Hr marketing alapok – válaszolni a pályázóknak?

Egyre gyakrabban kapok hálálkodó leveleket pályázóktól, dacára, hogy hivatalos elutasító levelet, választ kaptak. Egyszerűen hálásak azért, hogy egyáltalán értesítést kapnak, hogy ne reménykedjenek tovább. A visszajelzések alapján ugyanis kb. 20-30 cégből egy akad, aki korrekt módon kiértesíti őket!

Megértem én a cégeket is, hogy főleg a válság kitörése óta rendkívül leterheltek a munkatársaik, örülnek, ha a legszükségesebb dolgokra is marad idejük, azonban a pályázókat megfelelően tájékoztatni, továbbá kiértesíteni a nem befutottakat nem csupán emberbaráti kérdés, hanem komoly üzleti következményei vannak. Elmesélem, hogyan szereztem egyik legnagyobb ügyfelem…

Valamikor 6 évvel ezelőtt volt 3 befutóm egy logisztikai vezetői pályázaton. Ügyfelünk végül nem azt az embert vette fel, akit én a legjobbnak gondoltam, de mivel mindhárman nagyon jók voltak, továbbá el tudtam fogadni az indokait, ezért kiértesítettem a másik két embert, úgy ahogy szoktam, azaz személyes elutasító levelet írtam nekik, nem csak egy szokásos sablont.

Rá 3 hónapra jelentkezett nálam egy cég vezetője, hogy le szeretnének velem ülni szervezetfejlesztés ügyben, a személyes találkozón pedig elmondta, hogy az új logisztikai vezetője ajánlott engem, aki a korábbi toborzási ügyemnél az általam legjobbnak tartott jelölt volt. Végül egy 3 éves komoly, és rendkívül sikeres szervezetfejlesztési projekt lett belőle.

Elárulom, nem ez volt az egyetlen komoly ügyfél, aki így talált meg engem!

A válság kitörése óta a vállalatoknak jelentősen megnőttek az ügyfélszerzési költségei, a marketingeseknek és értékesítőknek rendesen meg kell izzadniuk, hogy valamiféle bevétel növekedést érjenek el, sőt sok iparágban, hogy egyáltalán talpon maradjanak. A marketing szakma ráadásul a márkaépítésről, a vásárlói bizalom elnyeréséről és a közösségi hálózatok erejéről szól, eközben a vállalat másik végében a hr-esek és a szakmai vezetők tömegével állítják elő azokat a csalódott, bizalmat veszített embereket, akik jó eséllyel:

• nem fognak többet a vállalat termékeiből vásárolni,
• nem fogják ajánlani barátaiknak, sőt egyenesen a rossz hírét keltik!

Nem is beszélve a közvetett hatásról, amikor a semmibe vett pályázó ugyan „csak egy” pályakezdő asszisztens, de az édesapja az egyik potenciális ügyfél beszerzési igazgatója volt! Ez nem elméleti, hanem élő példa, ami az ismeretségi körömben fordult elő!

Egyszerűen meglepő és megdöbbentő, hogy mekkora szerepe van ma már a kapcsolati hálónak, és nem tudhatjuk, hogy a semmibe vett embertársunk kinek a kicsodája.

Szerintem ez a fajta korrekt hozzáállás rendkívül fontos része a hr marketingnek (a marketingnek az a része, amikor a vállalat a munkaerő piaci ismertségén és elismertségén keresztül igyekszik magához vonzani a kiemelkedő teljesítőképességű pályázókat), mert nemcsak arra kell figyelnünk, hogy a leendő pályázók mit gondolnak a vállalatról, hanem arra is, hogy minden egyes pályázó valamikor ügyfelünk lehet, vagy egy lelkes „nagykövetünk”, aki a jó hírünket kelti.