezető autók először a teherfuvarozást (nagyon komoly hiány van pl. kamionsofőrökből) és a személyszállítást fogják forradalmasítani. Szóval készülhetnek a taxisok, meg a kamionsofőrök a következő nagy tüntetésre, de ennek már nem sok értelme lesz, mert az egész gazdaságot ennyire átható iparággal (szállítmányozás) nem tud szembemenni még a kormány sem.

5-10 éven belül ebből hatalmas felfordulás lesz.

Az ipar 4.0 enyhíteni fogja a mostani munkaerőhiányt, mert lesznek olyan gyárak (mint pl. az Adidas új, 100%-ig automatizált gyára), ahova nem kellenek betanított munkások, csak a gépek üzemeltetésére, karbantartására lesz szükség a gyártósorinál jóval magasabban kvalifikált technikusokra és mérnökökre. Igen, betanított munkásokból kevesebbre lesz szükség, viszont magasan képzett technikusokból és mérnökökből még több!

És akkor még nem beszéltem a fémnyomtatásról, szakszerű nevén addiktív technológiáról, amely révén pl. egy repülőgép hajtóművet a General Electric 240 helyett 25 alkatrészből készített el, és nem kellett hozzá egy darab beszállító és alvállalkozó cég sem, csak egy speciális fémnyomtató!

Igen, ennek köszönhetően egyre több iparágban nem lesz szükség beszállítókra sem!!!

Sőt, a logisztikai iparág is meg fogja ezt érezni, mert az autóipar szépen le fog szokni az alkatrészek szállításáról a szervizekbe, mert a szervizben helyben fogják kinyomtatni a szükséges alkatrészt!

Ez a folyamat az autóiparban és az elektronikai iparban a legnagyobb mérvű, így itt Magyarországon erősen éreztetni fogja a hatását. Nem is beszélve arról, hogy maga a villanyautó gyártás 40%-al kevesebb munkaerőt igényel!

A pozitív oldala ennek az lesz (és a következő nagy trend), hogy az ipar számára szükséges szakembereket egyre nagyobb arányban maguk a vállalatok fogják kiképezni, mert ezekkel a változásokkal az állami iskolarendszer egyre kevésbé bírja a lépést tartani. Pozitív abból a szempontból lesz, hogy akár 8 általánossal is lehet karriert befutni, mert ha tehetséges a fiatal, akkor cégen belül tanulhat és juthat előre, függetlenül a családi körülményeitől (pl. az Audi egyik reklámfilmjében van egy fiatalember, aki 15 év alatt betanított munkásból egy mérnök tervező csapat vezetőjévé nőtte ki magát).

Így olyanokból is lehet majd akár mérnök, akik anyagi adottságaik miatt még a középiskolát sem tudnák elvégezni, de képességeik és ambícióik miatt egy jó mérnök lehet belőlük.

És igen, a következő nagy trend az, hogy a vállalatokat egyre kevésbé fogja az állami végzettség érdekelni!

6. Bajban lesz a felsőoktatás?

Ennek első szele az informatikában érezhető a legjobban, ahol már a legnagyobb tech cégeket (pl. Google, Oracle, Epam System) sem érdekli a diploma, csak a tehetség és az ambíció! Magyarországon is van egyre több olyan informatikai vállalat, ahol akár régész diplomával is felveszik a munkavállalót, ha fantáziát látnak benne, és 6 hónapos intenzív, napi 8 órás oktatásnak vetik alá. Eközben fizetést kap, és megtanulja pl. a Java programozást úgy, hogy a 6 hónap után már éles projektben lesz képes helyt állni!

Mi lesz ennek a vége, ha már nem kell programozó matematikusi vagy informatikai mérnöki diploma az informatikai karrierhez?

Hát jó nagy sz…ban lesznek nemsokára azok a felsőoktatási intézmények, ahol őket képzik. Gondolj csak bele, ha egy vállalat 6 hónap alatt ki tud képezni egy teljesértékű szoftverfejlesztőt, aki utána azonnal éles bevetésben képes helyt állni, eközben “köztudott”, hogy az 5 évnyi felsőoktatásból frissen kikerülőket még jó ideig szocializálni és képezni kell!

Szerintem előbb-utóbb eléri ez a tendencia azt a kritikus tömeget, hogy bajban lesznek az informatikai karok, mert egyre kevesebb diák akar majd odamenni.

Ugyanez lesz a helyzet a szakmunkás és technikus képzésben. Egyrészről ezt az utóbbi évtizedekben szétverte maga az állam, másrészről olyan új szakmákra és olyan gyorsan változó kompetenciákra lesz szükség, aminek nem fog tudni megfelelni semmilyen állami képzés, de még az OKJ-s sem. Ugyanaz lesz, mint az online marketingben (ahol pl. a Facebook akár havonta változtat a rendszerén), hogy mire egy anyag bekerül a közoktatásba, már rég elavult.

A vállalati képzés viszont mindig lépést fog tudni tartani az igényekkel, és a fejlődéssel.

Szóval, nem politikai lózung, hogy történelmi időket élünk, mert a következő 10 évben tényleg sok minden fog gyökeresen megváltozni a munka világában. Gondolj csak bele, az okostelefon éppen 10 éves, előtte pedig a Nokia volt a világ legértékesebb vállalata, ma pedig nincs mobilüzletága!

Ki vette volna ezt komolyan 2007-ben?

Ki hitte volna el, hogy szülővárosomban pár éven belül egy gyárkapu fölött Microsoft logót fogok látni? Ráadásul a legnagyobb gyár, a Nokia kapuja fölött? (igen, eredetileg komáromi vagyok…) Ez akkor olyan sci-fi volt, mint ma elképzelni, hogy 10 év múlva önvezető taxik lesznek csak Budapesten…

Megjegyzés: az eredeti cikk 2017. március 27-én jelent íródott, ez az aktualizált, “rendezői változat”

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta szervezetfejlesztőként/HR tanácsadóként, kifejezetten kkv-nak segítek elhárítani a növekedés akadályait.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
41 hozzászólás
  • Pusztai László 2017. március 28. 07:46

    Szívemből szóltál ismét. Épp ilyen programot rakok össsze. 🙂
    Ezt kellene minél több fórumon nxomni.

  • Piroska 2017. március 28. 08:12

    Én viszont azt látom, tapasztalom munkakeresőként, hogy bárhova jelentkezem-vagy be sem hívnak, vagy a szemembe mondják, hogy rekordszámú jelentkezés érkezett. Igaz, én HR generalista állásokra jelentkezem (diploma, nyelv, sok év tapasztalat- pipa), nem műszaki területre. Nemrég jártam egy noname cégnél, ahol a szemembe mondta a hr vezető, hogy 10 napig ment a professionön a hirdetésük és 211 db pályázat érkezett, le is állították azonnal, mert sajnos csak 8 embert tud behívni első körbe (ebben bent voltam), és maga is elcsodálkozott, hogy ha munkaerőhiány van, akkor hogy is lehet ennyi jelentkezés. Aztán a köv. héten egy multi mondta a szemembe, hogy több100 pályázat érkezett be. Szal nem minden területen van hiány.

    • Kelkó Tamás 2017. március 28. 08:17

      Kedves Piroska!

      Sajnos igazuk van, háeresekből tényleg Dunát lehet rekeszteni…

      Pontosítok, szelektív munkaerőhiány van, bizonyos pozíciókba és bizonyos földrajzi helyeken nincs vagy alig van ember.

      Üdv, Tamás

    • Bori 2017. április 1. 22:17

      Azért ezzel lehet vitatkozni, még mindig nincs elég JO Hr es szakember…sok olyan van akivel Dunat lehet rekeszteni

    • Marcsi 2017. április 21. 18:53

      Tamas, meg tudna mondani ezek alapjan melyek ezek a poziciok, pl. háeren belul? Koszonom

    • Kelkó Tamás 2017. április 21. 21:26

      Kedves Marcsi!

      Háeren belül nem tudok munkaerőhiányról…

      Üdv, Tamás

    • Fazekas Henrik 2017. november 20. 15:00

      és szakértő HR-esről? Mert én még olyat nem nagyon láttam, csak hallottam olyanról, aki már látott…. engem a víz kiver, ha embert kell felvennem, mert a legnagyobb ellenfél, akivel meg kell küzdenem a saját HR-em :-(. Jelenkező rengeteg van, jobbnál jobb….de amikor Mancika a HR-ről kijelenti, hogy az én jelöltem nem jó…. akkor gyilkos gondolataim tudnak lenni.

    • Kelkó Tamás 2017. november 20. 15:17

      Kedves Henrik!

      Vettem már fel pár HR-est, és kb. 100-ból 3 volt igazi stratégiai HR-es, nem bölcsész, nem munkaügyes, hanem igazi üzleti szemléletű. Szóval ekkora az esélye, hogy találkozol ilyen HR-essel…

      Üdv, Tamás

  • Marcellino 2017. március 28. 08:22

    Csatlakozom az előttem szólóhoz. Hogy sírva ne fakadjak szegény munkáltatók nehézségei láttán… Saját tapasztalat: 3 hónap, 48 álláspályázat, 3 interjú. Egy-egy állásra 100+ ember pályázik. (Ja, amúgy 20 éves marketinges tapasztalatom van blue chip cégeknél. Csak biztos túl drága lennék…)

    • Kelkó Tamás 2017. március 28. 08:26

      Kedves Marcellino!

      A marketinges “piac” átalakulóban van, online marketingesekre drasztikusan nő a kereslet, alig találni, míg offline marketingesekre meg drasztikusan csökken, és ugyanúgy Dunát lehet rekeszteni velük, mint a háeresekkel.

      Ráadásul az elmúlt 7 évben 2 olyan offline marketingben 20 évet lehúzó emberrel találkoztam, aki sikeresen tudott váltani onlinera!

      Számomra megdöbbentő, hogy mennyire nem képesek emberek váltani, ha változik a környezet…

      Üdv, Tamás

    • Marcellino 2017. március 28. 08:34

      Kedves Tamás!

      Igaz, amit írsz – csakhogy online téren is szinte kizárólag 1-3 éves tapasztalattal rendelkező (= _OLCSÓ_) embereket keresnek. Értsen _MINDENHEZ_ (beleértve a PhotoShopot meg a HTML/CSS-t – ezek egyike sem online marketing core skill!), de lehetőleg ne kerüljön többe bruttó 300-nál. Számomra EZ a megdöbbentő.

      Üdv
      Marcellino

    • Kelkó Tamás 2017. március 28. 08:37

      A kisvállalkozásokba igen, viszont most éppen én is hirdetek a Profession.hu-n kifejezetten kampány specialistát, tartalommarketing specialistát, és alig van jelentkező, aki látott már hírlevélküldő rendszert.

      Ráadásul távmunkában végezhető, akár Angliából és, mégis…

  • János 2017. március 28. 10:14

    Az ötödik ponthoz: jól hangzik, hogy a vállalatok cégen belül kiképezik a specialistákat, akik helyismerettel és az ott éppen szükséges friss tudással rendelkeznek, de…
    … a négy legnagyobb amerikai bank egyikénél tapasztaltam, hogy a belülről kiképzett specialisták lefagytak, ha új környezetbe kerültek illetve a látókörül a “szokásos horizontig” terjedt; mert nem volt meg a tágabb környezetre vonatkozó ismeretük, továbbá (részben a szűkebb szakterület, részben a belső vállalati kultúra miatt) a tudásukat (amely nagyrészben helyismeretet jelentett) féltékenyen őrizték, a használható dokumentáció a nullához konvergált, a kulcsemberkockázat pedig az egekbe.
    A vállalat ráadásul meg volt győződve róla, hogy mindent a legjobban csinálnak, hiszen az előző évekhez képest mennyi minden, mennyivel jobb lett… saját magukhoz mérve, csak éppen arra nem fordított senki sem figyelmet, hogy a többi szektortárs és a szabályozó elvárások, valamint a technológiai lehetőségek/elvárások hol tartanak, mert szinte minden munkavállaló egyazon belső forrásból szívta a tudást magába és külső ismerete, más cégben szerzett tapasztalata (főleg a szűk szakterületén) nem volt.
    A szűk szakterület miatt a specialisták ráadásul be is voltak betonozva, mert váltani legfeljebb egy másik, hasonlóan működő “belső képzéses, kineveléses” multihoz tudtak volna menni, ahol viszont nem volt helyismeretük, amely a tudás java része.
    Szóval meg kellene találni az arany középutat a vállalatnak azonnal szükséges, naprakész tudás és a széleskörű tapasztalat, fejlődéshez megfelelő alaptudás között. Ha az egyiket piedesztálra emeljük, a másikat pedig lesajnáljuk, egyújabb zsákutcába kerülünk, amelynek messzebb ugyan a vége, de attól még zsákutca, ráadásul tovább tart a végéről a visszaút.

    • Kelkó Tamás 2017. március 28. 11:50

      Kedves János!

      A specialisták (én csak betanított munkásoknak hívom őket, akkor is, ha szoftverfejlesztőkről van szó) képzése nem zsákutca, csak nem mindent megoldó svájcibicska! Pl. kulpozíciókba nem valók, mert oda már pont azok a szélesebb rálátással és szélesebb spektrumú kvalitásokkal rendelkező emberek valók, akik már széleskörűbb tapasztalataik (pl. több munkahelyen és több pozícióban) miatt stratégiai döntésekre képesek.

      Viszont egy ilyen kulcsember mellé jól jön 4-5 specialista, és teljesen felesleges egy 10 fős csapatba 5 kulcsember…

      Üdv, Tamás

  • Végh Péter 2017. március 28. 11:15

    Tamás! Köszönöm szépen az összefoglalót! Ez nagyon igaz. Fejvadász vagyok Magyarországon és Angliában. Főként mérnök pozíciókkal dolgozom. Ezen a területen én már meg sem próbálok hirdetni. Én is teljesen azt látom, amit írsz. A hirdetési piacnak is meg kell változnia. A profession.hu – személyes véleményem szerint – teljesen szétrobbantotta a piacot. Szükség van specializált hirdetési oldalakra, akik nem a “prof-fal” akarnak versenyezni, hanem megtalálják a rést a pajzson és mernek “kis” szeletet kiragadni az óriási tortából.

    • Kelkó Tamás 2017. március 28. 11:51

      Kedves Péter!

      Maximálisan egyetértünk, egy általános állásportál elég egy országba, kellenének speciális, pl. mérnök, marketinges és egyéb szakportálok.

      Üdv, Tamás

    • Tót Ottó 2017. szeptember 22. 15:20

      LinkedIn

  • Marianna 2017. március 28. 11:25

    A cégek kirekesztik a 40 feletti (diplomás) munkaerőt. Profi szakemberek fekszenek parlagon a koruk miatt;
    47 éves 3 nyelven beszélő, pénzügyes barátnőm 1 éve nem talál állást, nem is válaszolnak a pályázatára, pedig már lassan nincs is bérigénye. Egy-egy állásra hónapokig tart a kiválasztás, eredmény nélkül – nem a munkaerőhiány miatt, hanem, mert a cégek megfogalmazni sem tudják, kit keresnek. A jelentkezőt pedig nem tisztelik meg egy udvarias ‘nem’ válasszal – pedig olyan IT technikai rendszerek vannak már, hogy kultúra kérdése, emberszámba veszik-e a jelentkezőt.

    • Kelkó Tamás 2017. március 28. 11:53

      Kedves Marianna!

      Hát nemsokára nem fognak kirekeszteni szinte senkit! Az Indexen tegnap megjelent cikk szerint pl. az Eurest a nagykonyháiban már fogyatékosokat, nyugdíjasokat, 4 órásokat és migránsokat vesz fel, és nagyon jó tapsztalataik vannak velük.

      Üdv, Tamás

    • Sándor 2017. április 1. 07:38

      Szia Mariann!
      Ha még aktuális az álláskeresés a barátnőd részére, akkor kérlek adjatok elérhetőséget.
      Üdvözlettel:
      Sándor

  • Hartl Richard Julien 2017. március 31. 18:05

    Hasonlóképpen látom én is a változásokat.

    Műszaki emberekből biztos hiány van. Programozókból nagyon. Online marketingesekkel ugyanez a helyzet.

    Az online marketing jelentősége nő így iskolai képzés szerintem nincs is, de ha van nem nagyon lehet vele mit kezdeni. Túl gyors a változás. Cégek veszik át az emberek képzését.

    Ha valaki online marketingben gondolkodik, Itthon az OMA-t nézném meg. Damjanovich Nebojsátol meg az Inbound Marketing akadémiát. ( http://senpai.hu/kepzesek/inbound-marketing-akademia/ ) Így megkapja az alapokat. Inbound marketing után marketing automatizációban gondolkodnék. Ezzel már túl is léptünk az átlagos szinten.

    Ugyanez a helyzet a programozókkal. Talán a startup ökoszisztémából indult ez el. Maguk képzik az embereket pár hónap alatt olyan szintre, hogy be tudjanak kapcsolódni az értékteremtésbe.

    Van itthon amúgy ütős tanfolyam. A Greenfox Academy csinál ilyet. Hagyományos képzéssel ellentétben itt csapatban dolgoznak projekten. Iskolák is adaptálhatnák, mert ott a mai napig csak az egyéni eredmények számítanak, csapatmunkára nem szocializál. Persze utána CV-kben mindenki csapatjátékos. Szerintem ez a nyugati iskola egyik legnagyobb hibája. Nem így működik egy közösség.

    Írták itt, hogy KKV-k esetén sok az elvárás. Ez igaz, sokmindenhez érteni kell de csak olyan szintig, hogy el tudja végezni a munkáját. Nem kell mindenből expertnek lennie. Szemléltetésnek, photoshop experteknek is külön kategóriai vannak. Webgrafikát érintő része nem teljesen olyan mint amit a fotósok csinálnak. Szerintem annál sokkal egyszerűbb. Photoshop mellett Illustratorral dolgoznak ez lemarad.

    Bár tudok olyan gazdasággal kapcsolatos munkakört ellátó emberről aki azért tanult programozni, hogy jobban tudjon haladni. Ne kelljen másokra is várnia. Szóval más munkakör is érintett a változásban.

    Viszont egyes területek gondban vannak és lesznek. Francia példákat láttam leginkább. Könyvelők munkájának autómatizációjára már vannak appok. Nyilván a hatályos jogszabályok ott mások, nem ismerem őket.

    De a lényeg pl. cégek számára, munkatársakkal kapcsolatos minden feladatot egy szoftver old meg. Csak az adatokat kell felvinni egyszer, utána a változókat adott időszakba és kész.

    Mi a helyzet az ügyvédekkel. Nekem az esetek jelentős részében azért kellett találkoznom vele mert valami jogszabály változás volt amit le kellett követni. Ez mind automatizálható és automatizálva is lesz a jövőben.

    HR? Nagy tömeggel rendelkező IT cégek, – megint a startup világból – algoritmusokkal dolgoznak ezen a területen. Élőerő jelentősége csökkent. Ők már azt is tudják mikor akar távozni egy munkatárs és ezt megelőzik egy jobb ajánlattal.

    De akit érdekel a téma talál rengeteget a neten. Momentum machine, 8 négyzetméteren egy 120 négyzetméteres konyhát vált ki személyzettel.

    Egyik kedvencem – Agricool.

    Konténerekben termesztenek epret. Robotizált működés, egy izolált környezetben. 90%-al kevesebb vizet igényel mint a hagyományos termesztés. 100% megújuló energiával üzemel, mindez vegyszerek nélkül.

    Egy 26 négyzetméteres konténer 6 hektár területet vált ki (eper termesztésben).

    A zöldségek-gyümölcsök árának nagyrésze a szállításra megy el. Ezeket a konténereket lokálisan el lehet helyezni a fogyasztók közelébe. Az egy konténerre eső költség meg a konténerek számának növekedésével csökkeni fog.

    Ergo kevesebb ember, kevesebb szállítás ami megint kevesebb embert igényel. Nem csak epret lehet így termeszteni. Még vizet is spórolunk vele. Van ahol ez létkérdés.

    Akad még jó pár iparág ami érintett hasonló változásokban.

    Szóval vagy figyelembe vesszük ezeket és tanulunk, vagy nagyon fájdalmas jövő vár azokra akik ezt nem teszik meg. A szakmák jelentős rész egyszerűen meg fog szünni.

    Lehet egyszer lesz alapjuttatás stb. De ezek a társadalmi változások míg lezajlanak még idő. Addig is ki kéne húzni valamiből.

    Elnézést de erről a témáról nem tudok keveset írni. Pedig most is próbáltam :).

  • Stefanik Ildikó 2017. április 1. 23:26

    A felsőoktatás és a szakképzés egyáltalán nincs bajban, nem is lesz.
    A diploma/szakképzettség évtizedek óta nem jogosítvány egy munkakör betöltésére, hanem egy igazolás arról, hogy valaki rendelkezik a tanuláshoz (értsd: vállalati képzéshez is) szükséges kompetenciákkal.
    Jól hangzik a trend jóslat, hogy mondjuk egy mérnöki munkához belső képzéssel elég lesz a 8 általános, de teljesen szürreális, Tamás.
    Értem azt is, hogy előfordult, hogy egy régészt örömmel fogadott egy informatikai vállalat, de a bölcsészek – ha csak ritka kivételként nem tévedésből választottak szakot – alapból nem érdeklődnek reál szakmák iránt, nincs kompetenciájuk a váltásra.
    Az pedig, hogy egy magyar vállalat egy általános, vagy középiskolai végzettséggel megelégedő ifjúból majd szakembert képez, persze elvileg nem kizárt, de inkább életszerű, hogy mire a betanuló kínkeservvel megszerezne egy minimálisan elvárt szaktudást, addigra a vállalat már eltűnik a süllyesztőben. Azért, mert őt választotta.
    Ha most ez is van (látjuk is az eredményeit), hosszú távon ez nem lesz pálya nálunk.

    • Kelkó Tamás 2017. április 4. 14:27

      Kedves Ildikó!

      Nem a mérnökökről írtam, a mérnökképzés nem fog gyökeresen megváltozni, hanem a magas szakképzettséget igénylő technikusokról.

      A bölcsészek meg nem mind 100%-ig bölcsész mentalitásúak, eleve sok közöttük az “eltévedt” bölcsész, mint ahogy én meg “eltévedt” mérnök vagyok…;-)

      Pedig van rá példa bőven, hogy pl. egy kaputechnikai cégnél a legjobb elektromos szaki korábban kőműves volt, és náluk tanulta ki a szakmát, mert észrevették, hogy tehetsége és érdeklődése van hozzá, de láttam már politológusból lett műszaki értékesítőt (és jót), bőrdíszművesből lett sikeres vegyészt és még sorolhatnám…

      Üdv, Tamás

  • Hartl Richard Julien 2017. április 2. 13:11

    Kedves Ildikó,

    Adatokat elemezve én nem így látom. Pont ez változik meg ma. Az iskola elvégzése nem a tanuláshoz szükséges kompetenciák bizonyítványa. Nagyon nem az. Valójában még tanulni sem tanítanak meg.

    Ez csak annyit jelent, hogy az egyén valahogy túl tudta élni az egészet. Valamennyire kompatibilis volt azzal ahogy a rendszer működik. Aki ezzel nem kompatibilis kiesik. Bár ma már inkább figyelemzavarosnak tituláljak. Aztán gyógyszerezik mert nem tud egy számára unalmas előadást végigülni. Olyat ami a számára nem megfelelően adja át a tudást.

    Az is kérdéses sokszor, hogy aki oktat egyáltalán ott van e az életében ahol szeretni lenne. Ha nem, nem tudom hogyan lehet értékes végterméke a tevékenységének.

    Nyilván a gyerek a beteg. Hiszen rajta kívül mindenki más jobban tudja, hogy mi a jó neki. Úgysem tud védekezni és a mi kultúránkban úgy kezeljük őket mint egyfajta fogyatékos felnőtet.

    Egyféleképpen tanítanak de valójában többféleképen tanulunk. Más más módszerek válnak be különböző embereknél. A csinálós típusú embert padhoz szegelni halál a számára. Tudom, velem is ezt csinálták.

    A mai gyerekekkel meg teljesen más a helyzet. Más eszközökkel technikákkal, szemléltetéssel kéne oktatni. Nem úgy mint ahogy az ipari korban kitalálták. Kütyükkel nőnek fel, hogy beüljenek egy iskolapadba ahol a tanárt szembesítik a wikipédiával és azt mondja a wikipédia hülyeség.

    Ahol úgy tanulunk meg verset elemezni, hogy az azt jelenti amit az aktuális oktató gondol róla. Vitának helye nincs.

    Az ipari kor új, betöltendő funkciókat hozott magával. Ehhez új kompetenciákra volt szükség. Tömegeknek kellett megtanulni írni, olvasni számolni. A tömegképzést nem felebarátit szeretet hozta magával.

    Az akkori iskolai modell működésé is a gyárakéhoz hasonlított. Gyártási évenként kategorizáljak gyerekeket, felteszik a futószalagra, végigmegy az előírt folyamaton, végül egyendarabokra alakított végtermékeket kapunk. Vagy nem, de a cél ez lenne.

    Sőt akkor az értelmiségiek még megkérdőjelezték is ennek szükségességét. Minek tanuljon ilyeneket a paraszt ugye. Ma meg ez a réteg marad le. Nem értik a változást. Lehet sose értették ahogy a történelmet nézem.

    Semmi olyat nem tanulhat ami érdekli, hanem azt ami a kötelező. Erőségekkel nem foglalkoznak, az a cél, hogy mindenből közepes legyen. A nyugati oktatásban heti 40 óra megy el az iskolával. Házifeladattal együtt 45. A nap végére van egy kifacsart agyhalott egyedünk aki túl sok értelmes dolgot már nem fog csinálni. A kötelezőt letudta.

    Teszek egy kis kitérőt ami gyorsan összekapcsolható majd a valódi problémával

    A Courserán keresztül egyetemi előadásokat lehet követni. Majd vizsgázni is belőlük. Nem egyenértékű papír lesz az végeredmény mintha a Stanfordra jártunk volna de a tudás megvan. Egy kurzust nézzünk onnan. A mesterséges intelligenciát. Élőben a kiváltságosok közül 30-40 ember követhette elötte.

    Néhány éves adat ez már, de akkor online 50 000 emberke követte végig. Ebből 5 000 le is vizsgázott sikeresen. Több mint fele 18 éven aluli. Ez 2500 fő. Ezeknek jelentős része harmadik világbeli országok gyermekei. Hogy lehet ez? Ja, náluk nem megy el heti 45 óra a kötelezővel. Így ha valaki akar van rá ideje, hogy azzal haladjon ami érdekli. Csak net kell hozzá meg egy számítógép és tanulhat is.

    Nem azért tették le mert ezzel olyan jól lehet vagizni a haverok elött. Nem azért mert elvárta tőlük a környezete. Saját maguktól, önmotiváltan tették ezt.

    Nálunk egy átlag 18 éves kb érettségizik. Nem Stanfordos anyagot hallgat. Nem is Ted videókat nézz. Nincs rá ideje. Épp az általánosban tanultakból vizsgázik kb. Mert érettségi az fontos, anélkül fabatkát sem érsz :).

    Így mi fog történni? Mivel a Coursera papírokat a „hagyományos” cégek nem fogadják el vállalkozni fognak. Olyanokkal fognak együtt dolgozni mint ők maguk. Ne feledjük, önmotiváltan tanultak a cél náluk nem a nagy fizetés meg a kényelmes állás volt.

    Olyan változást fognak elhozni amivel kb a nálunk szocializált gyerekek nem tudnak mit kezdeni. Nem ellenfelek. Mire lassan reagáló cégek észbekapnak, hogy nem kéne ragaszkodni a régi modelekhez munkatársaknál sem, elvesztették a piacukat. Vagy éppen megszűnik a piacuk.

    35 éves leszek és már nálam se nagyon működött a suli meg a munkaerőpiacon azok az ökölszabályok amiket elődeimtől tanultam. Az utánam jövőknél meg még annyira sem.

    De már én is megtehettem, hogy 16 évesen ne járjak iskolába mert tudtam annyit keresni mint egy bérből megélő ember. Mire a korosztályom nagy része a munkaerőpiacra került már volt néhány év tapasztalatom. Nagy részük nem keresett többet papírral sem.

    Ma a munkaidőm jelentős részét online marketinggel kapcsolatos dolgok teszik ki. Ezt Tamás is megerősítheti, nem egy olyan terület ahol el lehet kényelmesedni. Nem lehet, akkor vége. Lassan 20 éves munkatapasztalatom van. Bár a suliban sose tanultam tanulni. Sokan vállasztottak még hasonló utat, hasonló okok miatt.

    Aki közel 10 évvel többet töltött iskolapadban mint én, megint nem állnak előrébb ezzel az életben. Pedig az volt az ígéret, hogy a papír ezzel jár.

    Jó iskola, jó papír, jó állás, kényelmes élet, jó nyugdíj, biztonság. Bullshit.

    A teljesítmény számít. A kevésbé kompetitív piacokat is el fogja érni ahol még karteleznek. Egyvalami állandó a világunkban az pedig a változás.

    Több adatot, példát is tudnék még írni. De igazából minek. Két lehetőség van:

    – Kognitív disszonancia, azaz minden úgy igaz ahogy addig is volt. A föld lapos ugye, mert különben leesnénk róla. Logikus.

    – Vagy használjuk a keresőt ezzel kapcsolatos rengeteg minden és még több elérhető a neten. Akit érdekel foglalkozik vele. Izgalmas téma. De ezt Tamás bejegyzése után közvetlenül is meg lehetett volna tenni. Nem hiszünk el valamit? Nézzünk utána. Használjuk a netet ha már van.

    Elnézést kérek amiért ennyire szétoffolom a blogot. Bízom benne ha más miatt nem is de legalább seo szempontból jó munkát végeztem :). Hosszú és eredményes életet mindenkinek! (Mr. Spock után szabadon)

  • Laci 2017. április 4. 04:45

    Két gondolat.. Gondoljunk bele, mikor majd teljesen automata gyártósorok gyártják az önvezető autókat és alkatrészeiket.
    Ki fogja őket megvenni? Még ennyi vásárlóerő sem lesz.
    A másik az, hogy idehaza már elkéstek az automatizálással is, mert már ahhoz is kevés a szakember.
    (Autóipari multinál dolgozom, naponta érzem már most a szakember és a betanított munkaerő hiányát.)

    • Hartl Richard Julien 2017. április 4. 06:33

      Mukodhet. Csak mas jatekszabalyok kellenek. Miert ne szolgalhatna ki az emberiseget a kollektiv tudassal karoltve a technika? Csak ebben a modelben nyilvan mas tarsadalmi hierarchiara lenne szukseg.

      Jelenleg azzal toltjuk az idonket, hogy kenyer keruljon az asztalra, de igazabol kinek is jo ez?

      Az emberesieg haladasaban a multban se a tudas volt a szuk keresztmetszet, ahogy ma se.

      Annyi valtozott ma, hogy szabadabb lett a vilag, rengeteg olyan toke van ami uj otletek kiaknazasaba fektetnek. Igy ezek ha mukodnek egesz iparagakat valltoztatnak meg. A digitalis vilaghalo miatt is tud terjedni.

      Sot meg kickstarter projekteken keresztul a kozzoseg is finanszirozhat ilyeneket. A net elott, hogy tortent ez? Tomeget nem erhettel el, toket se nagyon kaptal. Ha volt egy otleted ami veszelyt jelentett egy mamut uzleti modeljere max megvette es bevagta a fiokba. Aztan minden ment ugy tovabb ahogy eddig.

      Olyan valtozasok elott allunk, amikben pont ez a nagy kerdes. Ahogy te is boncolgattad, az eddigi model fentarthatatlan. Ami mellesleg amugy is arra alapult, hogy addig jo amig novekedik, tobb az aktiv mint az eltartott es masban nem tudnak gondolkodni. Azert onmagaban is van egy paradox valahol ebben 🙂

    • Laci 2017. április 4. 07:44

      Igen, a végtelen növekedés fenntarthatatlan. A mai társadalmi berendezkedés szerint az ideális polgár az, aki bemegy a plázába és a hitelből vett tele bevásárló kocsinyi cuccot mindjárt kiönti a kukába, aztán már megy is vissza tovább vásárolni.
      A hulladéktermelő társadalmi rendszer fenntarthatatlan hosszú távon. És az újrahasznosítás is környezeti terhelés.
      Illetve a pénzügyi rendszer is fenntarthatatlan lesz, egy kérdést elég feltenni, kinek tartozik szinte minden ország, olyan összegekkel, amik gyakorlatilag visszafizethetetlenek..

    • Kelkó Tamás 2017. április 4. 14:32

      Kedves Laci!

      A világ mindig sokszínűbb, mint amilyennek látjuk, mert nem tudunk mindenhol ott lenni és megfigyelni a változásokat.

      Lehet, hogy az autóipar őrült mértékben robotizált lesz 10 év múlva, de rengeteg olyan iparág van, ahol ez nem megoldható (pl. pékség és más olyan helyek, ahol élő anyaggal dolgoznak vagy nem tömegtermelésben, mint pl. építőiparban), nem is beszélve arról, hogy új iparágak és szakmák alakulnak, amelyek meg szívják fel az embereket.

      Én egy dologban vagyok biztos, nincs ma ember a földön, aki tudja, hogyan fog kinézni a világ, és a mindennapi életünk 10 év múlva!

      Üdv, Tamás

  • Ákos 2017. április 4. 05:52

    Sziasztok! Kicsit azokhoz szólnék, akik elmondásotok szerint rengeteg szaktudással felvértezve se találnak állást.
    Első tippem, hogy lehet a fővárosban teltház van és csak a facebookmarketingben hisznek(mert a cégvezető egyszer látott egy ötperces videót arról, hogy milyen egyszerű azt csinálni), de ettől még lehet, hogy vidéken pont a klasszikus szaktudású, nyelveket beszélő, hozzáértő és tapasztalt embert keresik. Az is előfordulhat, hogy rugalmas munkaidőt kap valaki vagy épp a fővárosi ”nagykövete” lehet a cégnek (mert rengeteg cég van, aki betörne Pestre, csak se helyismerete, se kapcsolatrendszere nincs).
    Másik meglátásom: az ember úgy ennyi évvel a háta mögött már tudhatja, mibe jó, milyen cégek problémáira van megoldása, és elég listát készítenie ezen cégekből, majd végigjárni őket, ha pályáztatnak, ha nem. Utána már csak meggyőzőség kérdése, hogy belátják-e azt, hogy többet növel egy ilyen ember a hatékonyságon, mint amibe kerül.
    Remélem, tudjátok ezt hasznosítani, mert a gazdaságnak szüksége van minden értelmes koponyára. Még nem másztunk ki teljesen a gödörből. 😉

    • Kelkó Tamás 2017. április 4. 14:36

      Kedves Ákos!

      Igen, itt is árnyaltabb a kép, mert pl. elég sok olyan több diplomás ember van, aki rendkívül büszke arra, hogy milyen okos és milyen képzett, csak éppen a kutya nem értékeli a munkaerőpiacon az ő diplomáit, főleg, mert közben meg elviselhetetlen a stílusa és alkalmatlan beilleszkedni egy munkahelyre.

      Rengeteg olyan munkanélküli van, aki azért munkanélküli, mert többre értékeli magát annál, hogy pl. fizikai vagy netán szakmunkát végezzen, viszont másra meg nem alkalmas, vagy az igényei vannak elrugaszkodva a valóságtól.

      Rengeteg olyan munkanélküli van, aki valójában értékes munkaerő, sok cégnek lenne rá szüksége, csak nem ott lakik, ahol ezek a cégek vannak, vagy valamiért nem találnak egymásra. Nem olyan könnyű az, én cseppet sem irigylem a munkakeresőket.

      Nagyon nehéz jó munkahelyet, normális, korrekt főnököt találni, egyenlőre még rengeteg idióta van vezető beosztásban, sajnos…

      Üdv, Tamás

  • Ildikó 2017. április 4. 19:25

    Sajnos tény a 45+ éves, nyelveket beszélő diplomások nem foglalkoztatása, kiaknázatlansága, miközben mindenki a munkaerő hiányról sír – ez ellen kíván fellépni az önkéntesek által létrehozott civil kezdeményezés, a Restart-up. Jómagam tapasztalt online és offline marketinges és külkeres szakember vagyok, felsőfokú, tárgyalóképes angol nyelvtudással, igaz, nem vagyok már 25. Két év alatt 180 állásra adtam be pályázatot (volt köztük néhány angliai pályázat is), és még mindig álláskeresésben vagyok. Nooooormááááális? Szerintem NEM.

  • Tibi 2017. április 19. 20:26

    Vicces dolog munkaerőhiányról beszélni, mikor nincs is. Szerintem alapvetően a hiány mint fogalom az nem értelmezhető munkaügyi kontexusban.

    Inkább az a helyes megfogalmazás, hogy az adott feltételekkel senki sem hajlandó elmenni egy pozicióba dolgozni.

    Szakembert bármikor, bárhol lehet találni, csak oda kell tenni az asztalra a megfelelő feltételeket, mint juttatás, career, stb.

    Ja, hogy a munkaadók mercédeszt akarnak egy trabant áráért, az más kérdés :).

    A kétkezi melós sem hajlandó egy trabant áráért dolgozni, mikor néhány száz kilóméterre nyugatra dolgozhat egy mercédesz áráért :).

    Több évet dolgoztam külföldön mérnökként (villamosmérnök, MBA, angol majdnem anyanyelvi már, stb.) mégis azt látom, hogy Magyarországon ennek nulla értéke van. A cégek, meg sirnak, hogy nincs ember :). Tehát igazából nincs is akkora hiány mérnökből.

    Volt néhány interjúm, ahol azt hittem viccelnek, mikor a juttatásokról beszéltünk. Nem beszélve a képzetlen, béna HR-esekről és arról, hogy a HR-esek a fáradságot se veszik, hogy visszajelezzenek.

    Fényképes önéletrajz, születési dátummal diszkriminációra adhat okot (életkor, bőrszin, családi állapot), ezért a világ fejlettebb részén ez nincs benne az önéletrajzban és nem is kérnek ilyet.

    • Kelkó Tamás 2017. április 19. 21:00

      Kedves Tibi!

      Teljesen igazad lenne, ha egy mérnök álláshirdetésemre lenne 20 jelentkező, akik közül 5 maximálisan megfelel az elvárásoknak, de amikor meghallják a feltételeket, akkor elküldenek a búsba!

      Sajnos az elmúlt 24 évben egyszer sem éltem át ilyet, inkább az a jellemző, hogy bizonyos munkakörökre alig van jelentkező, és alig felelnek meg az elvárásoknak.

      Pl. elég gyakran keresek online marketingest, most éppen online kampány menedzsert, és 40 jelentkező közül 35 életében nem használt hírlevélküldő szoftvert! A maradék 5 közül pedig 1 van, aki már több éve használ egy hírlevélküldőt, de csak alapszinten. Olyan, mintha keresnél szerkesztőt, akinek Word-ben kell dolgoznia, de a stílusokat és más haladó funkciókat hírből nem ismerné…

      Vagy egy építőipari cég, ahol betanított munkára (Estrich betonozás) 400 nettóért, az-az 1.300 EUR-ért nem találnak embert, és ez bizony már osztrák fizetési színvonal.

      Vagy egy pékség, ahol azért nem tudnak felvenni normális embert, mert mindenkit teljesen bejelentenek, és a jelentkezők jó részének hitele van, vagy elvált, ezért feketén akar dolgozni!

      A munkaerőpiacon van kb. 300.000 vállalat és vállalkozás, továbbá kb. 4,3 millió munkavállaló. Ezek között rengeteg az olyan suttyó cég, amikről írsz (tudom, hogy sajnos nagyon sok), de nemcsak belőlük áll a munkaerőpiac, az ennél sokkal, de sokkal sokszínűbb és összetettebb!

      Üdv, Tamás

  • Eszter 2017. június 15. 14:27

    Felmerült a HR területen belül a munkaerőhiány. Nekem az volt a tapasztalatom, hogy HR-esekre is van igény, főleg recruitment téren. Azt persze nem tudom, hogy mennyire van hiány, de amikor tavaly nyáron munkát kerestem ilyen területen, én kb 10 helyre küldtem el az önéletrajzomat, ebből 6-7 helyre behívtak vagy behívtak volna interjúra, de volt ahol, már nem került erre sor, mert kb 1 hónap alatt elhelyezkedtem. Szerintem a toborzás-kiválasztás része a HR-nek, ahol (pont az sok esetben jelentkező munkaerőhiány miatt), elég nagy a kereslet a jó szakemberekre.

  • Lajos 2017. december 8. 09:42

    Két dolog:
    1, Ennek ellenére az a tapasztaltom hogy 40 év feletti álláskerőket egyszerűen hülyének nézik a munkáltatók, mint aki egy emailt enm tud megírni, nemhogy valami komolyabb office ismeretei lennének. Azután nagyot csodálkoznak amikor kapnak egy pdf doksit és azon kivül, hogy megnyitják semmit nem tudnak vele csinálni, mert le lett korlátozva a belepiszkálás.
    2, Értékesítőt csak úgy keresnek, hogy teljes jutalékos rendszerbe, és még sokszor a betanulási időszakot sem kívánják megfinanszírozni.

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Send this to a friend