Magyar vállalkozások népbetegsége: alacsony termelékenység

Magyar vállalkozások népbetegsége: alacsony termelékenység

Magyar vállalkozások népbetegsége: alacsony termelékenység 860 370 Vállalkozásfejlesztés és HR blog

Sok hazai vállalkozásban dolgoztam már és közöttük alig volt olyan, ahol a munkatársak pontosan tudták, mit is vár el tőlük a cég tulajdonosa, vezetője. Lehangolóan hasonló választ kaptam országszerte: azt várja el a főnök, hogy azonnal azt a parancsot hajtsam végre, amit legutoljára kiadott. Az eredmény is lesújtóan azonos: túlterhelt, ideges főnök, és mellette csendben lázadozó vagy már a helyzetbe beletörődő apatikus beosztott alkalmazottak.

Tudom, hogy ezzel a kijelentésemmel nem leszek népszerű, de ki kell mondanom: botrányosan alacsony szintű a hazai KKV-k szervezettsége. Még a legjobb anyagi helyzetben lévőké is az…

Tisztában vagyok azzal, hogy a hazai vállalkozások vadon nőttek az árbevétel növekedésével együtt, és szervezési szakember ebbe a folyamatba nem szólt bele. Közel egy évtizedig egyáltalán nem is képeztek hazánkban szervezőket. Előtte is, utána is olyan keveset képeztek illetve képeznek, hogy azokat a nagyvállalatok felszippantják és a kisebbeknek nem jut belőlük. Marad a józan paraszti ész a KKV-knek, aminek magam is nagy tisztelője vagyok, és amellyel elég sokáig el lehet jutni. De távolról sem oda, ahova a jelenlegi világméretű versenyhelyzetben el kell jutni.

A szervezés szakma. Európában a megszokott eszközei a vezetési hierarchiát tartalmazó szervezeti ábra, a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) és a munkaköri leírások. Érdemes körülnézni a saját cégünkben, hogy:

  • vajon ezek megvannak-e,
  • a valós állapotot tükrözik-e,
  • és biztosítják-e a cég termelékeny, hatékony, versenyképes működését?

Mert ha bármelyik hiányzik, vagy nem ilyen, akkor bizony a cég máris bajban van!

Honnan tudod, hogy jól szervezett a céged?

A jól szervezettséget az mutatja, hogy a cég egy munkatársa mennyi hozzáadott értéket tud megtermelni. Az egy főre eső hozzáadott értéket nevezzük termelékenységnek. Ez a szám makrogazdaságilag is kimutatható:

  • Az Európai Unióban például egy dolgozó 2016-ban átlagosan 19,9 MFt új értéket állított elő,
  • Svájcban 37 milliót,
  • Ausztriában 27,5 milliót,
  • Németországban 21,6 milliót,
  • a cseheknél 10,1 milliót,
  • Magyarországon meg 7,7 milliót (ez azóta 7,9 MFt/fő/év-re nőtt 2017-ben).

A hozzáadott értéket egyszerű megkapni: a nettó árbevételből le kell vonni az anyag- és alvállalkozói költségeket (figyelem, az anyagjellegű (pl. rezsi) költségeket nem szabad levonni, csak a termeléshez tényleg felhasznált anyagot!).

Ezt kell osztani a létszámmal és máris megvan a termelékenység értéke

Érdemes kiszámolnod a te cégedre is. Ha a magyar átlag felett vagy picivel, legyél rá büszke, és örülj annak, hogy a szervezettséged átlagos. Ha alatta vagy az átlagnak, akkor tudatosítsd, hogy javulnotok kellene. Ha pedig nagyra törsz, akkor nézd meg más államok termelékenységét, és annak az elérését tűzd ki célul!

Mi csak az uniós termelékenységi átlag alig 38,7%-át produkáljuk!

Ez éles ellentétben van azzal, amit – ún. vásárlóerő paritáson – a politikusok szeretnek hangoztatni (amely kb. 65%). Ám az árucsere forgalomban ugyanannyit fizetünk mi is mondjuk egy tévéért, mint az osztrákok – akik egy főre vetítve 3,5-szer annyit tudnak venni, mint mi.

Szóval az a fránya termelékenység fejleszthető még rendesen, sokan vannak, akik ebben nálunk sokkal jobbak!

Vajon miért olyan gyakori a feketézés a kkv szektorban?

Sok száz hazai vállalkozás mérlegét néztem át, és azokban 2,8-15 MFt/fő/év termelékenységi értékeket találtam. A KKV-k átlaga nagyon alacsony (átlagosan 3 M Ft/fő/év), csak a nagyvállalatok húzzák fel az átlagot a 7,9 MFt/fő/év szintre. Jól láthatod, hogy igen, 3 M Ft-ból kell kifizetni minden költséget (a béreket is), és még a tulajdonos nyeresége is ebből jön ki.

Könnyű kiszámolni, ha ezt a munkatársanként éves 3 millió Ft-ot csak munkabérre költöd el, és feltételezzük, hogy rendesen bejelenetve, akkor 136.000,- Ft nettó bért tudsz belőle fizetni. A gond csak az, hogy akkor nem marad pénz semmi másra!

Itt a magyarázat arra, hogy még ma is a magyar vállalkozások 98%-a nem jelenti be teljesen a munkavállalóit. Tény, nem tudná! A magyarázat viszont téves, hogy az adók, meg a multik, meg a kormány, meg a ki tudja még kicsoda az oka ennek, pedig a számok nem hazudnak: az alacsony termelékenység az oka ennek, aminek pedig az alacsony szervezettség!

Ahhoz, hogy minden munkatársadat be tudd 100%-ig jelenteni, és piaci bért tudj fizetni, min. 6 M Ft/fő/év eredményt kell elérnetek! A meglepő pedig az, hogy ehhez nem kell a szervezettség világbajnokává válnotok, elég, ha a következő 5 területen az alapokat megvalósítjátok.

Top 5 termelékenységet rontó terület

Megmutatom, hogy tapasztalatom szerint melyik az az 5 terület, amely a legnagyobb valószínűséggel az alacsony termelékenységetek oka.

  1. Szervezetlenség:
    • A szervezés dokumentumai: folyamatleírások, részletes munkaköri leírások, szervezeti ábra, eljárások, szabályzatok, különféle vezetői írásos utasítások. Ha ezek hiányoznak, írás helyett szájhagyomány útján terjednek, szervező szakember helyett a munkában résztvevők által vadon növekedtek, akkor a hatékonyság gyatra és alacsony a termelékenység.
  2. Vezetési színvonal:
  3. Alacsony igényességi szint:
    • A „jó lesz ez azoknak” magatartás gyorsan vezet a piaci kiszoruláshoz. Minőséget ma már mindenki tud gyártani, a határidőket is tartják és az egyéb szolgáltatásokban is egyre nagyobb a verseny. Azok fognak ebben nyerni, akik magasra teszik a lécet és azt képesek is átugrani. Folyamatos javulás, tökéletességre törekvés a jelszó!
  4. Nem megfelelő gépek:
    • Noha egyre több gép üzemel a hazai KKV-kban, azok gyakran nem illeszkednek egymáshoz, nem alkotnak gyártó sort. Gyakran minimális beruházással és a gépek áthelyezésével radikális hatékonyság növekedést lehet elérni. Akár még a gépcserén is el lehet gondolkodni egy olyan céggel, akinek pont az kell, ami nálad felesleges, és éppen olyan gépe van, ami neked hiányzik.
  5. Gyártás/szolgáltatás rossz előkészítése:
    • A létszám zöme a termelésben, szolgáltatásban található. Az ő munkájuk előre megtervezése, megszervezése, anyag- és szerszám biztosítása és az ehhez hasonló előkészületek képesek nagy mértékben csökkenteni az állásidőt és javítani a munkaerő és gép kihasználtságot. Ne sajnálj erre a feladatra jól képzett szakembert felvenni!

Ha tehát átlag alatti a termelékenységetek, vagy különösen drága bérűek a munkatársaid (pl. szoftverfejlesztő cégetek van), akkor nézd át a fenti 5 területet, és javíts mindegyiken! Meglátod, hamarosan a termelékenységetek is javulni fog!

Erről sokkal részletesebben a Vállalkozásod fejlődésének láthatatlan akadályai című online képzésben beszélünk, ahol megmutatjuk azt a 10 akadályt, ami meggátolja céged növekedését.

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

    Send this to a friend