Sok hazai vállalkozásban dolgoztam már és közöttük alig volt olyan, ahol a munkatársak pontosan tudták, mit is vár el tőlük a cég tulajdonosa, vezetője. Lehangolóan hasonló választ kaptam országszerte: azt várja el a főnök, hogy azonnal azt a parancsot hajtsam végre, amit legutoljára kiadott. Az eredmény is lesújtóan azonos: túlterhelt, ideges főnök, és mellette csendben lázadozó vagy már a helyzetbe beletörődő apatikus beosztott alkalmazottak.
Tudom, hogy ezzel a kijelentésemmel nem leszek népszerű, de ki kell mondanom: botrányosan alacsony szintű a hazai KKV-k szervezettsége. Az igazán döbbenetes azonban az, hogy még a legjobb anyagi helyzetben lévőké is az…
Tisztában vagyok azzal, hogy a hazai vállalkozások vadon nőttek az árbevétel növekedésével együtt, és szervezéshez értő szakember ebbe a folyamatba nem szólt bele. Közel egy évtizedig egyáltalán nem is képeztek hazánkban szervezőket. Előtte is, utána is olyan keveset képeztek illetve képeznek, hogy azokat a nagyvállalatok felszippantják és a kisebbeknek nem jut belőlük (mondjuk a kisebbek nem is tartják fontosnak). Marad a józan paraszti ész a KKV-knek, aminek magam is nagy tisztelője vagyok, és amellyel elég sokáig el lehet jutni, de távolról sem oda, ahova a jelenlegi világméretű versenyhelyzetben el kellene jutni.
Európában a megszokott eszközei:
Érdemes körülnézni a cégedben, hogy:
Mert ha bármelyik hiányzik, vagy nem ilyen, akkor bizony nagyon sok pénzt veszítetek a hatékonyság oltárán!
A jól szervezettséget az mutatja, hogy a cég minden egyes munkatársa mennyi hozzáadott értéket tud megtermelni. Az egy főre eső hozzáadott értéket nevezzük termelékenységnek. Ez a szám makrogazdaságilag is kimutatható:
A hozzáadott értéket egyszerű megkapni: a nettó árbevételből le kell vonni az anyag- és alvállalkozói költségeket (figyelem, az anyagjellegű (pl. rezsi) költségeket nem szabad levonni, csak a termeléshez tényleg felhasznált anyagot!).
Érdemes kiszámolnod a te cégedre is. Ha a magyar átlag felett vagy picivel, legyél rá büszke, és örülj annak, hogy a szervezettséged megüti az átlagot. Ha alatta vagy az átlagnak, akkor tudatosítsd, hogy javulnotok kellene. Ha pedig nagyra törsz, akkor nézd meg más államok termelékenységét, és annak az elérését tűzd ki célul!
Mi csak az uniós termelékenységi átlag alig 38,7%-át produkáljuk!
Ez éles ellentétben van azzal, amit – ún. vásárlóerő paritáson – a politikusok szeretnek hangoztatni (amely kb. 65%). Ám az árucsere forgalomban ugyanannyit fizetünk mi is mondjuk egy tévéért, mint az osztrákok – akik egy főre vetítve 3,5-szer annyit tudnak venni, mint mi.
Szóval az a fránya termelékenység fejleszthető még rendesen, sajnos sokan vannak, akik ebben nálunk sokkal jobbak!
Vajon miért olyan gyakori a feketézés a kkv szektorban?
Sok száz hazai vállalkozás mérlegét néztem át, és azokban 2,8-15 MFt/fő/év termelékenységi értékeket találtam. A KKV-k átlaga nagyon alacsony (átlagosan 3 M Ft/fő/év), csak a nagyvállalatok húzzák fel az átlagot a 7,9 MFt/fő/év szintre.
Jól láthatod, hogy igen, 3 M Ft-ból kell kifizetni minden költséget (a béreket is), és még a tulajdonos nyeresége is ebből jön ki. Könnyű kiszámolni, ha ezt a munkatársankénti éves 3 millió Ft-ot csak munkabérre költöd el, és feltételezzük, hogy rendesen bejelenetve, akkor 136.000,- Ft nettó bért tudsz belőle fizetni. A gond csak az, hogy akkor nem marad pénz semmi másra!
Itt a magyarázat arra, hogy a magyar vállalkozások 98%-a miért nem jelenti be teljesen a munkavállalóit. Tény, nem tudná! A magyarázat viszont téves, hogy az adók, meg a multik, meg a kormány, meg a ki tudja még kicsoda az oka ennek, pedig a számok nem hazudnak: az alacsony termelékenység az oka ennek, aminek pedig az alacsony szervezettség, vagy az eleve rossz stratégia, üzleti modell, ahogy arról ebben a cikkben Tamás írta!
Ahhoz, hogy minden munkatársadat be tudd 100%-ig jelenteni, és piaci bért is tudj fizetni, min. 7 M Ft/fő/év eredményt kell elérnetek! A meglepő pedig az, hogy ehhez nem kell a szervezettség világbajnokává válnotok, elég, ha a következő 5 területen az alapokat megvalósítjátok.
Megmutatom, hogy tapasztalatom szerint melyik az az 5 terület, amely a legnagyobb valószínűséggel az alacsony termelékenységetek oka:
Ha tehát átlag alatti a termelékenységetek, vagy különösen drága bérűek a munkatársaid (pl. szoftverfejlesztő cégetek van), akkor nézd át a fenti 5 területet, és javíts mindegyiken! Meglátod, hamarosan a termelékenységetek is javulni fog! Ugyan ez csak az 5 legfontosabb – természetesen ennél több területre kell odafigyelni -, de sok ügyfelemnél szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy már ezen az 5 ponton dolgozással is a magyar termelékenységi átlag fölé lehet kerülni, vagyis el lehet érni, hogy:
Szentgyörgyvölgyi Miklós says:
Jó cikk és -termelő cégek tanácsadójaként-hasonló tapasztalatim vannak az elmúlt 25 évből. Amivel esetleg kiegészíteném, az az elérhető termékkör automatizálhatósági szintje. Ez alatt azt értem, hogy a teljes gyártási idő hány százaléka fedhető le költséghatékonyan automatákkal. Ha nyugati országokkal mérjük össze magunkat, akkor ezt is érdemes néznünk. Ugyanis a hazai KKV-k gyakran a nehezen vagy alig automatizálható termékekhez jutnak hozzá (nem pékáruról beszélek, hanem pl gépipari -azon belül föleg autóipari- termékekről). Furának tűnhet például, hogy mennyi prémium autós alkatrészt gyártanak kis hazai cégek: olyanok, akik nem férnek be a General Motors-hoz vagy Ford-hoz, Bentley, Ferrari stb. alkatrészeket gyártanak (50-100 fős kis cégek).Tele van a hazai gépipari KKV szektor „lepattanó” termékekkel, amik nem kellenek a nyugati gyártóknak, mert nem éri meg őket automatizálni, anélkül pedig nem lennének velük versenyképesek. Az okok mélyre vezetnek, nyilván vizsgálnunk kellene legalább az elmúlt 100 év politikai-hatalmi játszmáit etéren, de ebbe most nem mennék bele. Ettől függetlenül mindenki mérheti a termelékenységét -és annak javulását- legalább saját magához és az országához képest, illetve a hasonló politikai-hatalmi érába tartozó többi országhoz képest is nagy biztonsággal. A javasolt 5 ponttal én is egyetértek, kiegészítve a 4-es lehetőségeit a fentiekkel.