Merre vagytok "tuti" jelöltek?

Merre vagytok "tuti" jelöltek?

Merre vagytok "tuti" jelöltek? 150 150 Vállalkozásfejlesztés blog

Ma, amikor a nemzetközi szaksajtó már lassan másról sem szól, mint a közösségi toborzásról, addig a hr szakemberek többsége még életében nem lépett be a LinkedIn-re! Sőt, meg merem kockáztatni, hogy még a Facebook-ra sem, miközben komoly munkakörökre hónapokig szenvednek, mire egyáltalán félig alkalmas jelöltet is találnak! 

Nincs ez másként a vezetőkkel sem, nem véletlen, hogy komoly cégek 40 évesnél idősebb vezetői menedzsment konferenciákon azon töprengenek, hogy mit kezdjenek a 35-nél fiatalabb, már az interneten, mobiltelefonon, és közösségi hálózatokon felnőtt nemzedékkel, szokásaikkal, munkakultúrájukkal?

Egy biztos, a közösségi hálózatoknak köszönhetően rohamosan változik a munka világa is, bizonyos munkakörökbe, bizonyos nemzedékek toborzására már kihagyhatatlanok, mégis a legnagyobbak közül is csak néhány multicégnek van Facebook-on karrieroldala (pl. Audi, Bosch)?

Mielőtt még tovább fokoznám a szakmai bűntudatod (amennyiben igazak rád a fenti állítások), elárulom, hogy Magyarországon még a pályázók munkakeresési kultúrája is jócskán elmarad a nyugat-európaitól, de különösen az amerikaitól. Míg az USA-ban és Angliában Twitterre feltenni egy álláshirdetést annyira magától értetődik, mint 5 éve az Expressz-ben hirdetni, addig nálunk a Twitterről egyenesen hiányoznak az álláskeresők!

A LinkedIn már alakul, a nagyon kvalifikált munkavállalók már kezdik felfedezni, de közülük is csak az angolul min. írni-olvasni tudók, ugyanis a LinkedIn nyelve az angol, nincs magyar menüje.

A Facebook-on viszont elérhető szinte a teljes 30 év alatti korosztály!

Ehhez képest leizzadtam, míg egyáltalán az Audi és a Bosch karrier oldalát megtaláltam, közülük is csak az Audi Hungária szánt külön oldalt a Facebook-on az álláskeresők számára, Karrier az Audi Hungáriánál címmel.

Audi facebook karrieroldal

Ők viszont nemcsak külön oldalt szenteltek neki, hanem a munkavállalói kommenteket pár napon belül meg is válaszolják. Az igazi pár órán belül lenne, de ma Magyarországon ez is az élmezőnynek számít.

Miben más egy karrier oldal és álláshirdetés a Facebook-on?

Mert egy Facebook karrier oldal egyik fő előnye pont az, hogy a munkavállalók akár még a jelentkezésük előtt kérdezhetnek, hogy érdemes-e pályázniuk, így az adott vállalat nemcsak sokkal relevánsabb pályázatokat fog kapni, hanem így olyanok is jelentkeznek, akik úgy gondolták nem nekik szól a hirdertés.

Arról már ne is beszélve, hogy az Audi karrier oldalán megjelenik egy álláshirdetés, vagy bármilyen ezzel kapcsolatos bejegyzés, az azonnal közel 3.000 ember üzenőfalán is megjelenik. Ha átlagosan csak 100 ismerőssel számolunk e 3.000 embernél, akkor minden egyes bejegyzést kb. 300.000 ember látja…

És még csak ezután jön a közösségi média igazi szépsége, amikor a „lájkolók” ismerőseiknek tovább ajánlják…

Hogyan függ ez össze a ma divatos hr brandinggel?

Főleg egy nagyvállalat eléggé személytelen szervezet kívülállók számára, ezért nekik a közösségi média ideális eszköz, hogy a potenciális munkavállalók felé személyes arcot mutassanak, és azok számára is vonzó munkahellyé váljanak, akik egyáltalán reagálnak semmilyen álláshirdetésükre.

Vonzóvá válni?

Igen, pont a 30 alatti korosztály számára már nem annyira vonzó a fogyasztói társadalom, az észnélküli hajtás a javakért, számukra sokkal fontosabbak más értékek, mint:

  • munka és magánélet egyensúlya;
  • előrementel;
  • környezettudatosság;

csak a teljesség igénye nélkül. Ők már nem vacakolnak évekig, ha nem tetszik egy munkahely, akkor pikk-pakk váltanak! E korosztály legjobbjait már nem lehet egy a Profession.hu-n elhelyezett, „kettő egy tucat” típusú, semmitmondó álláshirdetésekkel jelentkezésre bírni, az ingyenes álláshirdetési portálok meg a fejükben sem léteznek.

Különösen a hiányszakmákban dolgozók: mérnökök, informatikusok, és különösen a jó pár év gyakorlattal rendelkezők cégünkhöz vonzására már haladni kell a korral és a hr osztálynak meg kell jelennie a Facebook-on és a LinkedIn-en.

Tudom, hogy sokaknak még az álláshirdetésekkel is komoly gondja van, és még az álláhirdetés írásban is komoly tartalékok vannak, ezért is a következő tréning 90%-ban az álláhirdetés írásról és annak gyakorlásáról fog szólni, azonban a végén megnézzük, hogyan és miként lenne érdemes cégednek megjelenni a 2 fő közösségi hálózaton (Facebook és LinkedIn), hogy az iparágatok legjobb, legtehetségesebb munkavállalóit is:

  • el tudjátok érni,
  • meg tudjátok szólítani,
  • és olyan számukra vonzó képet tudjatok nekik mutatni,

hogy maguktól és örömmel jelentkezzenek hozzátok! Akit komolyabban érdekel, annak pedig júniusban tervezek egy kifejezetten közösségi toborzás konferenciát a témában szakavatott vendégelőadókkal…

Kelkó Tamás

1993 óta dolgozom tanácsadóként: ebből 7 évet fejvadászként, 1999 óta pedig KKV szervezetfejlesztő és HR szakértőként segítek magyar vállalkozásoknak leküzdeni a növekedéssel járó akadályokat.

Összes bejegyzés tőle:Kelkó Tamás
14 hozzászólás
  • Sármásiné Erdődy Gizella 2012. március 27. 16:57

    Szia Tamás!

    Érdekes, hogy ez az írásod eddig senkiben nem ébresztett gondolatokat…
    Lehet, hogy mindenki magára vette a dorgálást és most mélyen elgondolkodva épp a hiányosság pótlásán dolgozik?
    Reméljük a legjobbakat! 🙂

    Bocsánat az ironizálásért!
    Magam sem vagyok profi fölhasználója az említett oldalaknak, különösen a LinkedIn-nek, de hiszek benne, hogy a jövőben már nem lehet kikerülni ezeket a lehetőségeket sem.

    Üdv, Gizi

    • Kelkó Tamás 2012. március 27. 18:44

      Szia Gizi,

      Ez a blog nem neked szól, hanem azoknak a hr szakembereknek és vezetőknek, akiknek szüksége lenne a közösségi hálózatokra a toborzási munkájukhoz, mégsem veszik a fáradtságot, hogy elmélyedjenek a témában. 🙂

      Üdv, Tamás

    • Sármásiné Erdődy Gizella 2012. március 27. 20:43

      Szia Tamás!

      Tudom, hogy nem nekem írod a blogbejegyzéseket, de én mégis szívesen olvasom, mert így hasznos tanácsokat tudok adni azoknak a cégvezetőknek, akik nem hr szakemberek, de maguk választják ki a munkatársaikat és ebben az én segítségemet kérik.
      Sokat tanultam már Tőled. 🙂

      A közösségi oldalak használata pedig nem csak ebben a témában lehet fontos.

      Valójában tényleg furcsának találom, hogy nem jönnek a hozzászólások…

      Üdv, Gizi

  • Kapeller Anikó 2012. március 27. 21:43

    Szerintem ma a Facebook nem alkalmas eszköz az építkezésre. Napokon belül olyan változások várhatók, amelynek révén meglehetősen sokan fogják elhagyni belátható időn belül. Valamiért úgy sejtem, a tuti jelöltek jó része is köztük lesz.

    A másik, hogy a Facebook oldal, illetve mellé más közösségi oldalak kezelése, az onnan érkező megkeresések, megnyilvánulások feldolgozása hozzáértő embert és jelentős időt igényel. Nem csodálkoznék, ha az említett cégeknél külön erre a feladatra tartanának munkatársat, akár többet is. Ezt azért ma elég kevés cég engedheti meg magának.

    De gondolom ez is szóbakerül majd, amikor az Üzleti Tudáskurzuson a saját előadásaidat tartod. 🙂

    • Kelkó Tamás 2012. március 28. 08:53

      Tudom Anikó, hogy te már a Facebook halálát 🙂 és a G+ felívelését vízionálod. A közösségi oldalakról érkező megkeresések feldolgozása szerintem nem igényel hozzáértő embert, inkább abban látom a problémát, hogy vállalati oldalról nagyon idegenkednek tőle, mert még elég ismeretlen számukra. Pont azok a cégek sem foglalkoznak vele, ahol erre lenne apparátus, és meg is érné vele foglalkozni.

      A tréningemen csak ezt a „gondolati falat” szeretném lebontani…

  • P. Alexandra 2012. március 27. 22:52

    Kedves Tamás!

    Érdeklődve olvastam írásod; a közösségi toborzás, illetve a munkáltatói márkaépítés áll diplomám fókuszában. A Facebook-ot, LinkedIn-t és a Twitter-t vizsgálom részleteiben, bár már a Pinterest lehetőségein is elgondolkodtam. Több multinál készítettem interjút a témában, s ezek után kicsit alább hagyott lelkesedésem. A Facebook-ot még csak-csak ismerik, saját oldalt is hoztak létre, a jobbak (pl.: Magyar Telekom) toborzásra is használják (jelenleg gyakornokok toborzására), de a LinkedIn és a Twitter sajnos még valóban nem túl elterjedt. Azért is meglepő a dolog, mert az általam készített interjúkat telekommunikációban érdekelt igazán nagy multikkal készítettem, mégis volt köztük, aki úgy nyilatkozott, hogy nem érti, mi ez a felhajtás a közösségi toborzással kapcsolatban, egyszerűen csak a hátrányait látja pl. a LinkedIn-nek, s teljesen elzárkózott (a jövőre nézve is) a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket illetően. Elszomorító, hogy a magyar vállalatok többsége még csak a fáradtságot sem veszi, hogy utána nézzen a különböző közösségi oldalakon elérhető lehetőségek színes tárházának. Sokan még a HR területen dolgozók között sem ismerik pl. a LinkedIn-t, a Twitter-ről nem is beszélve…

    Én még a fent említett Magyar Telekom Facebook oldalát (mind employer branding, mind pedig social recruiting témakörben) emelném ki, érdemes rápillantani. 🙂

    Üdv.: Alexa

    • Kelkó Tamás 2012. március 28. 09:30

      Kedves Alexa!

      Én sem szeretem a felhajtást, a felesleges porkavarást, csak a puszta tényeket, azok pedig érdekes dolgokat mutatnak. Nézd csak meg (vagy kérdezz rá a telekommunikációban érdekelt multinál), hogy a 30 év alatti munkavállalók hány %-a van rajta pl. a Facebook-on?

      Sajnos úgy tűnik a hr szakma többsége nem eléggé innovatív, majd amikor már a fejükre omlik, akkor talán elkezdenek a közösségi médiával foglalkozni.

      A Linkedin-en van egy csoport a V2.0 néven, amely eredetileg HR2.0 néven indult!? Közben megváltozott, mert egy lelkes 5-10 fős kemény magon kívül több embert nem érdekelt a közösségi média használata a hr szakmában, pedig a LinkedIn már egy jó szűrő nyitottságból.

      Üdv, Tamás

  • Rónai Balázs 2012. március 28. 01:01

    S mennyire igaz!
    Míg pár hónapja a hátam közepére kívántam a face-ra belépni, ma rendszeresen látogatom, s már létre is hoztam egy oldalt, ami nem a munkámmal, inkább a szívem bal csücskével kapcsolatos: Meditáció.
    Sose feledem, hogy pár éve, mikor a face robbant, utcán ismerős intett, s megköszönte, hogy bejelöltem őt.
    Nem tudtam, hogy miről van szó…
    Majd egy rivális vont kérdőre, hogy miért jelöltem be őt…
    Nem értettem…
    Majd kiderült, hogy a face programja mindenkit mindenkivel próbál összekapcsolni, s nem néz se embert, se egyebet, főleg nem emberi rivális viszonyokat.
    Néha kellemetlen volt, de ma már nevetek rajt…
    Üdv, Szép Estét!

    • Kelkó Tamás 2012. március 28. 09:33

      A Facebook-on is lehet sok mindent csinálni, ismerkedni olyan emberekkel, akikkel az életben soha nem futnál össze, másoktól hasznos információkhoz jutni a megosztásoknsk köszönhetően, vagy másokat zaklani mindenféle csilivili játékalkalmazással, meg jótékonykodási akciónak álcázott spammel.

      Ettől még a Facebook önmagában nem jó vagy rossz, csak egy eszköz, ami lehetőséget ad sok mindenre.

  • Rónai Balázs 2012. március 28. 01:07

    Hozzá kell tennem, hogy ez a közösségi aluliskolázottság csak nálunk, európában, a jó öreg kontinensen van így.
    Amerikai oldalakon kószálva láttam olyan értékesítési oldalt, amely alatt kb. 50, azaz ötven közösségi oldal logója ficergett.
    Nem túlzás, tényleg kbb. ennyi oldal.
    Lehet, hogy mindenevővel volt dolgom, de a nálunk ismert 7-8-al ellenben…

  • Büti István 2012. március 28. 10:58

    Kedves Tamás!

    Az a véleményem, hogy sokan nem is értik az egyes oldalak alkalmazása közötti különbséget. Függetlenül attól, hogy munkaadót képvisel valaki – aki egyben munkavállaló – vagy állás kereső, sokan E-mail formaiságot követve igyekeznek kapcsolatot tartani. Az ebben rejlő lehetőségek, ezúton járva használandó eszközök hiányos ismeretével kívánnak „Hurrá!” katarzis élményt átélni. Ez, a tapasztalatom szerint mindegyik korosztályra érvényes.Ezért a tekintetben, csakúgy mint a 30 alattiak korosztályt jellemző értékrend tekintetében – s ennek kapcsán az indirekt módon megfogalmazott idősebb korosztály értékrendjét illetően – tőled eltérő állásponton állok. Valójában még a számítógép használata sem „magabiztos felhasználó” szintű az általános iskolai, középiskolai oktatása ellenére. Az „őskorig” E-térben történt megnyilvánulások visszakövethetősége is esetleg visszatarthat sokakat.

    • Kelkó Tamás 2012. március 28. 11:35

      Kedves István!

      Szerintem pedig hasonlóan látjuk a dolgokat, csak te másról írsz. Én is maximálisan egyetértek azzal, hogy a „magabiztos számítógépfelhasználó” még nem tömeges jelenség Magyarországon, viszont a 30 alatti korosztályban ez már szinte egyet jelent a „magabiztos Facebook használóval”, különösen a kvalifikált munkavállalók között, akiknek a toborzásával sok gondja van a cégeknek, gondolok itt pl. mérnökökre, informatikusokra.

      Szerintem már rég elérte a kvalifikált munkavállalók között a közösségi médiát napi szinten használók száma azt a kritkus tömeget, amikor már a toborzással nagy mennyiségben foglalkozó szakembereknek erre „rá kellene repülniük”.

      Üdv, Tamás

  • Csaba 2012. április 3. 23:17

    Sziasztok,

    két éve ismerem a LinkedIn-t, és nagy jövőt látok benne. Ajánlom is mindenkinek. Óriási ötlet, hogy egy olyan profilt hozhatsz létre, ami kizárólag a munkádról szól! Egy élő önéletrajz, amit a volt munkatársak online tudnak kommentelni, referenciákat írni.

    Amiért ide írok: mikor érjük már el végre, hogy a hamisított, átírt és többségében borzasztó rossz CV-ket leváltja a referencia? Annyira egyszerű lenne… és a LinkedIn ezt is tudja.

    A Facebook szerintem inkább felhívásra jó, túl közösségi ahhoz, hogy az ember ‘nyilvánosan’ kiadná a pályázati magánügyeit.

    Üdv.,
    Csaba

    • kelkó Tamás 2012. április 4. 22:10

      Szia Csaba!

      Sajnos a referencia Mo-n nem megbízható. Sokszor azért írnak valakinek referencia levelet, hogy miután kirúgták, ne perelje be őket…

      Ezen a kormány által tervezett kötelező referencia levél sem fog változtatni.

      Ettől függetlenül egy nagyon jó funkció ez a LinkedIn-en, mert ha kételkedem benne, akkor meg tudom keresni a referenciát adó személyt, mivel csak az tud ilyet írni, aki maga is fent van a LinkedIn-en.

      Egyébként szerintem a LinkedIn nem lesz olyan tömeges „örület”, mint a Facebook, mindig is meg fog maradni egyfajta elit, a kvalifikált emberek közösségi oldalának. Azért még a minimális angol nyelvtudás is jól megszelektálja a magyart…

      Üdv, Tamás

ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED:

Oszd meg a cikket egyik ismerősöddel!