A pénz szerepe munkatársaid motiválásában

A pénz szerepe munkatársaid motiválásában

A pénz szerepe munkatársaid motiválásában 749 322 Vállalkozásfejlesztés blog

Pénz, pénz, pénz, örökzöld téma munkatársaid motiválásában. Vannak, akik megesküsznek, hogy csak ez számít, amikor dolgozóik motiválásáról van szó, míg vannak, akik szerint ez számít a legkevésbé. Kinek van igaza? Tényleg csak a pénz számít, vagy vannak más dolgok is?

Kb. 1 éve hallgattam a rádióban egy interjút, amit a mentőszolgálat egyik vezetőjével készítettek. Legfőképpen arról beszélgettek, hogy miért mennek el külföldre a mentősök, ott mennyivel jobbak a munkakörülmények, ehhez képes mi van itthon, továbbá érdekes sztorikról volt még szó. Egyszercsak azonban egy olyan kérdést tett fel a riporter, amire nem értette a választ. Ezért újra feltette, és újra nem értette! Szerinted mi lehetett ez a kérdés?

A kérdés a következő volt:

“És ön miért nem megy el külföldre dolgozni négy-ötszörös fizetésért?”

De a lényeges inkább az, hogy mit nem értett a válaszon a riporter? A mentős vezető ugyanis háromszor is elmagyarázta neki, hogy mi az az elhivatottság, hogy honfitársai számítanak rájuk, meg felelősség, meg különben is ez a hazájuk.

A riporter azonban ezt nem értette meg!

Mit nem értett a riporter a válaszból?

Minr kívülálló, ebből a beszélgetésből nekem az jött le, hogy a riporter egy karrierista, akinek rendkívül fontos a fizetés és más személyes előnyök a munkahelyválasztásban. A mentős vezető pedig egy elhivatott ember, akinek nem a pénz a legfontosabb az életében, hanem egy jó ügy szolgálata, mások segítése.

Ha hozzáadjuk, hogy minden ember magából indul ki, amikor másokat megítél, akkor a mentős vezető a riporter számára egy UFO,  aki az ő értékrendje szerint teljesen értelmetlenül cselekszik!

Igen, itt is az értékrendek különbözősége köszön vissza. És mekkora bajban is lenne az ország, ha minden magyar ember karrierista lenne! De szerencsére nem az, a többség nem az, viszont ők ez által teljesen érthetetlenül viselkednek a legtöbb vállalkozó és ambíciózus vezető számára!

És bizony ebből temérdek motiválási probléma származik.

Igen, mert a vállalkozók gyártják a trükkösebbnél trükkösebb, a kifinomultabbnál kifinomultabb fizetési rendszereket, meg jutalék sávokat, meg más kifejezetten pénzügyi előnyökre építő jutalmazási rendszereket, majd jövök én, aki azt mondja, hogy:

“A fizetési rendszer nem motivációs eszköz!”

Van egy mondás, ami nagyon is igaz, de bizonyos kiegészítéssel van értelme:

“A pénz nem boldogít”

Ez igaz, viszont:

“A pénz hiánya nagyon boldogtalanná tud tenni!”

És így van ez a fizetési rendszerrel is, a jó rendszer önmagában nem motivál, a rossz rendszer viszont rendkívül demotiváló.

Honnan tudom?

6 éve készítettünk egy felmérést, 350 diplomás munkavállalóval, arra keresve a választ, hogy mi motiválja, és mi demotiválja őket a munkahelyükön? A legjobb 5 motiváló tényező és a legrosszabb 5 demotiváló tényező között nem volt ott a fizetés!

Ráadásul 10 éve nem csinálok úgy interjút, hogy ne kérdezzem meg a pályázót, hogy mi motiválja és mi demotiválja, és a válaszok is ezt erősítik meg.

Akkor semmi értelme a teljesítményarányos fizetési rendszernek?

Nagyon nagy híve vagyok a teljesítményorientált fizetési rendszernek minden olyan munkakörben, ahol lehetséges és megéri megvalósítani, de nem azért, mert ez motiválja a legjobb dolgozókat. Más az indok, nagyon más. Azt figyeltem meg, hogy a jól teljesítőket nagyon zavarja, ha 50-200%-al több munkáért ugyanannyi fizetést kapnak, mint kevésbé teljesítő társaik (utóbbiakat ez persze felettébb nem zavarja).

Magyarul egy jó teljesítményarányos fizetési rendszer igazságos, és ez a legtöbb, amit tehet!

A munka élharcosai ugyanis többségében nem a fizetés miatt hajtanak, egészen más motivációik vannak. Erről következő, december 11-ig tréningemen fogok sokat beszélni, de ha megnézed a “Munkatársak motiválása” kategóriában született 46 db blogbejegyzésem, akkor eléggé átfogó képet kaphatsz róla.

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig vállalkozásfejlesztési szakértőként, kifejezetten kkv-nak segítek elhárítani a növekedésük akadályait.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
8 hozzászólás
  • Polló László 2014. november 28. 15:02

    “Magyarul egy jó teljesítményarányos fizetési rendszer igazságos, és ez a legtöbb, amit tehet! ” – Itt a lényeg, köszönöm Tamás, ezt is Tőled hallottam először. 🙂

    • Kelkó Tamás 2014. november 28. 20:57

      Laci! Te szeretnél kétszer olyan jól teljesíteni ugyanannyi bérért, mint amennyiért más fele annyit teljesít, min te? 😉

    • Polló László 2014. november 29. 12:36

      Nem, de félreértettél. Te ezt nekem sok-sok évvel korábban mondtad és akkor még nekem újdonság volt. Ám azóta tudom és használom. Ezt köszöntem meg.

    • Kelkó Tamás 2014. november 29. 14:55

      Nem értettelek félre, csak valszeg rosszul kommunikáltam. Csak megerősíteni akartalak…

  • Ujj-Mészáros István 2014. november 29. 13:05

    “A pénz hiánya nagyon boldogtalanná tud tenni!”

    Ez az, amit a legutóbbi főnököm nem értett meg, emiatt hagytam ott. Jól éreztem magam azon a munkahelyen, de a csekkeket nem tudtam feladni. Most szabadúszóként napi két óra munkával kétszer annyit keresek, mint nála a nyolc órával, és ennyi most nekem elég is (szerintem amúgy se dolgozik az átlag munkaerő napi két-három óránál többet a munkahelyén). Jó döntés volt eljönnöm, mert most pénzem is van, és időm is.
    Eladhatnék napi nyolc órát is, hogy nyolcszor annyit keressek, mint ott, de nem akarok kiégni. A fejvadászok is hiába hívnak Londonba, egyáltalán nem motivál a másfél milliós fizetés, még csak vissza se írok nekik. Ennél sokkal többet ér, hogy én osztom be az időmet, nem egy elcseszett főnök. És mégiscsak itt vagyok otthon.

    • Kelkó Tamás 2014. november 29. 14:58

      Jó példa vagy arra, hogy a pénz nem minden, de van egy alsó határ, ami alatt már a munkád, az életed veszélyezteti. Gratulálok, hogy meg merted tenni ezt a lépést, mert sajnos sokan nem, és inkább kínlódnak, tűrnek, míg emberileg tönkre nem mennek…

  • Lili 2014. december 1. 20:07

    Bizonyos szint alatt és felett nem motivál a pénz.
    Szinte mindegy hogy nettó 60, vagy 70, mert nem dob a színvonalon és mindegy, hogy nettó 600 vagy 700…Mindkettő összeghez volt szerencsém életem során és ilyen szinten nem motivált. Viszont ha most keresnék nettó 100-at, majd egy másik cégtől kapnék nettó 200as ajánlatot, habozás nélkül váltanék és boldog lennék.
    Engem sokkal jobban motivál a munkahelyi jó légkör,
    a jó (nem áskálódó) kollégák, ha nincs túlóra.

  • Lili 2014. december 10. 21:37

    Bocs az offért, de most találtam rá a neten a sztorira és gondoltam hátha érdekel Téged. Kopizom:

    ”Is your devil red or black?”
    Posted Tue, 12/09/2014

    asked the General Manager. He addressed the question to a senior HR lady. The three of us were in a meeting room together. The General Manager, the lady as a candidate and me the headhunter.

    The lady was one of two final candidates after one month of searching and screening top candidates. And here we were now after one hour of classical interview, when the General Manager asked her this last weird question:

    ”When you think about the devil, is he red or black? ”

    “Red!” she said. The interview was finished, the candidate left. The General Manager turned to me, ”How is your devil, red or black? ” I said, ”Black!” Being Austrian all my devils were black. In Austria as kids we grow up with red Nikolo and black Krampus (=devil).

    The General Manager explained to me that in his management team everybody has a red devil and his team consists only of great people, obviously. Therefore he wants to hire only a ”red devil person”. So the lady was still in the game, I was out. He also continued that he believes ”red devil people” are more dynamic, creative etc. Well, I had never heard this ”devil test” before, so I was sceptic about these interpretations.

    The second finalist candidate came. The interview went well. Then at the end the same question. ”Red or black? ” We played again job roulette. The guy chose ”Black! ” My kind of guy.

    He left, he was out. The lady was hired.

    True story, just to illustrate, how some hiring decisions depend on subjectiveness and luck.

    Klemens Wersonig

    Founder & CEO

    TARGET Executive Search

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!