Nagyon friss történet, a minap voltam a részese. Az elmúlt két évtizedben valahogy elkerültek az ilyen sztorik, amikor utólag kiderül, hogy a cv fele sem igaz! Ugyan korábban már olvastam egy angol tanulmányt, hogy a pályázók 60%-a hazudik az önéletrajzában, és nagyon gyakran találkozom is finom csúsztatásokkal, bizonyos dolgok elegáns kihagyásával, de ekkora kamuzással még nem volt dolgom.

Pedig az interjúnak vele már úgy áltam hozzá, hogy a kákán is a csomót kerestem, mert az ügyfél már előre jelezte, hogy ő a favoritja, sőt, lelkesedett érte! És tényleg gyanús volt a túlzottan jó fellépés és meggyőző szöveg, ráadásul a szakmából jött, ezért ez nekem tipikusan a “túl szép, hogy igaz legyen” kategória szokott lenni, de végül meggyőzött, mert nem figyeltem oda egy icipici apróságra. Bizony, egy nagyon kicsi, apró résen csúszott át…

Hogy a helyzetet jobban megértsd, azért tudni kell, hogy az értékesítőkről nem lehet a fellépésük, kommunikációjuk, az interjún mutatott szereplésük alapján megítélni, hogy beválnak-e vagy sem? Vettem már fel olyan értékesítőt, aki annyira volt kommunikatív, mint egy tipikus könyvelő, és olyat is, aki lyukat beszélt a hóember hasába is, és mindkettő az átlag dupláját hozta már az első évben.

És láttam megbukni jó pár ilyen “túl szép, hogy igaz legyen” fickót is, amikor az ügyfél a javaslatom ellenére felvette. Olyan is volt, hogy nálam is átment a túl meggyőző pályázó, de éreztem, hogy valami nem stimmel, ezért ragaszkodtam referencia személyek megkérdezéséhez, ahol annak rendje módja szerint ki is derült az igazság, és megbuktak a “latrok”.

Hol volt mégis a rés a pajzson?

A szóban forgó fiatalember szintén ez a “túl szép, hogy igaz legyen” kategória volt, azonban a referencia ellenőrzést nem tudtuk megcsinálni, mert egyrészről még dolgozott, másrészről meg az előző munkahelye már olyan régen volt, hogy ott nem lehetett referencia személyt találni. Pedig a kutya pont itt volt elásva.

Mivel 2 nagy multinál dolgozott értékesítőként, ráadásul az egyiknél 6 évet húzott le, a másiknál is már a 4. évben volt, ráadásul olyan multiknál, ahol nagyon szigorú és szoros a kontroll, ezért feltételeztem, hogy ha ezeknél ennyi ideig dolgozott, akkor nem lehet lufi az ember, mert különben 6 hónap után kivágták volna.

Ez így rendben is van, csak ott volt a rés a pajzson, hogy a cv-ben ez az információ nem volt igaz! Ugye, amikor valakit felveszük, akkor a bejelentéséhez el kell kérni a TB könyvét, ahol szerepel minden előző munkahelye, de az új kolléga ezt ügyesen kicselezte azzal, hogy előző munkahelyén alig akarták elengedni, és elveszítették a TB könyvét, ezért újat adtak, amiben ez által csak az utolsó munkahelye szerepelt.

De volt egy banánhéj

Szerencsétlenségére azonban van egy új szabály, 2016-tól csak akkor tudsz valakit bejelenteni, hogy beírod a rendszerbe a végzettségét igazoló dokumentumok számát! Na, ekkor kezdett igazán forró lenni a levegő körülötte, mert azt mondta, hogy nem találja a diplomáját, mert költözéskor valószínűleg elveszett, de hatalmas erőkkel keresi!

Ekkor ültem le vele, és adtam neki visszajelzést, hogy a bizalom igencsak megcsappant körülötte, és rendkívül jót tenne a megítélésének, ha előkerülne az a BGF-es diploma, ha másként nem, akkor menjen el érte az iskola tanulmányi irodájába, és kérjen másolatot. Másnak még azt is megírtam neki, hogy ha netán mégsincs diplomája, akkor még megmentheti a helyzetet azzal, ha bevallja őszintén, hogy bekamuzta a cv-be a diplomát, és mélységesen elnézést kér, és innentől nagyon-nagyon őszinte lesz.

Közben ügyfelem is vérszemet kapott, leült vele, és kérdezte a diploma sztorit, de pedig megesküdött, hogy megvan az valahol, és meg fogja találni. Ekkor ügyfelem gondolt egy merészet, hogy akkor itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba, üljenek be a kocsijába, mert beviszi őt a BGF-re és kérjék ki azt a diplomát.

Innen már nem lehetett hova kimagyarázni a dolgot, így a kolléga töredelmesen bevallotta, hogy nincs diplomája, csak bekamuzta a cv-be! Sőt, az is kiderült, hogy érettségije sincs! Itt vége is lett a történetnek, legalábbis számára…

Ez a sztori szolgáljon tanulságul minden felvételiztetőnek, hogy oda kell figyelni a részletekre, főleg amikor az új kolléga TB könyve nem egyezik az önéletrajzával, és szolgáljon tanulságul minden pályázónak, hogy a hanta boyt előbb utolérik, mint a sánta kutyát…

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterEmail this to someone