Magyar vállalkozások népbetegsége: alacsony a termelékenység

Magyar vállalkozások népbetegsége: alacsony a termelékenység

Magyar vállalkozások népbetegsége: alacsony a termelékenység 860 370 Vállalkozásfejlesztés és HR blog

Sok hazai vállalkozásban dolgoztam már és közöttük alig volt olyan, ahol a munkatársak pontosan tudták, mit is vár el tőlük a cég tulajdonosa, vezetője. Lehangolóan hasonló választ kaptam országszerte: azt várja el a főnök, hogy azonnal azt a parancsot hajtsam végre, amit legutoljára kiadott. Az eredmény is lesújtóan azonos: túlterhelt, ideges főnök, és mellette csendben lázadozó vagy már a helyzetbe beletörődő apatikus beosztott alkalmazottak.

Tudom, hogy ezzel a kijelentésemmel nem leszek népszerű, de ki kell mondanom: botrányosan alacsony szintű a hazai KKV-k szervezettsége. Az igazán döbbenetes azonban az, hogy még a legjobb anyagi helyzetben lévőké is az…

Tisztában vagyok azzal, hogy a hazai vállalkozások vadon nőttek az árbevétel növekedésével együtt, és szervezéshez értő szakember ebbe a folyamatba nem szólt bele. Közel egy évtizedig egyáltalán nem is képeztek hazánkban szervezőket. Előtte is, utána is olyan keveset képeztek illetve képeznek, hogy azokat a nagyvállalatok felszippantják és a kisebbeknek nem jut belőlük (mondjuk a kisebbek nem is tartják fontosnak). Marad a józan paraszti ész a KKV-knek, aminek magam is nagy tisztelője vagyok, és amellyel elég sokáig el lehet jutni, de távolról sem oda, ahova a jelenlegi világméretű versenyhelyzetben el kellene jutni.

A szervezés komoly szakma

Európában a megszokott eszközei:

  • a vezetési hierarchiát tartalmazó szervezeti ábra,
  • a működési folyamatok leírása és/vagy folyamatábrája (a multik process-eknek nevezik őket),
  • a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ),
  • és a munkaköri leírások.

Érdemes körülnézni a cégedben, hogy:

  • vajon ezek megvannak-e?
  • a valós állapotot tükrözik-e?
  • és biztosítják-e a céged termelékeny, hatékony, versenyképes működését?

Mert ha bármelyik hiányzik, vagy nem ilyen, akkor bizony nagyon sok pénzt veszítetek a hatékonyság oltárán!

Honnan tudod, hogy jól szervezett a céged?

A jól szervezettséget az mutatja, hogy a cég minden egyes munkatársa mennyi hozzáadott értéket tud megtermelni. Az egy főre eső hozzáadott értéket nevezzük termelékenységnek. Ez a szám makrogazdaságilag is kimutatható:

  • Az Európai Unióban például egy dolgozó 2016-ban átlagosan 19,9 MFt új értéket állított elő,
  • Svájcban 37 milliót,
  • Ausztriában 27,5 milliót,
  • Németországban 21,6 milliót,
  • a cseheknél 10,1 milliót,
  • Magyarországon meg 7,7 milliót (ez azóta 7,9 MFt/fő/év-re nőtt 2017-ben).

A hozzáadott értéket egyszerű megkapni: a nettó árbevételből le kell vonni az anyag- és alvállalkozói költségeket (figyelem, az anyagjellegű (pl. rezsi) költségeket nem szabad levonni, csak a termeléshez tényleg felhasznált anyagot!).

Ezt kell osztani a létszámmal és máris megvan a termelékenység értéke

Érdemes kiszámolnod a te cégedre is. Ha a magyar átlag felett vagy picivel, legyél rá büszke, és örülj annak, hogy a szervezettséged megüti az átlagot. Ha alatta vagy az átlagnak, akkor tudatosítsd, hogy javulnotok kellene. Ha pedig nagyra törsz, akkor nézd meg más államok termelékenységét, és annak az elérését tűzd ki célul!

Mi csak az uniós termelékenységi átlag alig 38,7%-át produkáljuk!

Ez éles ellentétben van azzal, amit – ún. vásárlóerő paritáson – a politikusok szeretnek hangoztatni (amely kb. 65%). Ám az árucsere forgalomban ugyanannyit fizetünk mi is mondjuk egy tévéért, mint az osztrákok – akik egy főre vetítve 3,5-szer annyit tudnak venni, mint mi.

Szóval az a fránya termelékenység fejleszthető még rendesen, sajnos sokan vannak, akik ebben nálunk sokkal jobbak!

Vajon miért olyan gyakori a feketézés a kkv szektorban?

Sok száz hazai vállalkozás mérlegét néztem át, és azokban 2,8-15 MFt/fő/év termelékenységi értékeket találtam. A KKV-k átlaga nagyon alacsony (átlagosan 3 M Ft/fő/év), csak a nagyvállalatok húzzák fel az átlagot a 7,9 MFt/fő/év szintre.

Jól láthatod, hogy igen, 3 M Ft-ból kell kifizetni minden költséget (a béreket is), és még a tulajdonos nyeresége is ebből jön ki. Könnyű kiszámolni, ha ezt a munkatársankénti éves 3 millió Ft-ot csak munkabérre költöd el, és feltételezzük, hogy rendesen bejelenetve, akkor 136.000,- Ft nettó bért tudsz belőle fizetni. A gond csak az, hogy akkor nem marad pénz semmi másra!

Itt a magyarázat arra, hogy a magyar vállalkozások 98%-a miért nem jelenti be teljesen a munkavállalóit. Tény, nem tudná! A magyarázat viszont téves, hogy az adók, meg a multik, meg a kormány, meg a ki tudja még kicsoda az oka ennek, pedig a számok nem hazudnak: az alacsony termelékenység az oka ennek, aminek pedig az alacsony szervezettség, vagy az eleve rossz stratégia, üzleti modell, ahogy arról ebben a cikkben Tamás írta!

Ahhoz, hogy minden munkatársadat be tudd 100%-ig jelenteni, és piaci bért is tudj fizetni, min. 7 M Ft/fő/év eredményt kell elérnetek! A meglepő pedig az, hogy ehhez nem kell a szervezettség világbajnokává válnotok, elég, ha a következő 5 területen az alapokat megvalósítjátok.

Top 5 termelékenységet rontó terület

Megmutatom, hogy tapasztalatom szerint melyik az az 5 terület, amely a legnagyobb valószínűséggel az alacsony termelékenységetek oka:

  1. Szervezetlenség:
    • A szervezés dokumentumai: folyamatleírások, részletes munkaköri leírások, szervezeti ábra, eljárások, szabályzatok, különféle vezetői írásos utasítások. Ha ezek hiányoznak, írás helyett szájhagyomány útján terjednek, szervező szakember helyett a munkában résztvevők által vadon növekedtek, akkor a hatékonyság gyatra és alacsony a termelékenység. Ennél még gyakoribb, hogy át sem gondolják a folyamatokat, hogy mi hogyan lehetne hatékonyabb, hanem a “mindig is így csináltuk” elven működnek.
  2. Vezetési színvonal:
    • A durva, goromba, szervezni képtelen, jó példát nem mutató autokratikus vezetők ideje lejárt. Manapság a munkatársak megbecsülése, partnerként kezelése, feléjük empátiával fordulás a „menő”. Az igazán csúcs vezetők képesek érzelmi biztonságot nyújtani a beosztottaik számára, ami sokkal hatékonyabb munkavégzést képes okozni, mint a parancsuralmi rendszer. A vezetők képzettségéről nem is beszélve, a KKV-kban rendkívül gyakoriak az olyan vezetők, akik életükben még egy vezetőképző tréningen sem vettek részt. Pl. egy ilyen termelési vezető hogyan fogja a Lean elvei szerint hatékony termelést elérni, hiszen jó eséllyel azt sem tudja mi az a Lean!
  3. Alacsony igényességi szint:
    • A „jó lesz ez azoknak” magatartás gyorsan vezet a piaci kiszoruláshoz. Minőséget ma már mindenki tud gyártani, a határidőket is tartják és az egyéb szolgáltatásokban is egyre nagyobb a verseny. Azok fognak ebben nyerni, akik magasra teszik a lécet és azt képesek is átugrani. Folyamatos javulás (a Lean legfontosabb alapelve), nemzetközileg eladható minőségre törekvés a jelszó!
  4. Nem megfelelő gépek:
    • Noha egyre több gép üzemel a hazai KKV-kban, azok gyakran nem illeszkednek egymáshoz, nem alkotnak gyártó sort, egységes technológiát. Gyakran minimális beruházással és a gépek áthelyezésével radikális hatékonyság növekedést lehet elérni. Akár még a gépcserén is el lehet gondolkodni egy olyan céggel, akinek pont az kell, ami nálad felesleges, és éppen olyan gépe van, ami neked hiányzik. Sajnos van egy szabály: elavult technológiával nem lehet hatékonyan termelni. Elég sok cég példáján láttam, hogy amikor elérték azt a szintet, hogy meg tudják finanszírozni az elérhető legmodernebb technológiát, akkor indult be igazán a fejlődés, ráadásul a termelékenység drasztikus növekedése mellett, amely révén ezután mindig meg tudták finanszírozni az éppen legmodernebb technológiát. Pl. egy ügyfelem éppen most hozta be Németországból a legmodernebb sütőipari technológiát, amellyel Magyarországon eddig ismeretlen minőségű pékárut képes előállítani, ráadásul fele annyi dolgozóval!
  5. Gyártás/szolgáltatás rossz előkészítése:
    • A létszám zöme a termelésben, szolgáltatásban található. Az ő munkájuk előre megtervezése, megszervezése, anyag- és szerszám biztosítása és az ehhez hasonló előkészületek képesek nagy mértékben csökkenteni az állásidőt és javítani a munkaerő és gép kihasználtságot. Ma a legtöbb KKV gyártó üzemben erre nincsenek delegált munkatársak, a termelési műszakban dolgozók oldják meg, ahogy tudják. Az eredmény? Fele annyi előállított termék az adott műszakban! Ki lehet számolni, hogy egy 50 fős termelő cégben ez mekkora pazarlás, vagy egy tapasztalt termelés tervező és -előkészítő szakember mekkora termelékenység növekedést képes okozni. Ne sajnálj erre a feladatra jól képzett szakembert felvenni!

Ha tehát átlag alatti a termelékenységetek, vagy különösen drága bérűek a munkatársaid (pl. szoftverfejlesztő cégetek van), akkor nézd át a fenti 5 területet, és javíts mindegyiken! Meglátod, hamarosan a termelékenységetek is javulni fog! Ugyan ez csak az 5 legfontosabb – természetesen ennél több területre kell odafigyelni -, de sok ügyfelemnél szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy már ezen az 5 ponton dolgozással is a magyar termelékenységi átlag fölé lehet kerülni, vagyis el lehet érni, hogy:

  • a céged teljesen bejelentve alkalmazza a munkatársait,
  • ráadásul piaci bérért!
2 hozzászólás
  • Szentgyörgyvölgyi Miklós 2018. augusztus 8. 12:24

    Jó cikk és -termelő cégek tanácsadójaként-hasonló tapasztalatim vannak az elmúlt 25 évből. Amivel esetleg kiegészíteném, az az elérhető termékkör automatizálhatósági szintje. Ez alatt azt értem, hogy a teljes gyártási idő hány százaléka fedhető le költséghatékonyan automatákkal. Ha nyugati országokkal mérjük össze magunkat, akkor ezt is érdemes néznünk. Ugyanis a hazai KKV-k gyakran a nehezen vagy alig automatizálható termékekhez jutnak hozzá (nem pékáruról beszélek, hanem pl gépipari -azon belül föleg autóipari- termékekről). Furának tűnhet például, hogy mennyi prémium autós alkatrészt gyártanak kis hazai cégek: olyanok, akik nem férnek be a General Motors-hoz vagy Ford-hoz, Bentley, Ferrari stb. alkatrészeket gyártanak (50-100 fős kis cégek).Tele van a hazai gépipari KKV szektor “lepattanó” termékekkel, amik nem kellenek a nyugati gyártóknak, mert nem éri meg őket automatizálni, anélkül pedig nem lennének velük versenyképesek. Az okok mélyre vezetnek, nyilván vizsgálnunk kellene legalább az elmúlt 100 év politikai-hatalmi játszmáit etéren, de ebbe most nem mennék bele. Ettől függetlenül mindenki mérheti a termelékenységét -és annak javulását- legalább saját magához és az országához képest, illetve a hasonló politikai-hatalmi érába tartozó többi országhoz képest is nagy biztonsággal. A javasolt 5 ponttal én is egyetértek, kiegészítve a 4-es lehetőségeit a fentiekkel.

    • Kelkó Tamás 2018. augusztus 8. 20:44

      Kedves Miklós!

      Igen, az autóiparban meglepő termékek gyártóit találjuk Magyarországon. A nagy nyugati gyártók több évtizedes előnyben vannak, mert ők nem 1990 után kapcsolódtak be a termelési láncba, és egyértelmű, hogy először a “nagy és nyereséges dolgok” gyártását fedték le, az 1990 után bekapcsolódó kelet-európai cégeknek meg a “réspiaci” termékek gyártása jutott.

      Emellett én azt látom, hogy rengeteg magyar termelő/gyártó kkv vezetőjének fejében még mindig az van, hogy az automatizálás számukra “elérhetetlenül drága”, ami egy életveszélyes elképzelés. Képtelenek ROI-ban, befektetés megtérülésében gondolkodni, nem is beszélve a “pályázat-fetisizmusról”!

      Nem egy szerszámgép forgalmazó ügyfelem van, akik mind azt mondják, hogy az ügyfeleik jelentős része évekkel korábban megvehette volna lízingre a megfelelő gépet, és már rég meg is térült volna, ehelyett akár 3-5 évet is várnak a megfelelő pályázatra!

      A lényeg, hogy fel kell nőnie egy új vállalkozó generációnak, amely már képes úgy gondolkodni, mint egy sikeres vállalkozó bárhol a világon…

      Üdv, Tamás

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Send this to a friend